Szabó Ödön: a házi feladat mennyiségének csökkentése csak az első lépés lehet
kérdezett: Kertész Melinda
2016. november 30. 11:08, utolsó frissítés: 11:08
A képviselőjelölt szerint az oktatás módjával kapcsolatosan komplex megoldásra van szükség, amely a tanrend átalakításától a tananyag csökkentéséig terjed.
Az oktatási minisztérium rendelettel szabályozza hétfőtől, hogy a különböző korosztályok legtöbb hány órát tölthetnek órák után a házi feladat elkészítésével. Az RMDSZ a kampányában a házi feladat teljes eltörlése mellett áll ki. Szabó Ödön képviselőjelöltként a kampányban az RMDSZ programjának oktatási fejezetét népszerűsítette, mutatta be. Megkérdeztük, a szövetségi választási program szempontjából mennyire ért egyet a házi feladat mennyiségének csökkentésével.
Szabó Ödön: – Jó ötletnek tartom, mert ez azt is jelenti, hogy megfelelő módon tudtuk tematizálni a kampányban a házi feladat kérdését. Ha valaki végigkövette ezt a kampányt, akkor láthatta, hogy csak az RMDSZ vetette fel ezt a kérdést, és a kampányának, programjának egyik központi elemévé tette. Ez azt jelenti, hogy a döntéshozatali pozícióban levő személyek figyeltek arra, amit mondunk, és léptek. Viszont ezt az intézkedést csak egy első lépésnek tartom, mert az oktatás módjával kapcsolatosan komplex megoldásra van szükség. A mi javaslatunk egy teljes csomag volt, ami a tanrend átalakításától a tananyag csökkentéséig terjed. Ebben az ügyben azonnal tovább szeretnénk lépni, amint az RMDSZ döntéshozatali helyzetben lesz.
A minisztérium döntése önmagában nem lesz hatékony, ha nem csökken a jelenlegi tananyag mennyisége, hiszen az óra nem mindig elégséges ennek a nagy mennyiségű tananyagnak az elsajátításra. Tehát jó a minisztérium javaslata, de rendszerszintű változást nem remélek ettől az egy döntéstől.
Ugyanakkor ez a rendelet csak egy ajánlást fogalmaz meg. Mit gondol erről, mennyire fogják komolyan venni?
– Nem csak a házi feladattal van a baj. Az is problémát jelent, hogy a nagy mennyiségű anyag elsajátítására alkalmatlan a jelenlegi tanszerkezeti struktúra. Amíg ezt a kérdést nem tudjuk megoldani, ajánlások születhetnek, és lehet, hogy itt-ott lesz is ezeknek foganatja, és egyes pedagógusok megpróbálnak kreatív módon megfelelni a rendeletnek, de a változás nem válik rendszerszintűvé.
A mi elképzelésünk az, hogy rendszerszintű változást kell ebben a kérdésben elérni, ahhoz pedig az RMDSZ további javaslatai életbe kell lépjenek, amelyek a kevesebb tananyagról, a szellősebb órarendről, másfajta oktatási rendszerről, a pedagógusok bürokratikus terhektől való mentesítéséről szólnak. Jelenleg egy-egy pedagógusnak többet kell adminisztrálással, papírmunkával foglalkoznia, mint amennyit oktat. Egy sor olyan anyagot készíttetnek el a pedagógusokkal, amelyek az órára való felkészüléstől veszi el az időt, és sok minden mástól, amitől maga a diák élvezetesebbnek érezné és könnyebben elsajátíthatná a tananyagot.
Támogatni kell a délutáni oktatási lehetőségeket, az after school-programoknak meg kell találni az állami forrásokat. Ezek jó része ma szülői hozzájárulással működik, és kistelepüléseken, vagy a többgyerekes családokban a délutáni foglalkozás árának kifizetését nem mindig tudják vállalni. Az iskola utáni programmal az lenne a lényege, hogy maguk a pedagógusok tudjanak foglalkozni a diáknak, de úgy, hogy ez ne jelentsen plusz terhet a családnak.
Említette, hogy egy másfajta oktatási rendszert kellene bevezetni. Itt arra gondolt, hogy az információ-elsajátítás helyett a kompetenciák fejlesztésére tegyék a hangsúlyt?
– A gyerekek fejlődésének szakaszaihoz kell igazítani az oktatást. Nálunk nagyon sok esetben nem veszik figyelembe a gyerekek korából adódó sajátságokat, így nem is igazítják ezekhez a tanszerkezetet. Az alternatív oktatási rendszerek bejöttek a Waldorftól a step-by-step oktatástól a Montessoriig, de ezek a kivételek, nem mozdult el abba az irányba a rendszer, hogy megkönnyítse a gyerekek számára a tanulást. Ebbe az irányba kell lépni.
Fontos lenne megszervezni az iskolán kívüli speciális tevékenységeket is, amelyek a tehetséggondozásról és a felzárkóztatásról szólnak. Ez a kérdéskör ma nagyon elméleti szinten tart. Alig van iskola, ahol valós tehetséggondozás zajlik. Enélkül a tehetséggondozás nélkül nem tudnak a tehetségükhöz mérten fejlődni a jó képességű gyerekek, így nagyon későn fognak eljutni arra a szintre, ahova a megfelelő tehetséggondozással hamarabb is eljutottak volna, és lemaradnak a saját képességeikhez képest. Egyfajta tehetséggondozást végre valóban meg kellene finanszírozni. Nem lehet azt elvárni, hogy a pedagógusok a szabadidejüket úgy fektessék be, hogy az ne legyen megfizetve.
A másik dolog a felzárkóztatás. Jelenleg nincs felzárkóztatási program, és egyre nagyobb az oktatási hálózatban jelen levő diákok közötti esélyegyenlőségi különbség. Ma egyre jobban nyílik az olló egy kistelepülésen élő diák lehetőségei és egy belvárosi elitiskola diákja között. Mivel a pedagógusok a kistelepülési iskolákba ingáznak, sok esetben szakképzetlen pedagógusok oktatnak ott. A szórványmagyar közösségekben nyilván azért is marad a szakképzetlen pedagógus, mert az állást nem véglegesítik, mert „kilátástalan állás”-ként kategorizálják. Ez azt jelenti, hogy nem írják ki az állást versenyvizsgára, mert előrevetítik azt, hogy a tagozat előbb-utóbb el fog tűnni. Ezért sokszor a vidéki iskolákban akár évente is cserélődhet a szaktanár, aki nem egyszer helyettesítőként van ott, esetleg nem is végzett egyetemet.
Túl azon, hogy foglalkoznunk kell a diákok képességeinek a fejlesztésével, és a magolás helyett a tudásszerzés és a készségek fejlesztése irányba kell elmozdítani az oktatást, a tehetséggondozást és a felzárkóztatást rendszer-szintűvé kellene tenni, és finanszírozást biztosítani számukra.
Az after-school tevékenység és a nulla házi feladat hogyan fér meg egymás mellett?
Egyszerű: pont a délutáni oktatás lehetne a terepe a felzárkóztatás és a tehetséggondozás megoldásának, vagy arra, amire nem jut idő a délelőtti oktatásban. Az after-school oldaná meg programszerűen azt, hogy aki leszakadófélben van az osztályátlagtól, az a délutáni oktatás során szaksegítséget kapjon, hogy felzárkózzon. Ha valaki lemaradt matekből hatodikban, már hetedikben nem tudja tartani a ritmust, mert a hetedikes matek a korábbi tudásra alapoz. Nem a házit készítenék el, hanem a diákoknak a sajátos igényeivel foglalkozhatnának, legyen az felzárkóztatás vagy tehetséggondozás.
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
