„Megérett a helyzet a 20%-os nyelvi küszöb újratárgyalására”
K. M.
2016. december 06. 21:44, utolsó frissítés: 2016. december 07. 15:36
A kolozsváriak nem tartják ördögtől valónak a többnyelvű helységnévtábla kihelyezését.
Nyelvi jogok és nyelvhasználat címmel szervezett előadást az Európai Kisebbségek Föderatív Uniója (FUEN) Kolozsváron. A kolozsvári K+ közösségi térben a FUEN elnökének vendégei - Bethlendi András, a Musai-Muszáj csoport képviselője, Hegedüs Csilla örökségvédelmi szakember és Csoma Botond jogász, kolozsvári tanácsos a nyelvi jogok kivívása kapcsán szerzett tapasztalataikról, és ennek kihívásairól beszéltek.
Bethlendi András a Musai-Muszáj csoport tevékenységéről beszélve elmondta, a folyamatos kommunikáció révén elérték azt, hogy a román sajtóban nem tűnt fel ez a kérdés negatív színben, sőt, az emberekkel folytatott közvetlen beszélgetések során az is kiderült, hogy a lakosság többsége – etnikumól függetlenül – támogatja a kolozsvári többnyelvű helységnévtábla kihelyezését. Míg a Musai-Muszáj a kommunikációra koncentrált, addig a Minority Rights szervezet a bíróságon viszi előre az ügyet.
Beszámolt a két hete Genfben megszervezett Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) kisebbségügyi fórumán való felszólalásáról, amelyben a romániai magyarok közösségi jogainak betartása kapcsán felmerülő problémákra hívták fel a figyelmet. Az ENSZ fórumán humanitárius válságról volt szó, amit a nyelvi jogok szempontjából közelített meg. Elmondta, ha valakit traumatizál egy humanitárius válság, akkor fontos, hogy biztosítva legyen az anyanyelvű orvosi, pszichológusi ellátás. A nyelvi komponenst próbálta bevinni a nemzetközi diskurzusba, és reménykedik, hogy felfigyelnek a mi sajátos ügyünkre.
Hegedüs Csilla államtitkári és rövid kulturális miniszteri mandátuma alatti munkájáról beszélt, amit a nyelvi jogok bővítése terén fejtett ki. Elmondta, Kelemen Hunor kulturális miniszterrel miniszteri tanácsadóként készítették elő a műemlékek feliratozására vonatkozó miniszteri rendeletet, amit végül az ő három hetes mandátuma idején sikerült aláírnia.
A miniszteri rendelet kidolgozásakor abból indultak ki, hogy akkor kell magyarul is feliratozni, ha az épületek építője vagy építtetője magyar. A másik kitétel az volt, hogy a kisebbség nyelvén feliratozandó műemléknek a nemzeti kisebbség kulturális örökségéhez kell tartoznia. A harmadik kitétel, amit szerettek volna bevinni, az volt, hogy ahol 5%-os kisebbség él, legyen lehetőség az illető kisebbség nyelvén feliratozni. A negyedik kitételben egyértelműsítették, hogy egy önkormányzatnak saját döntése nyomán is legyen lehetősége egy kisebbség nyelvén feliratozni egy műemléket.
Hegedüs Csilla elmondta, nehéz periódus következett, hiszen sokan próbáltak keresztbe tenni. A jogi osztály vezetője azt állította, hogy a miniszteri rendeletet ebben a formában nem lehet gyakorlatba ültetni, mert az 5%-os kitétel ellentmond a törvénynek.
A volt miniszter elmondta, a másik három kritériumra nem figyeltek, annyira "kiütötte a biztosítékot" az 5%-os nemzeti kisebbségre vonatkozó passzus.
Egy miniszteri rendeletnek akkor van igazán fontos jogi hatása, ha megjelenik a Hivatalos Közlönyben. Ez akkor jelenik meg, ha a kormányfőtitkár jóváhagyja. Ez a folyamat elhúzódott annyira, hogy Hegedüs 2014-ben, már miniszterként írta alá a rendeletet.
Csoma Botond képviselőjelölt arról beszélt, hogy miért választotta a parlamenti választási kampányában a nyelvi jogok témáját. Elmondta, a helységnévtábla kérdése mindig túlmutatott a nyelvi kérdésen, egy szimbolikus térfoglalásról van szó, arról, hogy amennyiben a tábla kikerül, hivatalos szentesítést nyer az a tény, hogy a településen él egy másik közösség is. Kolozsvári tanácsosi mandátuma során az volt a tapasztalata, hogy a tanácsban nagyon mereven álltak a kérdéshez, miszerint szó sem lehet erről. Csoma szerint ez a vélekedés még jogilag sem állta meg a helyét, hiszen 2002-ben Kolozsváron 20%-os volt a magyar lakosság. 2004-ben született egy tanácsi határozat a tábla kitételéről, amelyet soha nem hajtottak végre.
Szerinte nincs különbség a kolozsvári tanácsban a román pártok között, egyöntetűen ellenzik a tábla kihelyezését. 37 kolozsvári műemlékre sikerült kitenni a többnyelvű feliratot, azonban ez a folyamat is rengeteg akadályba ütközött.
Elmondta, célja, hogy a parlamentben tárgyalják újra a 215-ös helyi közigazgatási törvényt, annak érdekében, hogy a nyelvi jogok használatára vonatkozó 20%-os küszöböt 10%-ra csökkentsék, mert szerinte megérett a helyzet ennek a törvényi előírásnak az újratárgyalására. Be kell kerülnie a törvénybe expressis verbis, hogy az önkormányzatok dönthessék el, hogy kiteszik a többnyelvű helységnévtáblát akkor is, ha a településen a kisebbség számaránya a populáción belül nem éri el a törvény által megszabott arányt.
„Aranyosgyéres példája jól mutatja, hogy miért van erre szükség, hiszen ott bírósági eszközökkel érték el a tábla levételét” - mondta.
Vincze Loránt kérdésre válaszolva elmondta, várhatóan tavasszal készül el az ajánlás Románia felé a a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménnyel kapcsolatosan.
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
