2026. május 5. kedd
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A szenátuson már átment a civil szervezetek működését nehezítő módosítás

Balázsi-Pál Előd Balázsi-Pál Előd 2017. november 22. 10:12, utolsó frissítés: 10:12

Pánikra azért még nincs ok, a szenátorok ugyanis nem is szavaztak a kormány által negatívan véleményezett tervezetről. Majd a képviselőház.


Az uniós kötelezettségszegési eljárást maga után vonó, civil szervezetek működését szabályozó magyarországi törvényhez hasonló elképzelést fogadott el hétfőn hallgatólagosan a szenátus. A Liviu Plesoianu és Serban Nicolae PSD-s honatyák által benyújtott törvénymódosítási tervezet szerepelt ugyan a felsőház hétfői napirendjén, de szavazásra már nem került sor, mivel a PSD-s és ALDE-s szenátorok kivonultak az ülésről, így pedig már nem volt meg a kvórum.

A tervezet két ponton írná át drasztikusan az érvényben lévő civil szervezetekre vonatkozó törvényt. Egyrészt kötelezővé tenné, hogy minden civil szervezet tegye közzé félévenként a Hivatalos Közlönyben bevételeit és kiadásait, és nem akárhogy: tételesen fel kell sorolnia minden egyes bevételi forrás esetében,

kitől vagy milyen tevékenységből származik a bevétel,

és mekkora az összege. Ez nyilván pluszmunkát jelentene a civil szervezetek számára, ugyanakkor pedig a gyakorlatban nem is mindig megvalósítható, például egy sms-es adománygyűjtő kampány esetében lehetetlen leellenőrizni, ki a támogató személy – így a módosítás gyakorlatilag megszüntetné a névtelen adakozás intézményét. További súlyos elem, hogy azonnali hatállyal felfüggesztenék azoknak a szervezeteknek a tevékenységét, amelyek nem teszik közzé bevételeiket és kiadásaikat július 31-ig, illetve január 31-ig, és ha egy hónapon belül nem pótolják a jelentést, akkor beszüntetik őket. A másik rázós pont


a közhasznú egyesületek bejegyzésére vonatkozik.

A tervezet megszabná, mely tevékenységi területek azok, amelyeken működő civil szervezetek közhasznúvá nyilváníthatóak, és a listából hiányoznak például az esélyegyenlőséggel, diszkriminációval foglalkozó szervezetek.

A tervezet azt is meghatározná, hogy közpénzekből milyen arányban lehetne támogatni a közhasznú egyesületeket, így például a szociális szolgáltatásokat nyújtó, jótékonysági, egészségüggyel és sporttal foglalkozó szervezetek kaphatnák a közcélú szervezetekre szánt büdzsé 40%-át, az oktatással foglalkozó szervezetek 30%-ot, a tudomány, kutatás, innováció, környezetvédelem, állatvédelem és fogyasztóvédelem területén tevékenykedők 10%-ot, a nemzeti értékekkel, nemzeti kisebbségekkel, hagyományokkal és kulturális örökséggel foglalkozó szervezetek 10%-ot, diplomáciával, nemzetközi kapcsolatokkal és védelemmel foglalkozó szervezetek további 10%-ot. A költségvetésben azonban nincs egy elkülönített keret a közhasznú szervezetek támogatására, így ez a javaslat nehezen lenne kivitelezhető a gyakorlatban.

A tervezet azt is előírná, hogy egy adott tevékenységi területen tevékenykedő civil szervezetek hány százaléka lehetne közhasznú, ami több szempontból is problémás, hiszen egyrészt nincs egy számszerű nyilvántartás arról, hogy egy területen hány civil szervezet aktív, másrészt hátrányosan érintené azokat a civil szervezeteket, amelyek teljesítik a közhasznúvá válás minden kritériumát, de "helyhiány" miatt mégsem kapnák meg ezt a minősítést.

A közhasznúvá válás feltételrendszerébe ráadásul bevezetnének egy olyan kitételt, hogy

nem válhat közhasznúvá olyan szervezet, amely az utóbbi két évben politikai tevékenységet folytatott

vagy jelenleg is azt folytat. Itt felsorolásszerűen a politikai pártok és jelöltek számára való anyagi támogatások gyűjtése, illetve pártok és jelöltek támogatását szolgáló kampány vagy ellenkampány szervezése jelenik meg.

A jelenlegi törvények értelmében egy közhasznúvá vált szervezet korlátlan ideig az marad, a tervezet azonban 5 évben szabná meg a közhasznúság időtartamát, ezt követően újravizsgálnák, hogy a szervezet megfelel-e az előírásoknak, és ha igen, meghosszabbítják a közhasznú besorolását.

A tervezetet a kormány negatívan véleményezte, a kormányfő által aláírt, itt elérhető dokumentum gyakorlatilag szétszedi a teljes kezdeményezést.

A szenátus emberjogi bizottság negatívan véleményezte a tervezetet, az esélyegyenlőségi bizottság több módosítást javasolt, akárcsak a jogi bizottság, de most a munka kezdődhet elölről a döntő háznak számító képviselőházban, hiszen a szenátus plénuma nem vitatta meg a tervezetet.

„Egyértelmű, hogy ez a törvénytervezet

el akarja hallgattatni a kritikus civil szervezeteket,

azokat, amelyek esetleg politikai vagy közérdekű témákban is megnyilvánulnak – fejtette ki véleményét megkeresésünkre Csoma Botond RMDSZ-es képviselő. Úgy vélekedik, figyelembe véve, hogy a kormány nem támogatja a tervezetet, kicsi az esélye, hogy a döntő ház, ez esetben a képviselőház megszavazza azt. A kormány negatív véleményezése mellett nem nagy esélye van annak, hogy a PSD nagyobb része támogatná – mondta a képviselő.


Kérdésünkre, hogy az, hogy egy tervezetet PSD-s honatyák nyújtanak be, azt jelenti-e, hogy az élvezi a párt támogatását, Csoma Botond elmagyarázta: „A PSD nagy párt, és vannak különféle törvénytervezetek, amelyeket úgy nyújtanak be képviselőik, hogy nem feltétlenül egyeztetik le mindenkivel, vagy csak azt jelzik a pártvezetésnek, hogy benyújtanak valamit. Biztos, hogy értesítették a párt vezetőségét, de ez nem jelenti azt, hogy a párt egyetért, vagy hogy a párt vezetősége támogatná.” Hozzátette: bár nehéz elhinni a jelenlegi politikai viszonyok között, de azért kialakulhat olyan helyzet is, hogy a párt és a kormány között véleménykülönbségek legyenek.

Abból kiindulva, hogy a tervezetet csak két PSD-s írta alá, az RMDSZ-es képviselő arra következtet, hogy annak a PSD-n belül sincs támogatottsága. A kezdeményezők biztosan megkerestek más kollégákat is, ha ennek a tervezetnek lenne támogatottsága, az az aláírók számán is látszana – vélekedett.

„Teljes mértékben ellenzem a tervezetet, szerintem a civil társadalom korlátozása a célja. Mindenképpen követni fogom az útját, és én is ellene fogok szavazni” – ígéri a kolozsvári politikus.

A tervezet procedurálisan még nem került át a képviselőházba, az RMDSZ-frakció azt követően fog egyeztetni róla, ahogy ez megtörténik. „Mindenképpen megtárgyaljuk a frakcióban, hiszen minden törvénytervezetről egyeztetünk. A frakcióülésen mindig elmondjuk, milyen tervezetek vannak a bizottságokban, azokat megbeszéljük, és annak mentén alakítjuk ki az álláspontunkat” – vázolta a munkamenetet Csoma Botond.

A tervezett módosítás ellen több civil szervezet is felemelte a szavát, a közösségi médiában arra kérték az embereket, hogy keressék fel képviselőiket, és kérjék őket arra, ne szavazzák meg a módosítást.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS