2026. október 26. hétfő
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Székely István az úzvölgyi incidensről: nem egy egyedülálló esetről van szó

Timár Norbert kérdezett: Timár Norbert 2019. június 07. 17:13, utolsó frissítés: 2019. június 11. 12:20

Székely Istvánt, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnökét az úzvölgyi temetőfoglalás kontextusáról kérdeztük.


Ön szerint a tegnapi úzvölgyi temetőfoglalás egy egyedülálló történés vagy egy folyamat részeként tekinthetünk inkább rá?

- Az úzvölgyi nem egy egyedülálló történet. Hogyha megnézzük csak az elmúlt egy hónapnak a történéseit, akkor kezdődött a Román Akadémia állásfoglalásával, ami konklúzióként azt fogalmazta meg, hogy végül is jobb, hogyha az RMDSZ-nek nincs parlamenti képviselete. Ezután megjelent egy olyan közvéleménykutatás, ami elég furcsán feltett kérdésekkel azt próbálta bizonygatni, hogy a lakosság a magyarokban veszélyforrást lát, ami gyakorlatilag ugyanakkora, mint az orosz veszély. És felteszi a kérdést, hogy a pártok mikor fognak felébredni és mikor fogják ezt a lakossági igényt képviselni. Ezt követően volt egy hosszabb cikk is, ami arról szólt, hogy az Európai Unión belül az állam nélküli nemzetek, tehát a kisebbségek, egy veszélyforrást jelentenek és ennek kapcsán elítéli a román kormányt a tekintetben, hogy mindent megad a magyaroknak.

Erre jön a Hősök napjára időzített temetőszentelés, ami a szervezők szempontjából túlságosan hamar lelepleződik. Kiderül, hogy nincs építkezési engedély, hogy a terület nem az övék, hogy nincsenek ott román katonák eltemetve. Erre természetesen rátett a szemeteszsákos történet, és ahogy a híreket nézem, ezzel keretezik, hiszen más érvet nem lehet felmutatni arra vonatkozóan, hogy itt két szélsőséges csoportosulás vitájáról van szó. Az egyik fél összességében a magyarok, a másik fél pedig néhány szélsőséges román szervezet. Ezek a tények, ezen nincs különösebben vita.

Ilyenkor felteszi az ember a kérdést, hogy Cui bono? Kinek lehet az érdeke ez a történet? Azt látom, hogy éppen egy bizalmatlansági indítványt kívánnak benyújtani a parlamentbe, hiszen Klaus Johannis államelnök és a liberális párt is megígérte, hogy a választások utáni hétfőn minden másképpen lesz Romániában, és erre kért felhatalmazást is. Azt gondolom, hogy ennek a történetnek abban lehet szerepe, hogy elejét vegyék annak, hogy az RMDSZ parlamenti támogatást nyújtson a kormánykoalíciónak, ami szerintem teljesen felesleges, hiszen a szövetség nem kívánja - nemcsak ezek után, hanem már egy korábbi döntés alapján sem - támogatni ezt a kormánykoalíciót.


A másik pedig - hogy úgy fogalmazzak -, hogy vannak Romániában olyan költségvetési intézmények is, amelyeknek teljesen túlméretezett költségvetése és túlméretezett alkalmazotti állománya van, és akiknek tulajdonképpen nem nagyon van munkájuk. Romániában nincsenek terroristák, nincs "migránsveszély", nincsenek olyan típusú geopolitikai kihívások, ami indokolná ezt a költségvetést és ezt a létszámot. Hát akkor legyenek! Legyen kézdivásárhelyi terroristaper, hiszen milyen ország az, ahol nem létezik terrorista. Erre jön a magyaroknak összességében veszélyforrásként való feltüntetése, hol európai uniós kontextusban, hol a román közvélemény irányából megtámogatva. Erre jön végül is ez az úzvölgyi történet.

Én ezt egy kerek egésznek látom. Probléma az, hogy ezek a tények, írások, lépések folyamatosan rombolják a közhangulatot és nagyon nehéz lesz ilyen feltételek mellett megtalálni egy olyan status quo-t, ami végül is egy Európai Unión belüli, élhető világot teremtene.

Véleménye szerint az Úzvölgyében történteknek mekkora súlyuk van? Mekkora lehet a kihatása ezeknek az erdélyi magyarság életére?

- A lakosság 90%-a vagy annál még nagyobb aránya egészen biztosan tudja, hogy erőszakkal semmit nem lehet megoldani. Továbbra is azt mondom, hogy az elsődleges cél egyféle stabilitás megteremtése, hiszen bármilyen politikailag instabil helyzetben a zavarosban lehet halászni. Engem az gondolkoztat el, hogy a mai hírek arról szólnak, hogy a román külügy megtagadta még a párbeszédet is a magyarországi megfelelőjével, annak ellenére, hogy itt Magyarország nemcsak a határon túli magyar kisebbség védelmezőjeként lép fel, hanem a hadisírokra vonatkozó, Románia által is elfogadott nemzetközi jogszabályok alapján. Hiszen az úzvölgyi sírok elsősorban a miskolci honvéd gyalogezred elesett katonáinak a sírjai, ők pedig döntő többségében nem is erdélyiek.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS