Egy sokkhatás érte a román társadalmat, ami mindig pozitív és negatív energiákat is felszabadít
Timár Norbert
2019. augusztus 01. 09:55, utolsó frissítés: 10:02
Péter László szociológus értékelte a caracali tragédia következményeit. Úgy véli a társadalom kötőanyagának tekintett bizalom csökken, de az esetnek reménykeltő eredményei is lehetnek.
Romániában pillanatnyilag egy második kollektív típusú társadalmi trauma, illetve sokk érte a társadalmat - állítja Péter László szociológus, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatója, akit arról kérdeztünk, hogy a Caracalban történt tragédia gyengíti-e az állami intézményekben vetett bizalmat. A szociológus álláspontja szerint Romániában hagyományosan és trendszerűen alacsony az embertársainkba és a formális intézményekbe vetett társadalmi bizalom. Péter László szerint igaz ugyan, hogy a hadsereg, a csendőrség, a rendőrség és hasonló szervezetekbe vetett bizalom szerepel a toplistákon a népesség szemében, de ez a bizalom nagymértékben erodálódik.
Péter László véleménye szerint a személyes biztonság kérdése nem egy absztrakt, mérhetetlen politikai kérdés, aminek a hatása csak egy bizonyos társadalmi rétegben érezhető, hanem mindenkit érint. “A személyes biztonságunk, azok a garanciák, amelyek arra vonatkoznak, hogy ha bajba kerülünk, az állam segít rajtunk, mos elég nagy válságba kerültek” - véli a szociológus.
A szociológus úgy gondolja, az államba és annak különböző szerveiben, mint a rendőrségbe vagy a csendőrségbe vetett bizalom csökkent, de ugyanúgy a kormányba vetett bizalom is, amely “végső soron, az emberek fejében egy felelős, mert ő az, aki a hatalmat birtokolja”. Péter László szerint a kormány nagy árat fog fizetni a Caracalban történtekért, főképp, ha egyéb visszaélések is napvilágot látnak.
Arra a kérdésre, hogy a caracali eset további bizalomvesztéshez vezethet-e, a szociológus azt válaszolta, hogy azonnali távon mindenképp, különösen, mert augusztus 10-e közeledtével ismét felerősödnek a csendőrség erőszakos fellépésével kapcsolatos diskurzusok, amelyet az ellenzék és az államelnök szinten tartott.
Másik oldalról nézve viszont a társadalmi szolidaritás mértéke is növekszik
- véli a szociológus -, hiszen “végül is általunk ismeretlen helyen, általunk ismeretlen emberekkel vagyunk empatikusak, mint társadalom”. Péter László szerint emellett azt is látni lehet, hogy az emberek spontán tüntetésbe kezdtek, nem csak valami ellen, mint az állam, a rendőrség és társai, hanem az áldozatok és családjaik mellett.
A szociológus ugyanakkor problémának látja, hogy nincs kommunikáció a formális szervezetek és a társadalom között: “Gondoljunk bele, hogy ha mondjuk a CNN-t nézzük és történik valami, akkor rögtön kiáll egy iparos/valaki és up to date információkkal szolgál arról, hogy mi történik. Nálunk ez nincs meg.”
Péter László szociológusA kutató szerint mindezzel együtt a caracali eset csak a jéghegy csúcsa, mivel az adminisztráció, a rendőrség és a szervezett bűnözés szoros összefonódásának tünetét látjuk épp. “Ne feledjük, hogy az első áldozat három hónappal ezelőtt tűnt el és azóta jóformán nem történt semmi” - teszi hozzá. Péter László nem kívánt spekulációkba bocsátkozni, de elmondása szerint, “ha valaki megnézné Caracal környékén a bizonyos korcsoporthoz tartozó lányok eltűnési trendjének dinamikáját és a rendőrség írásos válaszait a családok panaszaira, akkor a napnál is világosabb lenne, hogy itt valami gyanús”. A szociológus úgy véli ezek a problémák előbb-utóbb ki fognak derülni, de amíg ezek napfényre kerülnek, minden nap erodálják egy keveset a bizalmat.
Péter László abban látja a helyzet súlyosságát, hogy bizalom hiányában működésképtelen a társadalom. “A társadalomban a bizalom a kötőanyag, ezt tartja össze. Attól vagyunk társadalom és nem sokaság, hogy alapvetően bízunk a másikban, hogy az bizonyos szabályok szerint fog viselkedni: megáll a stopnál az autós vagy ha hívjuk a 112-őt, akkor valaki előbb utóbb kijön” - hívja fel a figyelmet a szociológus.
“A román társadalom egy elég komoly morális válsággal küzd,
ami arról szól, hogy a tényvalóság, tehát a korrupció meg egyebek miatt, az emberek nem bíznak abban, hogy azzal a tudással, azzal a normarendszerrel, amelyet a kultúra kellene újra teremtsen, érdemes összhangban viselkedni” - véli Péter László. A szociológus szerint a morális válság abban rejlik, hogy nincsenek ösztönzők, az emberek értelmetlennek látják a normakonformitást, mert az látszik, hogy ha így tesznek, nem tudnak boldogulni, nem lehet szembemenni a hatalom akaratával. “Azt gondolom, hogy mind a Colectiv-, mind ez az Alexandra-eset és társaik, amelyek még ki fognak derülni, ezt a morális válságot súlyosbítják, amely idestova jó tíz éve tart a gazdasági válság rossz kezelése miatt” - mondta a kutató.
Péter László ugyanakkor reménykeltő dolgokat is lát az eset kapcsán: “Hátha elkezdünk beszélni a lánykereskedelemről, igazából arról, hogy a nőknek a társadalomban eleve kockázatosabb lenni, magasabb a kitettségük mindenféle problémának”. A szociológus abban is reménykedik, hogy tematizálva lesz a tény, hogy a biztonságunk közügy és azt meg kell oldani. Emellett azt is pozitívumként lehet felfogni, a kutató szerint, hogy a társadalomban még vannak tartalékok ahhoz, hogy az emberek az utcára vonuljanak és elmondják a vágyaikat, illetve a gondjaikat.
“Ugyanakkor a civil társadalom is mozgolódik, ami jó dolog” - véli Péter László. A szociológus úgy látja, hogy most felpezsdültek olyan belső társadalmi energiák, amelyek megléte fontos. “Alapvetően érdekvédelemről van szó és ez az érdek most nagyon húsba vágó mindenkinek, a fizikai biztonságunkról van szó.”
A szociológus úgy látja, hogy ezek a társadalmi tartalékok hozzájárulnak az egymásba vetett bizalom visszaállításához, hiszen eleve nem működhetnének ezek a megmozdulások, hogyha az emberek nem bíznának abban, hogy a hozzájuk hasonló világnézetű és világértelmezésű emberek “kimennek a térre”. Péter László szerint az aktivizmus, a civizmus mindig társadalmi tőkét gyárt, amelynek egyik formája a bizalmi tőke.
“Ez egy több, egymással párhuzamos, egymásnak ellentmondó, ugyanakkor egymást erősítő folyamat együttese. Egy sokkhatás érte a román társadalmat, bennünket mindannyiunkat, ami mindig pozitív és negatív energiákat is felszabadít” - összegez a szociológus.
Nyitókép: Meggyilkolt lányok képei a belügyminisztérium előtt. Fotó: Robert Ghement / MTI / EPA
CARACALI GYILKOSSÁGOK
» Czika Tihamér: Románia, a sokkok országa
» Columbo felesége: Alexandra nem csak egy sorozatgyilkos áldozata
» “Ha nem lenne kurva vére, nem került volna bajba” Pszichológus a rendőri szexizmusról
további közviták »ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
