Romániát egyszerre veszélyeztetik a fejlett és a fejlődő országok rákos megbetegedései
Tőkés Hunor
2020. március 02. 20:59, utolsó frissítés: 21:04
Ha nem történik változás, a daganatos megbetegedések száma globálisan 20 év alatt 60-80%-kal emelkedhet, és a felelősség nem hárítható csak az egyénekre. Dégi L. Csabával, a Nemzetközi Pszichoonkológiai Társaság igazgatójával beszélgettünk.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) február 4-én, a rák világnapján közzétett jelentésében egy külön fejezetet szánt arra, hogy felhívja a figyelmet az elkövetkező évek tendenciáira és világszintű növekedésről számol be a különböző daganatos megbetegedések terén. A közel 500 oldalas jelentés szerint az onkológiai megbetegedések száma az elkövetkező két évtizedben 60 százalékkal fog nőni az olyan fejlett országokban, mint az Egyesült Államok, Franciaország vagy Németország, amíg a Romániához és Magyarországhoz hasonló közepes életszínvonalú, vagy a fejlődő országokban akár 81 százalékkal több rákos megbetegedés is történhet, amennyiben nem következik be valamilyen változás.
A WHO jelentésével kapcsolatban megkerestük Dégi L. Csaba pszichológust, a Nemzetközi Pszichoonkológiai Társaság (IPOS) igazgatóját, aki érdeklődésünkre elmondta, sajnos a statisztikák alapján az elkövetkező években jelentősen tovább fog nőni a rákos megbetegedések száma. A legutóbbi adatok szerint 2018-ban világszerte közel 9,6 millió ember halálát okozta a rák valamelyik fajtája, ezen belül az Európai Unióban kb. 1,3 millióét, Romániában pedig nagyjából 60 ezerét. De ehhez képest is nagy növekedés várható.
A szakember ugyanakkor azt is elmondta, hogy a jelentésben szereplő adatokat úgy kell értelmezni, hogy az Egészségügyi Világszervezet miközben felhívja a figyelmet arra, hogy mindenféle legyőzési tervek, illetve próbálkozások ellenére a daganatos megbetegedések előfordulásának mértéke növekvő tendenciát mutat, mindeközben konkrét akcióterveket, célpontokat is megfogalmazott, amelyeket el akar érni annak érdekében, hogy ezek a becslések nehogy bekövetkezzenek. Az egyik ilyen és talán a legfontosabb az volt, hogy a WHO 2035-re azt szeretné elérni, hogy 25%-kal csökkenjen a krónikus betegségek által okozott mortalitás mértéke, amelyek között a rákos megbetegedések első helyen állnak.
Dégi Csaba. Forrás: Facebook oldalAz elhízás, a dohányzás és a vírusos fertőzés a daganatos betegségek vezető okai
Az Egészségügyi Világszervezet a 25%-kos csökkenés érdekében meghatározta azokat a tényezőket, amelyek a rák kialakulásáért hangsúlyosan felelősek, és amelyeken egyben változtatni is szeretne. Dégi Csaba elmondása szerint bár nagyon fontos, hogy a daganatos betegségeket minél előbb észleljék a szűrések alkalmával, azonban a daganatos betegség megelőzésének legfőbb mozgatórugója mégis a betegséget okozó tényezők megszüntetése. Ugyanakkor a világszerte jelenlévő egyenlőtlenség, ami miatt a daganatos érintettség eltérően hat a különböző jövedelemszintű országokra, társadalmi személyekre és csoportokra, nagyon nagy problémát jelent. Ezt felismerve a WHO akciótervébe három olyan konkrét tényezőt is belefoglalt, amely egyben a fejlett és fejlődő országok közötti rákos megbetegedésekkel kapcsolatos egyenlőtlenségekre is magyarázattal szolgálnak.
Dégi szerint a szakmai szférát elsősorban az érdekli, hogy melyek azok a tényezők, amelyek változtathatóak, módosíthatóak a daganatos kockázat szempontjából. A dohányzásból származó rákesetek, halálesetek különösképpen fontosak a fejlődő országok esetében, ahol hogyha nem lesz egy drámai csökkenés a dohánytermékek fogyasztásában, akkor még ebben a században kb. egymilliárd ember halálát fogja okozni a dohányzás. És ez többnyire az alacsony és a közepes életszínvonalú országokat fogja érinteni.
Ezért foglalkozik a WHO kiemelten a dohányzás kérdésével, hisz az általa okozott tüdőrák az egyik vezető halálozási ok az alacsony- és közepes jövedelmű országokban. Ott ugyanis a dohányzás továbbra is egy óriási problémát és kihívást jelent, mert csak nagyon apró és kis lépéseket tudnak tenni a dohányzás visszaszorításában. Ez a fejlett országokban már nagy mértékben sikerült, de még így is a becslések azt mutatják, hogy világszinten évente kb. két és fél millió rákos betegséget okoz a dohányzás. Ha pedig ebben a formájában marad a fejlődő országok esetében, akkor sajnos ez a szám növekedni fog és továbbra is az egyenlőtlenségeket fogja erősíteni.
Az második daganatos megbetegedésekért felelős tényező az elhízás és a kóros túlsúly. Ez egy olyan rákprevenciós tényező, ami annál inkább jellemzővé válik, minél fejlettebbé válik egy adott ország gazdasága és életszínvonala. Dégi itt emlékeztetett, hogy az Egészségügyi Világszervezet már korábban is jelezte, hogy az elhízás széles körű kockázatot jelent a daganatos megbetegedés szempontjából – minden egyes nemzetre nézve –, mert a túl sok kiló szerepet játszik a tumor típusú rák kialakulásában, különösképpen a hasnyálmirigyráknál, az emlőrák kialakulásánál. Illetve alapvetően nemcsak a rák kialakulásában van szerepe, hanem minden más krónikus betegségek esetében is.
A harmadik helyeb a vírusos fertőzéses alapú daganatos megbetegedések állnak, mint például a human papillomavírus (HPV), ami a méhnyakrák kialakulásáért is felelős. A szakértő elmondása alapján az egyik legbiztosabb védelem ezzel szemben a HPV elleni oltás univerzális változata lenne, amelyet nemtől és kortól függetlenül mindenki megkaphatna. Mert bár egyesek hosszú éveken keresztül azt hangoztatták, hogy a HPV oltás elsősorban a nőket és a lányokat kell megcélozza (tekintettel arra, hogy csak náluk alakulhat ki méhnyakrák), azt is figyelembe kellene venni, hogy a HPV-nek nagyon sokféle fajtája van, amelyek éppúgy veszélyeztettetik a férfiakat is. A HPV vírusok között 13 olyan nemi úton terjedő típus van, ami különböző daganatok előfordulásával függ össze, és amelyekről bizonyítottan tudni lehet, hogy rákkeltő hatásúak és világszerte 570 ezer méhnyakrák-eset kialakulásáért felelősek. Mindemellett pedig egyéb anogenitális, orális stb. daganatokat is okoz.
Romániában egyébként a '90-es évek óta hatalmas problémát jelent a méhnyakrák előfordulási gyakorisága. Európában kialakulása szempontjából Románia az első helyen áll, és a mortalitása ezen a téren tizenhatszor nagyobb, mint például az olaszoknál.
Mi az oka a fejlett és a fejlődő országok közötti jelentős különbségnek?
A fejlődő és fejlett országok adatai közötti különbség azt mutatja, hogy a rák okozta mortalitás jóval magasabb az alacsony jövedelmű országokban. Dégi Csaba szerint ennek az egyenlőtlenségnek több magyarázata is lehetséges, de az egyik ezek közül éppen az egészségügyi rendszerben keresendő. Hiszen amikor az előrejelzésbeli különbségekről beszélünk, azt is figyelembe kell venni, hogy azokban az országokban, ahol alacsonyabbak az erőforrások, ott a daganatos betegségek szűrésére is sokkal kevesebb figyelmet és pénzt fordítanak.
A szakember fontosnak tartotta még kiemelni, hogy a jövedelemtől függetlenül, a korai diagnosztizálás a rák elleni leghatékonyabb és legolcsóbb közegészségügyi intézkedés. „Azt szokták mondani, hogy a daganatos betegségek nagyon sokba kerülnek, ami valóban így van. Például az Európai Unión belül évente kb. 100 milliárd eurót költünk a daganatos betegségekre, illetve az ezzel kapcsolatos kezelésekre, a túlélésre. Viszont a nagy szám ellenére azt kell mondanom, ha 2030-ra, azaz tíz éven belül a fejlődő országok kormányai időt szánnának és befektetnének a daganatos betegségek megelőzésébe, akkor körülbelül tízmillió ember életét lehetne megmenteni” – mutatott rá a Nemzetközi Pszichoonkológiai Társaság igazgatója.
Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szintén felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Unióban az évi 1,3 millió személy halálát okozó rákos megbetegedések és az évente körülbelül 3 millió új daganatos eset felfedezése a jelenlegi adatok tükrében – az említett tényezőknek is köszönhetően –, meg fog duplázódni 2030-ra.
Miért nem mennek el rákszűrésre az emberek, ha ez ennyire fontos?
A daganatos betegségek jelenleg az Európai Unión belül és a fejlett országokban világszerte vezető mortalitási tényezőt jelentenek a középkorúak, a 35-65 évesek korosztályában. Ez a hihetetlenül nagy probléma pedig kihatással van a társadalmi produktivitásra és a munka világát is nagyon erősen meghatározza, ezért óriási kérdés a rákellenes harc szempontjából, hogy az EU az új, 2021-2027-re vonatkozó költségvetéséből mennyi pénzt fog szánni az európai rákellenes programra, ami nagyon ambiciózusnak ígérkezik, és amivel pont azt akarja elkerülni, hogy ezek a számok elszabaduljanak.
Mint a pszichológus rámutatott, jelenleg a daganatos prevencióra az EU-n belül a tagállamok átlagosan 3%-ot fordítanak a költségvetésükből, ami borzasztóan kevés, és ez a rákmegelőzésre fordított összeg szinte ellentmond annak, hogy közben óriási pénzeket költenek azokra a technológiai és gyógyszer-terjesztési beruházásokra és projektekre, amelyek az innovatív kezelésekben születnek. Ugyanakkor az innovációra szinte meggondolatlanul sokat költenek, még akkor is, hogyha nem minden gyógyszer váltja be a hozzá fűzött reményeket. Az újonnan megjelent általános terápiák közel fele hosszabbította meg az érintettek életét, többnyire nem járultak hozzá jelentős változáshoz, de mégis innovatív új kezelésnek számítanak és így aktívan finanszírozták. Ehhez képest a prevencióra borzasztóan keveset költenek, ami nemcsak az egyén magatartásának megváltoztatását jelentené, hanem a környezeti kockázatok csökkentését és megoldását is.
Dégi szerint sokan eddig úgy gondolták (előítéletesen), hogy az alacsony szociális státuszú csoportok azért nem járnak szűrésre, „mert nem érdekli őket”; „mert hiányzik belőlük az aggodalom”; „mert nem félnek eléggé; „mert úgy élnek, mint Marci Hevesen és nem foglalkoznak ezzel” – noha, nagyon fontos lenne, mert a korai diagnosztizálás az egyedüli érdemes befektetés a rák megelőzése szempontjából. Ezzel szemben az Egészségügyi Világszervezet adatai pont az ellenkezőjét mutatják, méghozzá azt, hogy tele vannak félelmekkel és nagyon jellemző rájuk a fatalizmus.
A szakember úgy véli, ha a társadalmi és a gazdasági különbségeket vesszük alapul, amikor a rákszűrésről beszélünk, az látható, hogy az alacsony gazdasági státuszú társadalmi csoportok a rák kockázatát magasabbra értékelik, nagyon sokat aggódnak emiatt. Tudják azt, hogyha valami nagy baj van, akkor az erőforrásaikhoz képest szinte lehetetlen az, hogy valami jó irányba forduljon el. Kevésbé reménykednek, kevésbé gondolják azt, hogy hatással tudnának lenni viselkedésük alapján a betegségekre, ezért nem is mennek el idejében szűrésre, azt gondolják, ha valami nagy baj van, akkor sajnos úgyis belehalnak.
Mindeközben nemcsak az országok között, hanem az egészségügyön belül is különbségek vannak akár a városok között, illetve a város és vidék szempontjából is. Mint kifejtette, teljesen mást jelenthet Régenben rákos betegnek lenni, mint Kolozsváron, ugyanis a régeni rákos betegnek milyen esélyei vannak arra, hogy a megfelelő kezeléshez eljusson? Valószínűleg, ha van elég pénze, felmegy Marosvásárhelyre, hogy kezeltesse magát. „Minden tiszteletem az ottani onkológián dolgozó orvosoké, de a kolozsvári onkológiai intézethez képest pl. ott nincs multidiszciplináris ellátás, nem egy európai szinten akkreditált intézmény, és így a kezelési lehetőségek is korlátozottabbak.
Tehát, ha igazán a standardok és az ellátás minősége szerint értékelünk, akkor valószínűleg a betegnek több esélye van abban az esetben, ha Kolozsváron kezelik. De mi van akkor, ha nem tudja kifizetni az itteni költségeket? Mi történik, ha nincs olyan személy, aki őt támogatja ebben, és amúgy sem látja értelmét, ha úgy gondolja, bármi is történjék vele, nem tehetnek érte már semmit?
Azoknál is, akik magasabb erőforrásokkal rendelkeznek, ott van a magukra maradás gondolata, ők is sok esetben azt érzik, hogy "halálra ítéltek" lettek” – mondta a szakember. Hozzátette, ez nagyon jellemző mindegyik csoportra, de amikor az ember alacsony társadalmi státuszban élte le az életét, akkor ez a teher tulajdonképpen valóban halálos ítélet lehet a betegre nézve. Ezért azt szokták mondani, hogy a daganatos túlélés nem csak azt jelenti, hogy valakinek már nincs tumor a szervezetében, hanem azt is, hogy úgy sikerül egy új életet elkezdenie, hogy az életminősége, pszichoszociális igénye, motivációja az életre megmaradjon.
Miért vállalják a szűrést a fejlett országok lakói?
A magasabb társadalmi, gazdasági helyzetű egyének ezzel szemben hajlamosabbak igénybe venni a korai beavatkozási módszereket, mint az alacsonyabb társadalmi helyzetűek, mert úgy gondolják, hogy van a kezükben egy eszköz, amivel tudnak tenni magukért és ennek van értelme is. És valóban, a korábbi észlelés és diagnosztizálás miatt jobb kezeléshez jutnak hozzá, jobb hozzáférésük van az egészségügyi szolgáltatásokhoz és ezáltal magasabb az egészségügyi kezelés szintje, és ami a legfontosabb, kisebb pénzügyi áldozattal jutnak hozzá.
De nem csak gazdaságilag kell megközelíteni a témát, hanem azt is figyelembe kell venni, hogy milyen az egyén percepciója, az egészségügyi magatartása és arra is figyelmet kell fordítani, hogy a jelenséget hogyan élik meg az érintettek. Dégi Csaba szerint az Egészségügyi Világszervezet jelentése abból a szempontból alulmarad, hogy bár a túlélés fontosságát hangsúlyozza, mégis leginkább azzal foglalkozik, hogy hogyan alakul ki a rák, milyen egyenlőtlenségek vannak, milyen stratégiákat lehet alkalmazni, de igazából nagyon keveset foglalkozik azzal, hogy milyen pszichoszociális kihívások és magyarázatok vannak.
Miért van ilyen sok rákos megbetegedés Romániában?
Dégi emlékeztetett arra, hogy a '90-es években az Európai Unió és az Egészségügyi Világszervezet is felhívta a figyelmet egy olyan jelenségre, amit ma úgy nevezünk, hogy epidemiológiai átmenet, vagy tranzició. Vagyis létezik egy olyan fejlődési folyamat az országok életében, aminek alapján a fejlődési szintjük befolyásolja a mortalitás elsődleges oki tényezőit. Ezek alapján minél gazdagabbá válik egy ország, vagy minél több erőforrásra tesz szert és ezáltal fejlettebbé válik, annál valószínűbb, hogy a fertőző vírusos betegségek helyett a mortalitás elsődleges oki tényezője a krónikus betegség egyik fajtája lesz, vagy az elhízás okozta megbetegedések egyike.
Románia jelenleg az epidemiológiai átmenet kellős közepén van. A Nemzetközi Pszichoonkológiai Társaság igazgatója szerint azért annyira magas Romániában a daganatos megbetegedések száma, mert az ország egy ilyen átmenetnek a középpontjában van: új fejlődési szintre lépett, ami magával hozza a fejlett országokra jellemző rákos megbetegedéseket, azonban még mindig jelen van elsődleges mortalitási tényezőként a fertőző betegség is. A demográfiai átalakulás által Románia populációja egyre inkább elöregedik, és minél idősebb egy társadalom, annál nagyobb a daganatos teher, ami a populációra nehezedik. Ezek a fejlett országokban már lezajlottak, azonban az egykori Szovjetunió tagállamaiban, a Közép-Kelet Európai országokban óriási kihívást jelent.
„Az egészségjavító környezetet a viselkedést megváltoztató kommunikáció elé kell helyezni”
Dégi Csaba szerint nemcsak az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Bizottság, hanem a rákos betegségek ellen küzdő szakmabeliek is új perspektívával kezdték el szemlélni a rákos megbetegedések kezelési módját. Ez abból áll, hogy szükség van az újratervezésre és az olyan típusú megközelítésre, ami nagyobb eredményekkel jár, mert már nem csak egy orvosi kérdésről beszélhetünk a rákos megbetegedés alatt, hanem egy társadalmi kérdésről is.
Ezt választotta legfőbb üzenetének az Európai Bizottság az európai rákellenes terv kapcsán is, amiben kimondják azt, hogy a daganatos betegség kialakulásának és a legyőzésének az egyik kulcsa az nemcsak a személy elköteleződésben és a személyes történetében áll, hanem tulajdonképpen a közvetlen és közvetett környezetében is, ezért olyan élhető körülményeket kell teremteni, amely támogatja az egészséges életmódot és nem jelent rákkeltő kockázatot.
Dégi Csaba kiemelte, ebben a jelentésben első alkalommal jelennek meg környezeti orvoslással kapcsolatos kérdések, és két olyan kutatást is említ – az Egyesült Államokból és Spanyolországból –, amelyekben arról van szó, hogy amennyiben a városi épített környezetben (a tömbházak esetében) vannak zöld területek, akkor ennek különféle egészségügyi hozadékai vannak. Beleértve a pszichológiai jólétet, de ennél sokkal fontosabbak a pozitív hatásai a szív-érrendszeri betegségekre és daganatos általános halálozási körülményekre is. Például a kohorszvizsgálatban azt figyelték meg, hogy akik zöld növények közelében tartózkodtak, azoknál csökkent a rákhalálozás esélye, és ezt csak nagyon kis mértékben közvetítette a fizikai aktivitás. Tehát mindkét kutatás rámutatott: nem attól csökkent az elhalálozás mértéke, hogy többet mozogtak – az csak nagyon kis százalékban befolyásolta a végeredményt –, maga a környezet volt a fontos az egészség szempontjából.
Dégi szerint ezek olyan eredmények, amelyek különösképpen odafigyelnek a környezeti tényezőkre és rámutattak: nagyon szép, amikor a szakemberek elmondják, hogy étrendet kell változtatni és a testmozgást be kell tartani, de a környezetet is figyelembe kell venni, és az egészségjavító környezetet a viselkedést megváltoztató kommunikáció elé kell helyezni.
Az egyik legnagyobb környezeti rákterhelés az emberi lakosság szempontjából a kültéri és beltéri légszennyezettség, ami 2017-ben önmagában világszerte 350 ezer embernek a halálát okozta tüdőrák formájában az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint. Azonban ugyanilyen szinten van az ivóvízbe vagy a mezőgazdasági tevékenység során a talajba kerülő mérgező anyagok hatása is, például arzénnal vagy klórozott szerek miatt. Ebből kifolyólag a talaj, a levegő és a víz szennyezettsége hihetetlen figyelmet kap majd az európai rákellenes tervben és az Egészségügyi Világszervezet jelentésében is kiemelt helyet kapott.
Az Európai Bizottság éppen a rákellenes világnap alkalmából mutatta be az európai rákellenes tervet. „Ilyen nem volt még soha, ez egy korszakalkotó jelentés, amit Ursula von der Leyen. az Európai Bizottság elnöke mutatott be. Ennek a közvetlen felelőse Stella Kyriakides egészségügyi biztos, aki ő maga is daganatos túlélő. Ez a terv jelenleg konzultációs szakaszban van és 2020 végére lesz egy olyan dokumentum, ami konkrét intézkedéseket fog tartalmazni az összes tagállam részére” – tudtuk még meg a Nemzetközi Pszichoonkológiai Társaság igazgatója.
Dégi Csaba elmondása alapján az európai rákellenes terv által kitűzött célok azért is atipikusak, ugyanis az egészséges emberekre, az európai unió polgáraira vonatkoznak, még mielőtt megbetegednének és páciensé válnának. Ebben arra hívják fel a figyelmet, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy ne jussanak el oda, hogy valaki páciens legyen. Először a polgárral kell foglalkozni, a prevencióval kell foglalkozni. Az akcióterv arra kérdez rá, hogy az EU lakosai mit tehetnek a rák legyőzésében, a szakemberek mit tehetnek a rák megelőzésében és végső soron a nemzetállamok és a hatóságok mit tudnak tenni a rák legyőzésében?
Mint a szakembertől megtudtuk, az európai rákellenes terv jelenleg négy prioritást fogalmaz meg: a daganatos prevenciót, a korai diagnosztizálást, azaz szűrést, a minőségi kezelést és az onkológiai ellátást, ami magában foglalja a túlélést és a túlélők életminőségének a növelését, illetve a hozzátartozóknak a támogatását is. Nagyon komolyan veszi az európai rákellenes terv azt, hogy az egészség mindenféle politikában (szakpolitikában, szociálpolitikában) benne kell legyen, és összekapcsolja a jelenlegi rákellenes tervet az összes létező programmal, amit az Európai Bizottság az eddigiekben meghirdetett.
Így például a környezettel- és éghajlat-változással kapcsolatos program, a szociálpolitikával és digitális átalakulással kapcsolatos program, az élelmiszer-biztonsággal és táplálkozással kapcsolatos program, a nulla szennyezés stratégiájával, az egészséges táplálkozás program, vagy az úgynevezett európai egészségügyi adattár projekttel, de mindenféle gyógyszer- és vegyi anyag fejlesztési stratégia is szóba jöhet ebben a kérdésben.
Az eddigiekben, a csatlakozási dokumentumok alapján az egészségügyi rendszer a nemzetállamok felelősségéhez tartozott, amit mindenki úgy fejlesztett, ahogyan akart. Viszont az Európai Bizottság felismerte azt, hogy vannak olyan közösséget formáló témák, amelyek bizonyos szerepeket átlépnek, mint amilyen a daganatos megbetegedések is. Az fogalmazódott meg tehát az európai rákellenes tervben, hogy ki fognak lépni az országos tagállami komfortzónából, mert a daganatos kérdés és a daganatos teher, az már rég az európai polgárok terhe, ezért szükség van egy széles sávú tervre ahhoz, hogy le tudják győzni a daganatot, legalábbis abban a formában, ahogy az jelenleg ismert.
„A rákos betegségek teljes megszüntetése jelenleg elképzelhetetlen, viszont a daganatnak ezt a fajta gyilkos arcát és magas társadalmi árát le kell győzni. A daganatos betegség olyanfajta rokkantsági és mortalitási terhet ró a Európai Unió gazdaságára és társadalmára, a polgárokra, amit így, ebben a formában már külön-külön nem tudunk megoldani, hanem össze kell rakni a puzzle különböző alakzatait és formáit, ahhoz, hogy a nagy kép kirajzolódjon. És ebben nagyon fontos hajtóereje van a személyes példának, a személyes érintettségnek” – mondta Dégi Csaba, utalva arra, hogy az egészségügyi biztos is daganatos túlélő és az EB elnöke, Ursula von der Leyen, amikor felvezette az európai rákellenes tervet, akkor elmesélte, hogy a családja is érintett. A német politikus testvére tizenévesen rákban halt meg, mint mondta, ezért pontosan tudja, mit jelent ez a betegség egy család számára, és hogy milyen igények és kihívások fogalmazódnak meg a család életében.
Nyitókép: Allie Smith on Unsplash
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
