2026. november 16. hétfő
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Egyre népszerűbb a szarvasgombagyűjtés, de félő, hogy tönkreteszik a lelőhelyeket

Babos Krisztina Babos Krisztina 2020. június 11. 18:30, utolsó frissítés: 19:56

Fekete Oszkár szarvasgomba szakértővel, gombakereskedővel beszélgettünk arról, hogy milyen intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy hosszú távon is fenntartható legyen a romániai szarvasgomba üzlet.


Pár napja a figyelem középpontjába kerültek a szarvasgombagyűjtők, lapértesülések, illetve különböző beszámolók szerint ugyanis hatalmas mennyiségben szedik össze az értékes csemegét és adják el „feketén” külföldre. Egyes vélemények szerint annyira kinőtte magát a biznisz, hogy vétek lenne az állam részéről nem megadóztatni, hiszen „100 millió eurós nagyságrendű” összegre rúg az itthon szedett, és külföldre szállított szarvasgomba értéke.



Szó van továbbá a begyűjtők „kizsákmányolásáról” is, azaz a modern rabszolgaságról. A téma annyira felkapottá volt, hogy kedden Costel Alexe környezetvédelmi miniszter is megszólalt az ügyben. A tárcavezető - Facebook-bejegyzése szerint – kiküldött egy ellenőrző csapatot a Bákó megyei Solca nevű településre, ahol állítólag 32 tonna nyári szarvasgombát ástak már ki idén, holott a szezon még el sem kezdődött. Egyes értesülések szerint Romániában „ezer tonna nyári, illetve száz tonna fehér szarvasgombát gyűjtenek be évente”.



A megfelelő szabályozás érdekében néhány hete Lavinia Cosma, a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) Maros megyei képviselője benyújtott egy törvénytervezetet.

Fekete Oszkár a Transindex érdeklődésére elmondta: az utóbbi öt évben valóban akkorára nőtt a szarvasgombák romániai piaca, hogy szükség volna szabályozásra. Kifejtette: azon ritka esetek egyike áll fenn, hogy lényegében egybeesnek a szereplők érdekei, hisz mind a gyűjtők, mind a felvásárlók és mind az állam számára az az előnyös, ha fennmaradnak a gombák élőhelyei.

A szekértő szerint ugyanakkor a közszájon forgó adatok túlzóak. Romániában nem gyűjthetnek ezer tonna nyári szarvasgombát, hisz a nemzetközi piac sincs ekkora, úgy vélte, inkább a száz tonna a reális, ahogy a fehér szarvasgomba esetén is a valós adat körülbelül a 10 százaléka lehet annak, mint amiről a jelenlegi értesülések szólnak. Értelemszerűen a pénzben kifejezett érték is kisebb, mely nem éri el a 100 millió eurót – Fekete Oszkár szerint egy néhány 10 millió eurós forgalmú üzletág ez jelenleg Romániában.

Mint elmondta, nálunk háromféle szarvasgombát gyűjtenek értékesítési célból, mely tulajdonképpen két fajhoz tartozik.

A Tuber aestivum áprilistól augusztusig gyűjtött termőtesteit nevezzük nyári szarvasgombának (ez gyűjthető a legnagyobb mennyiségben), ugyanennek a fajnak a szeptember-decemberi időszakban gyűjtött példányait pedig burgundi szarvasgombaként ismerjük. A nyári gyengébb minőségű, abban az értelemben, hogy íz- és illatanyagok tekintetében elmarad a burgundi szarvasgomba mögött. A nyárit, mely alsó-középkategóriásnak számít, elsősorban az iparban használják fel, például szalámihoz keverik adalékként. Ennek kilónkénti ára 20-40 euró között mozog, de időnként felmegy az ára 40-50 euróra - idén azonban a járvány miatt mindössze 15-20 euró fizetnek érte a felvásárlók, ugyanis az éttermi kereslet alaposan visszaesett.

Az ősszel gyűjthető burgundi szarvasgomba ára, melyet zömében éttermi felhasználásra szánnak, 80-300 euró között váltakozik. A Tuber magnatum, azaz a fehér szarvasgomba a legdrágább, és ez képviseli a legmagasabb minőséget – ebből is elég sok található Romániában. Világviszonylatban azonban az itteni az aroma-, illat- és ízanyagai miatt nem tartozik a legjobb minőségűek közé, elmarad a leginkább keresett horvátországi, szerbiai és észak-olaszországi gombáktól. A különbségeknek Fekete Oszkár szerint valószínűleg talajtani okai vannak.

A fehér szarvasgomba valóban eléggé drága, azonban a Romániából származók esetén szintén túlzóak az 5 ezer euró körüli kilónkénti árakról szóló hírek – a szakértő szerint 500-2 000 ezer euró közötti összeget fizetnek ki ezért a felvásárlók, és a 2 ezer eurós ár inkább kivételnek számít mintsem szabálynak.

A kutyás gombavadászat - a kapálással ellentétben - nem teszi tönkre a gombatelepeket. Forrás: Andrea Cairone/unsplash.comA kutyás gombavadászat - a kapálással ellentétben - nem teszi tönkre a gombatelepeket. Forrás: Andrea Cairone/unsplash.com


A gyűjtők állítólagos kizsákmányolásával, illetve a gomba „feketén” való külföldre juttatásával kapcsolatban kifejtette: a gyűjtők nem kell adót fizessenek, az átvevők pedig Romániában bejegyzett cégek, melyek fizetnek profitadót a forgalmuk után, csak ezt követően adják át az árut tovább külföldi cégeknek. Az itthon gyűjtött szarvasgomba egyébként szinte teljes egészében külföldre kerül, mivel itt nem igazán van rá kereslet. A szakértő elmondta: elképzelhető, hogy vannak olyanok, akik megtömik az autójukat és maguk viszik el Olaszországba vagy Németországba a gombát, ahol magánszemélyként adják el, azonban a szarvasgomba zöme legálisan hagyja el az országot.

Hozzátette: nem lenne az ellen kifogása, hogy a begyűjtést is megadózzák, sőt, jó lenne, ha lennének szabályok, melyeket mindenki betart. Magyarországon például 3,9 százalékos adót vetettek ki a szarvasgombát gyűjtőkre. Romániában jelenleg 0% az adó az erdei haszonvételi termékekre (így hívják Magyarországon az erdei gyümölcsöket, a gombát és amit még szoktak gyűjtögetni), ez Fekete Oszkár szerint azért lehet, mert korábban a döntéshozók úgy vélték, hogy az erdei gyümölcs és a gombák gyűjtésével csak a szegények foglalkoznak, őket pedig nem akarták terhelni, de ez az iparág az elmúlt néhány évben annyira kinőtte magát, hogy időszerű lenne megadóztatni.

Elmondta: a felvásárlók Európa-szerte nagyjából ugyanazokat az árakat ajánlják a gyűjtőknek, és erről az olaszországiak döntenek. Nem tartotta kizártnak, hogy egyesek visszaéléseket követhetnek el és kihasználják a gyűjtőket, azonban hozzátette: ez szinte bármely iparágban előfordulhat, nem a gombagyűjtésre jellemző kimondottan. Mint megtudtuk, jelenleg bárkinek, aki szedegetni indul az erdőbe, szüksége van jóváhagyásra vagy az erdő tulajdonosától, vagy annak kezelőjétől, gombagyűjtés esetén pedig a felvásárlótól kapott igazolás is elégséges – ezek nyerik el árverésen a begyűjtés jogát.

Sokak szerint aggályos továbbá az, hogy az erdők gondnokai, elsősorban az erdészeti hatóság által kilicitált mennyiségnél jóval többet gyűjthetnek be. Fekete szerint nem kizárt, hogy ez történik, de a szabályozás hiányosságai miatt nem tudni, hogy pontosan mi zajlik. Még arról sincsenek információk, hogy a pénzügyi hatóság összevetné a felvásárlóktól befolyó adó összegét a liciten elárverezett mennyiségek után beérkező összegekkel, hogy így kapjon egy képet arról, hogy mennyi szarvasgombát gyűjthetnek be a megengedett mennyiségen felül.

A szakértő szerint a pénzügyi szempontok mellett még van egy igen fontos vetülete a kérdésnek, éspedig a természetvédelmi vonzatok, melyekkel szintén kellene törődni, mert már akkora a probléma, hogy „látszik”, és kezelni kell. Mint kifejtette: az egyetlen igazi gondot a kapálás jelenti, azaz ha a keresgélők felkapálják a lelőhelyeket, akár igen nagy gyakorisággal, esetleg naponta. Ezek a gombák gyökérkapcsoltak, azaz fákkal élnek szimbiózisban, a kapálás pedig amellett, hogy a gombatelepek elpusztításával jár, akár a fák elhalását is eredményezheti, ahogy az Kína egyes régióiban történt.

Fekete Oszkár elmondta, olvasta a romániai törvénytervezetet és jónak tartja. Úgy vélte, lényegében a környező országokban alkalmazott szabályozásokból ollózták össze és minden fontos dolog benne van. Hozzátette: amennyiben ebben a formájában fogadják el, inkább a szigorúbb törvények közé fog tartozni Európában.

Kifejtette: a gyűjtés kapcsán a legtöbb országban a fő szabály az, hogy csak azokat a termőtesteket szabad begyűjteni, amit a kutya jelez. A betanított ebek ugyanis az érett gomba szagát érzik meg, így csakis azokat „mutatják”, a még éretleneket nem. A termőtesteket pedig csak egy speciális szúrószerszámmal lenne szabad kipöckölni, nem volna szabad feltúrni az egész környéket. A legtöbb országban a maximum két kutyával végzett szarvasgomba keresés engedélyezett, mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy egy gyűjtő két állatra tud megfelelő módon figyelni.

Nyitókép: Nyári/burgundi szarvasgomba. Forrás: Rippitippi/wikipedia.org

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS