2026. november 22. vasárnap
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A koronavírus útja: honnan jött és hogyan terjedt el a járvány Romániában?

Összeállította: Kádár Kata 2020. július 28. 11:18, utolsó frissítés: 13:59

A fertőzés módja a vizsgált, kezdeti periódusban főleg kórházi körülmények között történt és elsősorban a hazatérő olaszországi vendégmunkások voltak a terjesztők.


Egyre több olyan kutatás készül, amely a koronavírus-járványt vizsgálja. A brit tudományos akadémia honlapján találtunk rá egy olyan tanulmányra, amely a romániai koronavírus-járvány korai terjedését és annak hálózati rendszerét igyekezett feltérképezni. A kutatók kiemelik, a kutatás nem teljes, főként a rendelkezésre bocsátott szegényes adatok miatt, így egyelőre csak a járvány kirobbanása körüli periódusra koncentrálnak.

A fertőzések hálózatait megfigyelve a kutatók leírják: egyértelmű, hogy a koronavírus-járvány Romániában való elterjedése főként a külföldről hazaérkező, fertőzött személyek által következett be, akik különböző régiókban, egymástól függetlenül hoztak létre bizonyos fertőzési láncokat.

Mielőtt azonban mélyebben belemennénk a részletekbe, tartsunk egy rövid visszatekintést:

A súlyos, akut légzőszervi betegség eredetét hivatalosan a kínai Wuhan városából származtatják. Február 26. óta Romániában 45.902 ember esetében állapították meg a koronavírus jelenlétét, továbbá 2.206 koronavírussal összeköthető halálesetet regisztráltak, 25.794 pácienst pedig gyógyultnak nyilvánítottak. A járványhelyzet súlyosbodásának megelőzése érdekében a román hatóságok fokozatosan vezettek be prevenciós intézkedéseket: február 21-én 14 napos intézményesített karantént rendeltek el az Olaszországból érkezőknél, március 8-án bezárták az iskolákat, március 16-án életbe lépett a 30 napos szükségállapot. Március 24-én már lezárták a határokat, a szükségállapotot pedig április 14-én további egy hónappal hosszabbították meg, majd május 15-én készenléti állapotot hirdettek, ami jelen pillanatban is érvényben van.


A kutatók kiemelik, március 15-e után a román hatóságok fokozatosan korlátozták az új koronavírus-fertőzöttekről szóló hivatalos információk közlését. Ez ellen egyetemek, kutatói intézetek tiltakoztak, mert a COVID-19 romániai kitörésének korai szakaszában a nyilvános információk hozzáférhetősége kritikus fontosságú a független csoportok által végzett kutatási erőfeszítésekhez.

A tanulmányt A koronavírus kezdeti terjedéséről Romániában: Olaszországból érkező fertőzöttek és az emberről emberre való terjedés címmel publikálták, ahol legelőször az első 147 romániai igazoltan fertőzött esetet, valamint az egyes terjesztőket és azok fertőzési hálózatait vizsgálták a kutatók. A munkájuk során a hatóságoktól szerzett adatbázisok alapján sorra vették az illető személyek adatait: nem, életkor, lakóhely, az országba való visszatérésük időpontja, valamint a pozitív teszteredmény dátuma. Ezek feldolgozása után felvázolták a vírus terjedésének lehetséges szcenárióit, valamint igyekeztek meghatározni a fertőzések idődinamikáját is.

Mint kifejtik, hasonló tanulmányokra azért van szükség, hogy pontosan megismerjék a járvány terjedési dinamikáját, ezáltal pedig olyan közös, európai szintű ütemtervet lehessen kidolgozni, ami hatékony a krízishelyzet legyőzésében.

A koronavírus és a román vendégmunkások

A COVID-19 Romániában való megjelenése és terjedése egyértelműen az Olaszországból hazahozott eseteknek köszönhető, figyelembe véve azt a tényt, hogy az ott élő romániai állampolgárok 47,3%-a Olaszország északi régióiban (Lombardia, Emilia-Romagna, Piemonte és Veneto) él, ahol pont a legsúlyosabb volt a koronavírus-helyzet. Mint írják, ezekbe a régiókba folyamatosan érkeznek román vendégmunkások, de ugyanakkor folyamatos a hazatérés is, a munkavállalók állandó mozgásban vannak a két ország között. Ezek az emberek mobilizálódtak, ennek következménye, hogy Romániában is terjedésnek indult a vírus – fejtik ki a tanulmány készítői.

A kutatásban az első megerősített esettől (2020. február 22-én) kezdve egészen az április 2-ig bejelentett aktív fertőzötteket vették mintául. A felmérés második felében pedig az emberről emberre történő fertőzési hálózatokat vizsgálták február 26. és március 20-a között.

A 147 aktív esetből 88-an külföldről hozták haza a vírust, ebből 64-en Olaszországból. A további 54 esetben belföldön történt fertőzést határoztak meg a kutatók, 5 esetben ezt nem tudták pontosan meghatározni.

Az országok listája, ahonnan a fertőzöttek Romániába érkeztek. Saját szerkesztés.Az országok listája, ahonnan a fertőzöttek Romániába érkeztek. Saját szerkesztés.


Ami a nemi eloszlást illeti, a női fertőzöttek aránya 46%, átlag életkoruk 43 év, a férfiak esetében ez a mutató 53%, átlag életkoruk 41 év. Az összes alany átlag életkora 41,9 év.

A hivatalosan közölt adatokból a kutatók külön kiválasztottak 47 indexelt esetet, azaz 47 különböző személyt, akik egy adott területen elsőként voltak igazoltan fertőzöttek, ezáltal fertőzőforrásokká váltak.

Az index személyek ezekből az országokból érkeztek Romániába. Saját szerkesztés.Az index személyek ezekből az országokból érkeztek Romániába. Saját szerkesztés.


Érdekesség itt, hogy 35 megyében fedeztek fel Olaszországból érkező ilyen jelzett esetet, a külföldről érkező fertőzöttek pedig 39 megyében jelentek meg, csupán három megyében volt jellemző a belföldi terjedés.

Az alábbi ábra A pontja azt mutatja, hogy mennyi idő telt el az index esetek Romániába történő érkezése és a vírus jelenlétének igazolása között. A kutatók átlag 4,8 napot állapítottak meg:



A B része pedig a román hatóságok szűrési dinamikáját ábrázolja. A piros körök mutatják az index esetek érkezését, a kék körök a tesztek eredményének időpontját. Látható, a hatóságok egyre hatékonyabban jártak el ez ügyben, azaz sikerült csökkenteniük a vírusfertőzés megerősítésére szánt időt.

Ami az emberek közötti terjedést illeti: a legtöbb fertőzés kórházban történt



Az ábra magyarázata: a) pont: a mintában a fertőző személyeket csomópontokként, a fertőzés módját/kapcsolatokat nyilakkal ábrázolják. A színek azt mutatják, hogy az emberek milyen módon fertőzöttek: nozokomiális, azaz kórházi környezetben (piros), családon belül (kék), munkahelyi környezetben (rózsaszín), nyilvános tereken: kávézókban, üzletekben stb. (zöld) és ismeretlen forrás (szürke/fekete). Háromszögek jelzik a fertőzés forrását a hálózatokban. A b) pont a fertőzések megoszlását mutatja, azaz, hogy a fertőzöttek a vírust milyen irányba és arányban terjesztették. Például 13 ember (a mintában szereplő csomópontok 8%-a) adja a megfigyelt fertőzések (nyilak) 51%-át és két ember az összes megfigyelt kapcsolat negyedét, ők már “szuperterjesztőknek” számítanak. Az ők fertőzési hálózatukat mutatja az a ábra (i) és (ii) pontja. A c) pontban a már fentebb említett színkódok szerinti fertőzési módokat ábrázolja, abszolút értékekben. A d) résznél az a) (i) és (ii) pontban bemutatott hálózat időbeni kiterjesztése látható.

Mint a kutatók írják, a mért időszakban a legnagyobb mértékű fertőzést március 15-19. között mérték. A fertőzések időbeni (d pont) ábrázolása kimondottan kórházi környezetben való fertőzés mintáját ábrázolja. A függőleges vonalakkal ábrázolják azt a napot, amikor a COVID-19 jelenlétét megerősítették, és így lehetővé tették a fertőzés kimutatásának időbeni összehasonlítását a két legnagyobb terjesztő hálózata között. A 2 d (i) ábrán bemutatott hálózat 48 csomópontot mutat, mindegyik személy ugyanabban a városban él. Az egyének közül 35-en lettek koronavírusosok a helyi kórházban, ebből 7 esetben családtagok közötti fertőzés, 5 pedig munkatársak közötti eset. A második legnagyobb hálózatban - 2d ii. ábra - 16 csomópont van, itt is szintén mindenki ugyanabban a megyében tartózkodott és ugyanabban a kórházban lett fertőzött.

A fertőzések hálózatait megfigyelve tehát kijelenthetjük, hogy a kezdeti járványhelyzet nem az országon belüli terjedés során alakult ki, hanem a külföldről érkező (főleg Olaszországból) szuperterjesztők okozták a fertőzést különböző régiókban, egymással párhuzamosan. A fertőzés módja a vizsgált periódusban főleg kórházi körülmények között történt.

Ezt a tényt erősíti és magyarázza, hogy miért volt olyan magas a romániai egészségügyi dolgozók fertőzöttségének száma: április 19-én az egészségügyi dolgozók körében a hivatalosan bejelentett átlag 12,7% volt (981 egészségügyi dolgozó a 7707 esetből). Olaszországban (Lombardia régióban) és Spanyolországban, amely akkor a koronavírus által leginkább érintett európai régió volt, április 23-án az egészségügyi dolgozók körében 20%-os fertőzöttséget becsültek a hatóságok.

Nyitókép: mindcraftstories.ro

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS