A prefektusi tisztségek átpolitizálásával a számon kérhető közigazgatásról mondott le a kormány?
Tőkés Hunor
2021. február 02. 12:10, utolsó frissítés: 13:29
A kritikák szerint a szabályok számon kérése helyett nyíltan támogatja a prefektusok politikai szerepét a kormány. Az ellenérv szerint a szakmai szempontokért egy főtitkár felel majd.
Sajátos módon értelmezte a Cîțu-kabinet az Európai Bizottság kérését: ahelyett, hogy a kormány a prefektúra apolitikus, szakmai mivoltát állította volna vissza, inkább sürgősségi rendelettel a párttagoknak adott teret, ami több szempontból is problémás lehet.
A prefektusok és alprefektusok legfontosabb feladata Romániában, hogy ellenőrizzék a helyi és megyei önkormányzatok határozatainak törvényességét, ha pedig törvényellenes cselekményt észlelnek, megtámadják azt a közigazgatósági bíróságon. Az Európai Bizottság ezért többszörösen azt kérte Romániától, hogy világosan határolja el a prefektusok politikai és szakmai szerepét. A prefektusoknak ugyanis tevékenységüket eredetileg a politikától függetlenül kellene végezniük, egyfajta közigazgatási szakemberként. Románia erre vonatkozó törekvései azonban 2009-ben megfeneklettek. Mondhatni, elfogyott a politikai akarat az erre vonatkozó törekvések mögött. Azokat ugyanis felülírták a pártok érdekei, akik a saját politikai hatalmukat akarták tovább erősíteni a prefektúra átpolitizálásával.
A kiskapuk keresése a mindenkori kormánynak annyira jól ment, hogy mára a pártpreferenciák nélküli, szakképzett munkaerő helyét a legtöbb helyen többnyire hozzá nem értő politikai alapon kinevezettek vették át a prefektúrákon, akikben a következő kormánypárt sem politikailag, sem pedig szakmailag nem tud megbízni. Ez magával vonta azt a mára megszokottá vált jelenséget, hogy a kormányváltást a prefektusok és alprefektusok leváltása is követi.
Értesüléseink szerint 2021-ben a prefektusok és az alprefektusok esetében 127-ből 21 állás betöltetlen és közülük már csupán öten magas rangú tisztviselők. Ők azok, akik versenyvizsgáztak és megfelelő képesítésük van a feladatra. Cseke Attila miniszter szerint viszont 123 ideiglenes kinevezett és négy magas rangú köztisztviselő van jelenleg. A kormányzati felügyelőkből, akik korábban a szakemberei voltak valamelyik prefektúrának, de a következő párt megérkezésekor váltaniuk kellett, mindössze 30-an maradtak.
Ezt úgy sikerült elérniük a kormányoknak, hogy a rövid ideig tartó státusz miatt az ideiglenes köztisztviselő akár szakképesítés és versenyvizsga nélkül is elfoglalhatta a pozíciót. Viszont ebben az esetben az ideiglenes kinevezést folyamatosan megújítják, amennyiben persze az illető „jól” végzi a munkáját. Kolozs megye alprefektusát, Györke Zoltánt például a mindenkori kormány politikai alkujai miatt, évek óta le akarta váltani a posztjáról. Előbb a PSD-es Dăncilă-kormánya kezdte ki a posztját, majd később az Orban-kabinet nem akarta visszahelyezni, mert nem volt politikai érdeke abban, hogy a Népi Mozgalom Párt támogatását élvező Budai Béla helyébe helyezze, akit Györke hiányában négy hónapra neveztek ki. A bíróság viszont 2015-2019 között háromszor döntött Györke Zoltán igaza mellett, mivel olyan magas rangú köztisztviselőt, aki versenyvizsgázott és megvan a megfelelő szakképesítése, így csak akkor lehetne meneszteni, ha kifogásolják a munkáját.
Így viszont a kormánynak vissza kellett helyeznie a tisztségébe szakembert. Ugyanakkor mivel Ludovic Orban exminiszterelnök jogerős döntés tudatában sem akartavisszahelyezni az alprefektust, ezért a Kolozs megyei törvényszék bírság kifizetésére kötelezte.
Nyilván ez és az ehhez hasonló politikai lépések nem annak kedveztek, hogy kialakuljon egyfajta szakmai köztisztviselői réteg, amely professzionális munkát végez a kormány politikai színezetétől függetlenül és az „intézmény emlékezete” lehet.
Az ország 2020-2024-es nemzeti védelmi stratégiája azonban világosan azt írja, hogy a közigazgatás deprofesszionalizálása és átpolitizálása negatív hatással van az intézményi teljesítményre. Ami pedig ennél is fontosabb: az átpolitizálás a nemzetbiztonság egyik sérülékeny pontja.
Klaus Johannis államfő a 2019-es "normális Románia" programjában ezért is tért ki arra, hogy az állam a polgárok szolgálatába kell álljon, a nyilvánosság munkáját a méltányosság, az átláthatóság, a szakmaiság kellene jellemezze. „A költségvetési rendszert már nem lehet a hozzá nem értők és a politikai klientúra menedékeként kezelni. Sok szakember van az állami rendszerben, akik megérdemlik, hogy támogassák, hogy legyen egy elit köztestületünk, amely biztosítja a nagy közszolgáltatások megfelelő működését” – áll Klaus Johannis elnöki programjában.
Ha pedig a NATO csatlakozási tárgyalásokra visszaemlékezünk, akkor Adrian Năstase ígérete 2004-ben a nyugati országoknak az volt, hogy a prefektusi és alprefektusi tisztséget mentesíti a pártpolitikától (illetve a minisztériumok főtitkári és főtitkárhelyettesi tisztségeit is). A Năstase-kormány pont ezért fogadta el az erre vonatkozó törvényt, amit később a Tăriceanu-kormány kibővített. Ennek értelmében pedig törvény szerint 2006-tól kezdve minden prefektus és alprefektus magas rangú köztisztviselő kellett volna, hogy legyen. Nem rendelkezhetett párttagsággal, el kellett végeznie a bukaresti Nemzeti Közigazgatási Intézet egy éves képzését, és versenyvizsgáznia kellett egy magas rangú köztisztviselői állásra.
Ez nagyjából 2009-ig működött is. Emil Boc kormánya viszont már nem érezte sem a NATO, sem az Európai Uniós csatlakozás kényszerét, így megszüntette a Nemzeti Közigazgatási Intézetet. Ha pedig nem volt egyetem, a jelek szerint már nem volt elvárható a versenyvizsga kiírása sem. Akárhogyan is, ezt követően a kormány nem hirdetett meg versenyvizsgát, helyette ideiglenes kinevezésekkel operált, amit most már a látszat szintjén sem kíván fenntartani.
Így ugyanis olyan prefektusok és alprefektusok kerülhetnek tisztségbe, akiknek a kormány nem csak ajánlhat, hanem politikai hátterükből kifolyólag utasíthatja is őket, ami a szakemberek esetében nem állna fenn, hisz őket nem kinevezik, hanem versenyvizsgán nyerik el a tisztséget, és nem kell attól tartaniuk, hogy későbbi előmenetelüket befolyásolja egy javaslat elutasítása, ha az szerintük a kormány elvárásaival szemben szakmailag jobban megfelel.
A Cseke Attila fejlesztési miniszter által sürgősségi rendelettel életre hívott határozat értelmében, a Johannis támogatását élvező PNL-USR-RMDSZ kormány, viszont nem a meglévő szabályokat kérte számon, hanem pont ellenkezőleg: feloldotta azt a prefektusok és alprefektusok esetében. Ők ugyanis ezentúl nyíltan politizálhatnak, politikai véleményt nyilváníthatnak, azaz párttagok lehetnek.
A kormány értelmezésében pedig az EB kérése annyiban fog érvényesülni, hogy a prefektúrához hozzátesznek egy főtitkári pozíciót is, ahová elvileg egy szakembert neveznek ki. Viszont a főtitkárnak szinte ugyanazokat a kritériumokat kell teljesítenie, mint amit a kormánynak már a prefektusoknak és az alprefektusok esetében sem állt érdekében betartani, így adódik a kérdés: mi garancia arra, hogy oda csak szakemberek és nem politikai kinevezettek kerülnek?!
Ugyanakkor mivel a prefektúra egyfajta ellenőrző szerve az önkormányzatoknak is, amennyiben megyei vagy helyi szinten a kormányzó párt adja a prefektust és az önkormányzatok képviselőit is, ezzel akár nőhet a korrupció és a visszaélés esélye is több helyen. Forrásaink szerint: leginkább az Európai Uniós források tekintetében jelenthet ez majd gondot.
A prefektúra átpolitizálása pedig nem csak abban „segítheti” az önkormányzatokat, hogy nem jelzi az esetleges visszaéléseket, illetve nem támadja meg a közigazgatási bíróságon a megkérdőjelezhető határozatokat – mert miért is tenné, ha párttársáról van szó? Annak a lehetősége is fennáll, hogy ahol nem a kormányzó párt szerez megyei vagy helyi többséget az önkormányzatban, ott a politikai indíttatás helyi konfliktusokat, csatározásokat okozhat, hisz ebben az esetben a prefektúra egyfajta „második önkormányzatként” funkcionálhat a kormányzó párt kezében, amelynek káros tevékenységét a többségében magyarok által lakott megyékben tapasztaltuk már. Ebben az esetben ugyanis a prefektus mindenféle határozatot megtámad a közigazgatósági bíróságon, ezzel ellehetetlenítve az önkormányzatok működését.
A prefektúra átpolitizálása szempontjából pedig az a szempont is érdekes, amelyet Ana Birchall korábbi igazságügyi miniszter is felvetett, hisz a köztisztviselők külön jogállással rendelkeznek, ezért az őket érintő döntéseket törvények által kell meghozni. Az, hogy a kormány ebben az ügyben is sürgősségi rendelettel kívánt intézkedni, szerinte felveti az alkotmányellenesség kérdését. Birchall pedig nem is érti, hogy mi volt olyan sürgős ebben az esetben, pláne úgy, hogy a sürgősségi rendelet eszköze alapból arra való, hogy a kormány a politikai programját akarja érvényesíteni.
Nu pot sa nu ma intreb care este oare "urgenta" pentru ca o lege organica sa fie modificata prin OUG si nu prin lege?...
Közzétette: Ana Birchall – 2021. január 27., szerda
Felmerülő kérdéseinkkel megkerestük a közigazgatási szaktárcát vezető minisztert, a sürgősségi rendelet szerzőjét, Cseke Attilát is
A Fejlesztési, Közigazgatási és Közmunkálatokért felelős miniszter szerint, nagyon sok oka van annak, hogy ezt a döntést a kormány meghozta. Elsősorban az, hogy kormányzástól függetlenül, az elmúlt tíz év gyakorlata azt mutatta: a politikumból jövő személyek lettek magasrangú tisztségviselők, akikről mindenki tudta, hogy adott pártok érdekeit képviselik. Versenyvizsgát kiírni viszont nem lehetett a Demokrata Liberális Párt, azaz a Boc-kormány miatt. Cseke viszont felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly nyártól ez ismét működik.
Ugyanakkor már az Európai Bizottság is többször kérte Romániát, hogy válassza szét a politikai és a szakmai oldalt, mert rájöttek arra, hogy az a rendszer, amit Románia fenntart nem tiszta, nem világos és nem átlátható; egy magyarázkodó rendszer, amiben a kormány azt állította, hogy mennyire politikamentes a prefektusi intézmény, viszont nem volt az.
Románia alkotmánya pedig a miniszter szerinte világosan megfogalmazza azt, hogy a prefektus a kormány képviselője, viszont egy magasrangú tisztségviselő nem a kormányt, hanem a szakmát kellene képviselje. Azaz itt Cseke szerint egy közméltóságról, és nem egy magas rangú köztisztségviselőről van szó. „Mi elsősorban a hazugságot szerettük volna megszüntetni” – jellemezte a miniszter azt a jelenséget, amikor a kormányok politikusokat neveztek ki az eredetileg apolitikus tisztségekbe. Megjegyezte, ennek a legjobb példája az, hogy állítása szerint, az országban nincs olyan megye, ahol a prefektus két mandátumot végigvitt volna két különböző kormányzás alatt. Szerinte a PNL-USR-RMDSZ kormány a normalitásba tért vissza ezzel a rendelkezéssel.
A normalitás pedig azt jelentette, hogy a kormányrendelet elvileg világosan elhatárolta egymástól a két oldal képviselőjét: a prefektusok és alprefektusok tisztségét átpolitizálták, a főtitkárét pedig szakmaiként határozták meg. Mint megtudtuk, ez működésileg úgy néz ki, hogy a prefektus rendeleteit a prefektúra főtitkára ellenőrzi. A főtitkári tisztség szakmaiságának garanciát pedig az ad, hogy amíg prefektus bármely magas rangú köztisztviselő lehetett, addig itt kizáró jellegű lesz a szakmai képzés (azaz a Nemzeti Közigazgatási Intézet egy éves kurzusa) és a versenyvizsga. Szakember hiányában viszont állítólag nem ideiglenesen neveznek majd ki főtitkárokat, hanem főtitkár hiányában a jogi osztály vezetője ellenjegyzi a rendelkezéseket.
Az RMDSZ álláspontja szerint egyébként a prefektusok hatáskörét csökkenteni kellene, de akár prefektusi intézményt meg is lehetne szüntetni egy esetleges alkotmánymódosítás során.
Ana Birchall felvetése kapcsán Cseke Attila megjegyezte, a volt igazságügyi miniszter nem volt felháborodva akkor, amikor 2019 nyarán a teljes közigazgatási kódexet (630 jogszabályt, szakaszt és mellékletet) sürgősségi rendelettel fogadott el a PSD-s kormány. „Én értem, hogy a politikai színtéren az ellenzéknek kritizálni kell, de akkor az illető is nézzen egy kicsit magába. (...) A Dăncilă-kormány közigazgatási kódexét is sürgősségi rendelettel fogadta el, amit a nép ügyvédje formai okokra hivatkozva megtámadott az alkotmánybíróságon, amely azt mondta, hogy nincs alkotmányellenesség és maga a módszer is rendben van, alkotmányos volt. Ha 630 jogszabályt el lehetett sürgősségi rendelettel fogadtatni, akkor pár szakaszának a módosítását is lehet fogadni ezzel a módszerrel. Teljesen világos, hogy itt egy politikai retorikával állunk szemben, semmi szakmaiság ebben a történetben nincs” – emlékeztetett a közigazgatási szaktárca vezetője.
Érdeklődésünkre, hogy mennyiben fogja segíteni az RMDSZ-t vagy bármelyik pártot, ha a politikai alakulat Bihar megyében prefektust, alprefektust nevezhet ki (azóta kiderült, hogy, csak alprefektus jöhet számításba, mert a prefektusi pozíciót megkapta a PNL -szerk. megj.), Cseke Attila úgy vélte, magának a rendszernek a világossá tétele semmiben nem fogja segíteni vagy hátráltatni a Bihar megyei vagy a székelyföldi vagy bármilyen más prefektúrai intézményét.
Arra a kérdésre, hogy mi a kormánypártok közötti vita tétje Bihar megyében elmondta, kiegyensúlyozatlan a liberális párt részéről a politikai színtér a megyében (Nagyvárad önkormányzata és a megyei tanács is PNL-s vezetés alatt áll, utóbbi esetében közel kétharmados többséget tudhat maga mellett Ilie Bolojan – szerk. megj.) és bár a magyar közösség száma 150 ezerre tehető, nem kaptak magyar alpolgármesteri tisztséget, viszont a magyarok is képviseletet szeretnének. Az RMDSZ pedig emellett azt is szeretné, hogy az összes jelentős tisztség ne egy párt kezébe kerüljön, mert akkor a politikai és hatalmi ágak egyensúlya sérülhet. „Az elmúlt napok történései azért adnak erre némi sejtelmet” – tette hozzá. Ugyanakkor elmondta, az RMDSZ arra törekszik, hogy azokban a megyékben, ahol az RMDSZ magyar képviselete nem adott első rangú vezetőt, ott a közösség képviseletére országos szinten próbáljanak majd ráerősíteni, például azzal, hogy a prefektust a szövetség adja.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
