Premier, hogy magyar is van a SIE-bizottságban. De vajon mennyire lesz nehéz dolga?
k. á. 2021. február 24. 08:27, utolsó frissítés: 08:27Turos Lóránd szenátor az első magyar, aki a román külügyi hírszerzés munkájáról információkat kaphat.
Harminc év demokrácia után 2021-ben érett meg az idő arra, hogy a legyen magyar is a Külügyi Hírszerző Szolgálatot (SIE) ellenőrző parlamenti bizottság tagjai között, mégpedig Turos Lóránd, az RMDSZ szenátori frakciójának vezetője lesz az, aki a héttagú bizottságban részt vehet két PNL-s, két PSD-es, egy USR-s és egy AUR-os képviselő mellett.
Ez több okból is érdekes hír, hiszen a külügyi szogálatatnak az elmúlt években több alkalommal is volt olyan jelzése, amiből kitűnik, hogy különösen figyelnek a magyar szomszédokra: Silviu Predoiu például, aki 2019-ig vezette a "kémtevékenységeket", nemrég interjút adott, amelyben Romániát úgy jelölte meg, mint egy országot, amely az orosz, magyar és török érdekszférák ütközőpontjában áll. De néhány éve még a SIE belső forrásaira hivatkozva néhány lap azt ecsetelte, hogy orosz, moldáv és magyar titkosszolgák álhírek manipulálásával kívánják aláásni a román demokráciát. Ezt aztán utólag a hírszerzés tisztázta, hogy ők nem is gondolják így.
Mégis, időről időre valaki nyilatkozik egy olyat, ami alapján feltételezhető, hogy a román titkosszolgálatok erőteljesebben jelen vannak Magyarországon, mint a szomszédos államok nagy részében. Legutóbb Demeter Ervin, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormányhivatal volt vezetője, és az első Orbán-kormány titkosszolgálatokat felügyelő minisztere mondta azt, hogy amíg ő hivatali időben volt, a román fél aránytalanul használta a támadási eszközeit, és amúgy a miskolci fideszes vezetésben, Kriza Ákos expolgármester csapatában sok erdélyi magyar volt, és szerintük köztük sok a titkosszolga, olyannyira, hogy a városban és a megyében a legmagasabb szintekig is jelen vannak. Tegyük hozzá, hogy az egyébként igen meglepő állításait sokan kétkedve fogadták és inkább politikai játszmákat, hatalmi harcokat sejtettek a háttérben.
Természetesen annál többet a sajtó nem igazán tudhat ezekről az ügyekről, mint amely kevés esetben valaki nyilatkozik, de ezek sem szoktak túlságosan konkrét információk lenni. Például az egyik legnagyobb nyilvánosságot kapott ügy az úgynevezett Mucuska-gate volt. A kémsztorit a Magyar Nemzet robbantotta ki 2005 augusztus közepén, azt állítva, hogy egy Magyarországra települt házaspárt kitiltottak az országból, miután kiderült, hogy a román hírszerzésnek dolgoztak. SZ.I. állítólag több miniszterrel is szexuális viszonyba került, miközben magas hivatalokat látott el és közben a románoknak kémkedett ő és a férje is. A történet vagy igaz, vagy sem, mindenesetre a végkifejlete, mégpedig, hogy azóta sem egyértelműen eldönthető, mi történt valójában, jól jelzi, a sajtónak milyen kevés lehetősége van információkat szerezni, hiszen akkoriban a komplett romániai román és magyar, valamint magyarországi sajtó ezen az eseten pörgött.
A külügyi hírszerzés a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (ide évente ad be jelentéseket), és az elnöknek felel a tevékenységéről, ezen kívül a működését felügyelő parlamenti bizottság az egyetlen, amely ellenőrizheti: behívthatja az igazgatót, vagy dokumentumokat kérhet ennek a bizottságnak ez elnöke. Ezt a tisztséget jelenleg Nicu Fălcoi, az USR-PLUS Temes megyei képviselője tölti be. A bizottság tagjai hozzáférhetnek totkosított információkhoz, de ezeket természetesen nem adhatják ki.
Az RMDSZ részéről tehát Turos Lóránd szenátornak adatik meg az, hogy alkalomadtán titkokat tudjon meg. Megkerestük a szenátort, hogy megkérdezzük, milyen első magyarként a külügyi hírszerzés munkájába belelátni, de úgy tűnik, ő nem tartja ezt annyira jelentőségteljesnek: “Ugyanolyan parlamenti munka ez is, mint sok más, különösebb érzelmekről nem tudok beszámolni ezzel kapcsolatban” - mondta.
Azzal kapcsolatban, hogy máris voltak olyan hangok, amelyek nemzetérdek-ellenesnek minősítették az RMDSZ-részvételt, Turos azt mondta, nem hallott ilyenekről. “Nekünk, romániai magyaroknak ugyanolyan jogaink vannak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség pedig ugyanolyan legitim módon képviseli a választóit, mint a többi párt, nem gondolom, hogy az erdélyi magyarok másodrangú polgárok, és, hogy az RMDSZ másodvonalbeli párt, hogy ne lehessünk ott” - fejtette ki.
Felvetettük azt is, hogy az RMDSZ-szel kapcsolatban felmerülhet a kérdés, hogy egy ilyen bizottságban való részvételkor nem tekintenek-e rá gyanakvással román részről amiatt, mert a Fidesszel szemmel láthatóan évek óta stabilabb és jobb viszonyban van, mint a hazai pártokkal. Amikor erre rákérdeztünk, a szenátor azt mondta, erdélyi magyar portáltól meglepő ez a kérdés, és csak fegyvert adhat a román szélsőjobb kezébe, ezért inkább nem kívánt válaszolni, mint ahogyan arra a kérdésre sem, hogy szerinte Magyarországot kiemeltebben figyeli-e a titkosszolgálat, mint a térség többi országát.
A szenátor tehát a Fidesszel kapcsolatos, kényesebb kérdéseink elől kitért, holott szerintünk jogosan vetődhet fel, hogyan viszonyulnak a magyar politikusokhoz olyan körülmények között, hogy például a kormányalakítási tárgyalások közepette a Szövetség elnöke rögtön Budapestre utazik. Senki nem tudja, pontosan miről beszéltek Orbán Viktorral, de a román politikum egy része és a sajtó nem veszi jó néven az efajta gesztusokat. Vagy arra gondolva, hogy a két ország határozottan másként fog fel bizonyos kérdéseket, más az érdeke például az erdélyi magyar kisebbségek terén, és nyilvánvalóan másként tekint az állandó erdélyi turnékra is, amit a magyar kormánypárt politikusai tartanak, időnként a román féllel fel sem véve a kapcsolatot.
Ilyetén könnyen elképzelhető, hogy Turos jelenléte külön érdekes lesz a következő négy évben, és az is külön érdekes kérdés, hogy vajon ezentúl az erdélyi magyar sajtó egy kevéssel jobban ráláthat-e majd a külügyi hírszerzésre.
Címoldali kép: marketwatch.com
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak