2026. november 13. péntek
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Nemzetpolitikai kérdésekről beszélgetett az RMDSZ, az USR és a Momentum politikusa Kolozsváron

k. á. 2021. augusztus 20. 18:51, utolsó frissítés: 2021. szeptember 03. 11:54

Az USR kolozsvári exelnöke azt szeretné, hogy kétnyelvű utcanévtáblák legyenek Kolozsvár központjában, az RMDSZ városi tanácsosa pedig minden más kisebbséget is támogatna.


Kolozsváron ült össze kerekasztal beszélgetésre egy momentumos (Tomos Endre, a párt határon túli magyarok képviseletére indított parlamenti képviselőjelöltje), egy RMDSZ-es (Rácz Béla-Gergely, kolozsvári városi tanácsos) és egy USR-PLUS-os (Iakob Attila, a pártszövetség kolozsvári exelnöke), hogy a 21. századi nemzetpolitikai kihívásokról beszélgessenek.

Tomos, aki többnyire inkább csak moderálta a beszélgetést, és csak ritkán fejtette ki a saját álláspontjait, a beszélgetés ürügyének azt a nemrég benyújtott kezdeményezést jelölte meg, amelyben az RMDSZ és az USR-PLUS képviselői közösen kérik a magyar nyelvű feliratok elhelyezését a városházától a kolozsvári vasútállomás épületén. “Ez nekem azt mutatta, hogy a két párt együtt tud működni kisebbségpoltikai ügyekben” - mondta Tomos.

Rácz úgy véli, megtört, legalábbis megrepedt a jég, és végre egy nem kimondottan kisebbségi párt is támogat egy kisebbségügyi kezdeményezést, amit az RMDSZ nyújtott be. “Az USR továbbra is fogja tțmogatni ezeket a kezdeményezéseket, nem azért mert kisebbségügyi, hanem mert jogi kérdések” - ígérte erre Iakob, aki szerint az USR-ben fel sem merül, hogy ne támogassanak ilyesmiket, az más kérdés, hogy indítványoznak-e. Iakob szerint jobb ha inkább az RMDSZ kezdeményez, mert ez “legitimitási kérdés”, és sokkal hitelesebb, ha a magyar képviselet áll elő hasonló javaslatokkal, hiszen nem az USR dolga meghatározni, pontosan mire is van szüksége egy adott kisebbségnek. Azonban a költségvetési tételeknél Iakob azt szeretné, ha jobban át lennének gondolva, minek milyen impaktja lesz. “Nekem például szívügyem, és a következő évben ezt következetesen fogom nyomni az USR-ben, hogy a történelmi épületekre kétnyelvű feliratok kerüljenek. Ugyanakkor az utcanevek is lehetnének kétnyelvűek, nem muszáj éppen mindegyik, de legalább a történelmi központ környékén” - mondta el.

Tomos kérdésére, hogy jelenleg mennyire érvényesülnek a nyelvi jogok Kolozsváron, és mi mindent kellene fejleszteni még, Rácz elmondta, hogy még mindig nincs Kolozsvár minden kijáratánál felszerelve az a háromnyelvű helységnévtábla, amelyre bírósági ítélet kötelezi a városházát. Majd kiemelte, hogy számos olyan dolog van, amely a normalitáshoz hozzájárulna, például a magyar nyelvű ügyintézés, és ezen a területen a magyar nyelvű formanyomtatványok. Iakob egyelőre annak is örülne, ha sikerülne román nyelven az adminisztrációban rendesen lavírozni. “Nem szeretem a nyelvhasználatot táblák kérdésére leszűkíteni, hanem a kulturális közösség és oktatás támogatásra szeretek gondolni. Nincs nagyon mit csinálj a nyelvvel, ha nincs támogatva a kultúra vagy az oktatás”. Iakob szerint nem az a baj, hogy nincsenek kisebbségügyi törvények, hanem, hogy nincsenek sehol sem betartva, ez pedig elsősorban jogállami kérdés.


A kérdésre, hogy kell-e még 2021-ben etnikai politizálás, a felek egyetértettek, hogy egy tökéletes világban nem, de Románia még nagyon fiatal demokrácia, és sem a politika, sem a társadalom nem fogadott el még bizonyos normákat, melyek alapján a kisebbségi jogokat ne kezelnék gyanúsan.

Bár a felek többnyire mindenben egyetértettek a beszélgetés során, Iakob itt kis kritikát is megfogalmazott: “Az elmúlt 20 évben az volt az érzésem, hogy az RMDSZ nem tudott kikecmeregni az etnikai politizálás csapdájából. Szerintem a politikai tervek úgy kell megjelenjenek, hogy ne csak a közösség egy bizonyos részének szolgáljanak válasszal” - mondta, hozzátéve, hogy az RMDSZ a nagy problémákkal kapcsolatban sokszor behunyta a szemét. Rácz éppen abban látja az RMDSZ szükségességét: ami a többségnek kis probléma, az nekünk nagy. Azzal nem ért egyet, hogy csak ilyen kérdésekkel foglalkoznának, példaként a jelenlegi RMDSZ-frakció kolozsvári projektjeiből említett egyet.

A beszélgetésen felmerült, hogy Kolozsváron vajon a többség mennyire tekint értékként a magyar kisebbségre. Rácz Béla azt szeretné, ha nemcsak a magyarokra, hanem mindenféle kisebbségre értékként tekintenének, és ezért azt is szeretné, ha a magyarok a többi kisebbség mellé álljanak. Iakob felhozta példának, hogyan emlékezett a két közösség egy-egy centenáriumra a közelmúltban: sem a román közösségnek nem sikerült 2018-ban megfelelő megközelítéssel élni az ország egyesítésének ünnepéhez, sem a magyaroknak 2020-ban Trianon évfordulójához.

Az oktatási problémákkal kapcsolatban Rácz megjegyezte, hogy évtizedek óta hiányzó reformok okoznak nagy problémákat, és hosszú távú folyamat lesz rendbe tenni. Iakob úgy véli, a magyar oktatás helyzete inkább csak témaként, mint valósan érdekelte a magyar politikumot: “ne felejtsük el, hogy tíz éven át a magyar közösség egy olyan tanfelügyelőhelyettest támogatott itt Kolozsváron, akit lecsuktak korrupció miatt, és én úgy látom, a magyar iskolák is átvették mára a románok példáját, és sokszor áthatja a rendszert a korrupció” - mondja, hozzátéve, a magyar közösség elbaltázta ezt a kérdést, túl sok figyelmet fektetett a formára, és keveset a tartalomra, most pedig már az oktatói színvonal sok helyen nagyon rossz, és a humánerőforrás is gyenge.

Tomos itt közbevetette, hogy ő úgy látja, az elmúlt években Romániában Magyarországhoz képest azért fontos előrelépések történtek, például a bérezésben, viszont kérdés, hogy mi kellene ahhoz, hogy több erdélyi fiatal válassza a tanári pályát. Rácz szerint a béremelés még nem jelent reformot, abban viszont segít, hogy ne forduljanak el azok a pályától, akik magukat alkalmasnak látják a tanításra. “Hiába emeled meg a bért, ha nem adod meg az eszközöket is” - vitte tovább a gondolatot Iakob, példaként hozva, hogy egy kollégája nemrég kérvényezett az egyetemtől egy laptopot, és kapott is egy 2,5 kilósat, aminek fél óra kell csak a beindításához. A politikus kiemelte azt is, hogy hiába szavaztak meg évekkel ezelőtt egy valamilyen oktatási törvényt, mindig azt történt, hogy annak a lényegesebb részeit később levagdosták rendeletekkel, így nincs kontinuitás, és stratégia sincs: ebben pedig minden párt felelős, aki az elmúlt ciklusokban kormányzást vállalt. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy az egyetemeken a pedagógiai képzés is sokszor kifogásolható és átgondolatlan.

A momentumos politikus ezek kapcsán feltette a kérdést: miben tudna segíteni Magyarország, hogy az erdélyi magyarok oktatásán segítsen?

Az RMDSZ tanácsosa kiemelte, hogy nagyon sok kolozsvári magyar iskola magyarországi támogatásokkal újult meg. “Nagyon sok támogatás érkezett, és azt szeretnénk, ha ezek továbbra is érkeznének, hiszen sok olyan infrastrukturális beruházás van, amelyekre sokszor sajnos sem az önkormányzati, sem a központi forrásokból nincs keret” - mondta. Jó példaként a pénzek elköltésére a Kolozsvári Református Kollégiumot említette, ahol fel tudtak újítani egy épületet, és ebben a nagyon fontos szakoktatást újraindítani. Iakob azt mondta Tomosnak viccelődve: “annak vennénk a legnagyobb hasznát, hogyha egyszer kormányra kerültök, az ide küldött pénz feléből fizessétek le a döntéshozókat, hogy olyan embert tegyenek meg oktatási miniszternek, aki tud olvasni. Ennek vennénk a legnagyobb hasznát”.

A beszélgetésen felmerült még, hogy hogyan viszonyul a határon túli magyarokhoz a Momentum, az efféle kérdéseket ebben az interjúban bővebben tárgyaltuk már.

FRISSÍTÉS: Korábban tévesen azt állítottuk, hogy a beszélgetés a Kolozsvári Magyar Napok keretében zajlott. A hibát javítottuk, az érintettektől elnézést kérünk!

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS