2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Markó–Tőkés szócsata Tusnádon: még egy csapás

tudósító:Sipos Géza 2006. július 21. 16:55, utolsó frissítés: 16:14

#b#Markó tábornok és Tőkés tábornok#/b# a retorikai hadviselés fortélyairól tartott bemutatót csapatainak Tusványoson. A közönség díjazta a produkciót.





Tavalyi pengeváltásukhoz képest nem sok újdonságot hozott Markó Béla és Tőkés László péntek délelőtti találkozója a 17. tusnádfürdői szabadegyetemen. Az esemény inkább értékelhető bemutatónak arról,



melyek a leghatékonyabb retorikai eszközök



az ellenfél érvrendszerének körbekerítésére, álláspontjának rombolására a saját vélemény alátámasztásával párhuzamosan. Az eseménynek erősen megkoreografált jellege volt, pedig nem választási helyzetben, egy tévéstúdióban zajlott, mint Gyurcsány és Orbán áprilisi vitája, hanem a tusnádi fősátor többszáz fős közönsége előtt.

Sem Markó, sem Tőkés nem változtatott korábban már bevett habitusán: az RMDSZ elnöke a higgadtság mezében támadott, Tőkés a nyíltszívű, de nagyon kemény kritikus szerepét alakította ismét – az ő megfogalmazása szerint muszáj "módszertani alázattal" viszonyulnia a találkozóhoz, illetve az RMDSZ és ellenzéke párbeszédéhez.

Markó közlése szerint az RMDSZ-nek is célja a székelyföldi autonómia megvalósítása, akárcsak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak, amelyet Tőkés elnökként képvisel Tusnádon.


Markó Tőkés kritikájára válaszolva

– mely szerint az RMDSZ nem küzd az önrendelkezésért – Salamon király és a gyermeken veszekedő nők példázatát olvasta fel a Károli-bibliából, azzal érvelve, hogyha a felek arról kezdenek vitatkozni, melyiknek jut nagyobb rész az autonómia megvalósításából, akkor ez az ügy "élő gyermekből halott múlttá válik mindannyiunk számára".

Retorika: Markó láthatólag töviről-hegyire ismeri azt a szövegformát, mellyel Tőkés az RMDSZ-t kritizálni szokta. Ebből kiindulva láthatólag nem érték meglepetésként a vádak, előre készült, az ószövetségi példázat előre oda volt készítve a papírjai közé. A felolvasás az elejtett utalások szintjén Tőkés Lászlónak, a püspöknek volt címezve, noha Tőkés tartotta magát ahhoz, hogy politikusként, és ne egyházvezetőként szólaljon meg.



Tőkés László az egész pályás letámadás

módszerét választotta, valósággal pergőtűz alá vette az RMDSZ egész 1990 utáni politikai működését. Elmondása szerint szkeptikusan viszonyul az RMDSZ-EMNT párbeszéd esélyeihez, tekintve, hogy 2004 óta a Nemzeti Tanács 31 ízben kísérelt meg dialógusra jutni, de ezek a kezdeményezések sorra meghiúsultak a magyar párt taktikázása miatt.

Az EMNT elnöke többször hangsúlyozta, nem hajlandó RMDSZ-felségvizeken találkozni Markóval, és legalább egy tucatszor kihasználta azt a poénlehetőséget, hogy a szövetség marosvásárhelyi elnöki irodája a Köcsög utcában található. Nyíltszíni tapssal a közönség a következő verzióért jutalmazta a szónokot: "ki a köcsögből, fogalmaznám meg jelszó gyanánt, ki a Köcsög utcából", adott jótanácsot az RMDSZ-vezérkarnak a volt tiszteletbeli elnök.

A politikus örvendetesnek, bizonyos fokú korrekció jelének minősítette, hogy Verestóy Attila is változást akar az RMDSZ-ben, Frunda György belső ellenzéket szeretne, Székely István jelen volt az EMNT autonómia-konferenciáján; de ugyanakkor élesen kifogásolta azt, hogy az RMDSZ diszkriminatívan osztja szét az erdélyi kisebbségnek jutó romániai és a magyarországi pénzeket. Az EMNT ezért kénytelen pénzhiányban, megalázó feltételek között küzdeni az autonómiáért – mondta Tőkés László.

Retorika: a politikus számos olyan panelt épített be felszólalásába, melyet egy évtizede hangoztat, ezért ezek előadása nem okozhatott számára túlzott erőfeszítést. Tőkés mondatai a puskagolyók szabatosságával követték egymást, és a politikus számíthatott a közönség szimpátiájára is. Célja láthatólag az volt, hogy lehetőleg sarokba szorítsa ellenfelét.


A két politikus felszólalásaiból az is kiderült, mindketten ugyanazt a reálpolitikusi attitűdöt

kifogásolják a másikban, illetve az RMDSZ és ellenzéke politikai gyakorlatában egyaránt.

Markó Béla Tusnádon is elmondta, mennyire furcsállja, hogy a március 15-i székelyudvarhelyi autonómia-nagygyűlés szervezői Basescu elnök elvárásai szerint módosították volna kiáltványuk szövegét. "– Mi soha el nem fogadtuk, hogy román politikusok mondják meg, mi legyen a szövegeinkben" – hangsúlyozta Markó, kijelentését a hallgatóság hangos fújolása fogadta.

Tőkés László a maga során ismét azt fogalmazta meg, hogy az RMDSZ reálpolitikai szempontok mentén túlságosan betagozódott a bukaresti hatalom köreibe, gyakorlatilag a "román hatalom magyar szárnyává" vált. A politikus a megalkuvó, neptuni jellegű politizálás diadalmenetének láttatta az RMDSZ utóbbi tíz évét, de arra kérte a szövetség politikusait, hagyjanak fel a pszeudo-párbeszéd rossz hagyományával.



Ami a nagygyűlés szervezőinek dilemmáját illeti, Tőkés elismerte: a 15-ét megelőző egyeztetés reálpolitikai jellegű helyzet volt, a szervezőknek – köztük neki is – el kellett dönteniük, mi használ inkább az autonómia ügyének: ha Basescu ellátogat a március 15-i nagygyűlésre, vagy inkább az, ha nem lesz jelen. Ide kapcsolódik, hogy a püspök-politikus közölte:


vannak fenntartásai az ellenzéki oldallal kapcsolatban,

de nem tudja elfogadni azt, ahogyan Markó a legutóbbi SZKT-ülésen ironizált a gyergyóditrói nagygyűlés kapcsán.

A hallgatóság kérdései című fejezetben Markó Béla kapta a legtöbb kérdést. A Tăriceanu-kabinet miniszterelnök-helyettese többek között arra figyelmeztetett, máris mennyire szétforgácsolt az RMDSZ ellenzéke.

Megkerülte viszont azt a kérdést,

mely arra vonatkozott, miért nem indulhatott az MPSZ a 2004-es parlamenti választásokon, és arra az újságírói felvetésre sem válaszolt érdemben, mikor lesznek jelen a közismerten ellenzéki személyiségek az RMDSZ Communitas és Progress alapítványainak döntéshozó kuratóriumaiban, melyek együttesen körülbelül 80,2 milliárd régi lej (2,24 millió euró) román és magyar állami támogatás fölött diszponálnak.

Markó ehelyett azt fejtegette, mennyivel kevesebb képviselőt, szenátort tudna parlamentbe juttatni a romániai magyarság, ha jelenlegi arányos helyett bevezetnék az egyéni választókerületi rendszert.

Az RMDSZ elnöke azt is elmagyarázta, a pluralizmus nagyon is elfogadható számára, ámde azt nem hajlandó elfogadni legitim célként, hogy egyesek nem győzni indultak az MPSZ színeiben a választásokon, hanem azért, hogy az RMDSZ-t kibuktassák a parlamentből. A legnagyobb, szinte össznépi fújolásban akkor részesült a politikus, mikor kijelentette: nem az RMDSZ akadályozta meg az MPSZ parlamenti indulását.

A találkozó zárómozzanataként Tőkés László arról beszélt, hogy nem ártana, ha az EMNT mellett az RMDSZ is vállalná romániai magyar ügyek brüsszeli képviseletét. Markó válaszként annyit mondott, pártja hajlandó a közös lobbizásra, amennyiben a két fél a közösen képviselendő témákban meg tud egyezni, mert egyébként nem sok értelme volna a közös akciónak. Korábban is mentünk együtt Brüsszelbe, most is megtehetjük, ezt nagyon komolyan mondom – válaszolta Tőkés felvetésére.



Retorika: felszólalásai során Markó volt az, aki kifejezetten ellenfele retorikai húzásaira is reflektált. "– Amikor a párbeszéd helyszínéről volt szó, kedves László, vitáink a kolozsvári Majális utcáról szóltak, de értékelem a metaforateremtő képességet" – válaszolta a civilben költő a civilben lelkész politikusnak a Köcsög utcázás kapcsán.

Tőkés László ilyen reflexiót nem tett, de bebizonyította, tud érvelni az RMDSZ csatlakozás-konform szövegeivel is: hangsúlyozta, hogy a romániai magyar közösségnek "nem kéne elszalasztania az utolsó vonatot", ami tulajdonképpen az integrációt megelőző, szeptemberre várható EB-országjelentés.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS