Magyar-magyar kapcsolatok: „kicsi MÁÉRT“-előzetes Tusványoson
tudósító:Bakk-Dávid Tímea
2006. július 21. 19:15, utolsó frissítés: 19:15
A támogatáspolitika gatyába rázódik, de #b#vajon mit akar Gyurcsány?#/b# Helyzetértékelések és metaforák.
A ma délutáni program egyik „fővonalas” rendezvényének beharangozott Regionalizmus és önkormányzatiság az EU-ban című előadás végül politikusi sziporkák röpködésébe torkollott, bár ezt a közönség nem bánta.
A Toró T. Tibor EMNT-alelnök moderálta beszélgetés résztvevői közül Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnöke és Egeresi Sándor, a vajdasági Tartományi Parlament elnöke hiányzott, így Kern Imre (a Vajdasági Magyar Szövetség ügyvezető alelnöke), Kovács Miklós (a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke) mellett „póttagként” Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselő ült be az asztal mögé.
A már EU-tag Szlovákia magyar érdekvédelmi szervezetének távolmaradása miatt a téma is változott, pontosabban „a beszélgetés súlypontja eltolódott” a magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek közti viszonyra. A résztvevők mindegyike így
a magyar miniszterelnök szándékainak találgatása mellett
a MÁÉRT, a kis MÁÉRT és egyéb magyar-magyar fórumok összehívásának fontosságát hangsúlyozta, de szó esett a támogatáspolitika változásáról is. Hogy érdemi vita végül nem alakult ki, az nemcsak az előadók időhiányának számlájára írható, hanem annak is, amit Kelemen Hunor úgy fogalmazott meg: „Nincs elég információnk ahhoz, hogy biztosak lehessünk az irányban és a végkifejletben”, már ami a magyar kormány határon túliakkal kapcsolatos elképzeléseit illeti.
A képviselő felvezetőjében áttekintette a magyar-magyar kapcsolatok elmúlt 16 évét, melynek során szerinte a közös cél az volt, hogy kialakuljon egy egyenrangú partnerség, vagyis hogy ne döntsenek a határon túli magyarokról anélkül, hogy őket is meg ne kérdezzék. Ezután megállapította, hogy
a Magyar Állandó Értekezletet a kormány parkoltatja.
Gyurcsány Ferenc nem szándékszik összehívni a magyar-magyar párbeszéd eme csúcsfórumát; ezzel párhuzamosan ugyanakkor várható, hogy a Szili Katalin által először 2004-ben összehívott Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma újabb hatásköröket kap.
Amíg a miniszterelnök ígéretet tett, hogy a támogatások összege nem változik, és amíg nincsenek ezt a tételt cáfoló költségvetési számok, addig nincs elég információ ahhoz, hogy az új magyar kormány terveiről bármilyen értékelő tájékoztatás szülessék – vélte a képviselő. Ami biztos, hogy az oktatási-nevelési támogatáshoz nem nyúlnak, és a megszűnésre ítélt közalapítványokra szánt összeget a Szülőföld Alapba csoportosítják. Emellett a Sapientia valószínűleg az Oktatási Minisztérium fennhatósága alá kerül, ami nemcsak szigorúbb szakmai felügyeletet, hanem
erősebb pénzügyi kontrollt is jelent majd.
A gond csak az, hogy miután a támogatáspolitika nagyjából gatyába rázódik, nincs olyan fórum, ahol a felmerülő aggályok és elvárások találkozzanak – fogalmazott a képviselő.
Kern Imre délvidéki politikus a szerbiai magyarok helyzetét illusztrálandó elmondta, többen is jöttek volna a szabadegyetemre, de a vízumkényszer miatt nem tehették. A magyar-magyar kapcsolatokról szólva megjegyezte, a VMSZ álláspontja mindig is az volt, hogy minden magyar párttal tartani kell a kapcsolatot, „sajnos” az aktuális magyar kormánnyal is.
A szerbiai belpolitikai problémák ecsetelése után az ottani magyarok autonómiatörekvéseiről beszélt:
a nemzeti tanácsok megalakultak, csak éppen még nem igazán van hatáskörük,
és mivel nincs magyar választói névjegyzék, egyelőre csupán elektori szinten tudnak tisztújításokat szervezni. A VMSZ célja, hogy a kulturális-perszonális autonómia elvét belefoglalja a szerb alkotmányba.
Kovács Miklós bonyolult, bár értelmes körmondatokkal és meghökkentő metaforákkal igyekezett megszerezni a közönség szimpátiáját, ami nagyrészt sikerült is. A kárpátaljai politikus fajtájának „azon veszélyeztetett és kihalóban lévő fajtájához tartozik, akik elmondják, amit gondolnak” – egy ilyen moderátori bemutatás után nem is csoda, hogy helyből előnnyel indult.
Rögtönzött magyar-magyar viszonyrendszer-elemzésében megállapította, az többnyire vertikális – vagyis egy erőpozícióban lévő magyar kormány és
a szegény, kérincsélő rokon szerepében fellépő határon túli
magyar szervezet között valósul meg. Ezt a „balkáni sémát” olykor megtöri a létező, bár nem domináns horizontális viszony, amely a Magyarországon éppen ellenzékben lévő párt és egy határon túli szervezet, vagy több határon túli szervezet között alakulhat ki.
Míg az előző előadók a MÁÉRT összehívásának fontosságát hangsúlyozták, a kárpátaljai politikus arra hívta fel a figyelmet: ez a fórum is csak „mintha” egyenlő felek közt zajlott, hiszen gyakorlatilag minden résztvevője általában önként egyetértett a magyar kormány éppen aktuális elképzeléseivel, pl. a státustörvénnyel.
A kis MÁÉRT is akkor alakult meg, amikor a „nagyok”, a romániai és szlovákiai magyar szervezetek sem érthettek egyet a magyar kormánnyal, mint történt a kettős állampolgárság kérdésében. A politikus megállapította, a határon túli magyar szervezetek összefogása és közös érdekképviselete már korábban is fontos lett volna, ám „mindenki a saját belpolitikai korlátai közé” ragadt.
A magyar-magyar kapcsolatokat is a klasszikus séma határozza meg: mikor egy párt és egy politikus hatalmi pozícióban van, pragmatikus, és ha éppen nincs, akkor szigorúan elvszerű. Vagyis ha választások vannak, akkor „nem kerülünk szóba” a miniszterelnök-jelölti vitában, mert egyrészt jelentőségünk csekély, kevés magyar választót hat meg, másrészt inkább ronthat a szavazatarányon. A határon túliakról való „gondoskodás” a „kóbor kutyák vagy vándormadarak” etetéséhez hasonló. A mostani helyzetben még működnek a bejáratott rendszerek, a magyarországi pártok „háziasított határon túli” kollégái még megvannak, de ez a status quót a mindinkább érvényesülő
miniszterelnöki decizionizmus könnyen felboríthatja.
„Új zseniális döntések sávjába lépünk” – jósolta félig ironikusan, félig keserűen a politikus, aki azzal zárta mondanivalóját, hogy bármilyen „érdekes dolgok” is következnek, mindenképp kivárandó, mit is jelent ez az új korszak a magyar-magyar kapcsolatokban.
A hallgatóság felvetésére, miszerint a támogatásokba, főleg civil szféra szintjén, jó lenne bevonni a helyi gazdag vállalkozói réteget is, egyértelműen pesszimistának mutatkoztak az előadók. „Magyar nemzeti burzsoázia nem létezik” – hangzott a végszó.
Az égető probléma az ősztől esedékes schengeni vízumkényszer, ami Szerbiát és Ukrajnát egyaránt érzékenyen érinti – hangsúlyozta Kern Imre. Mint elmondta, a vízum költsége mellett még egy harminc-negyven oldalas iratcsomót is össze kell állítania a kiutazó szerbiai magyarnak, ez pedig
„végleges elszakadással fenyegeti ezt a nemzetrészt”.
>>
Ezután sem tartózkodhatunk 90 napnál többet a Schengen-övezetben
Kovács Miklós szerint a schengeni vasfüggöny-effektust úgy lehetne kiküszöbölni, ha a magyar kormány nem fogadná el mindig fenntartások nélkül az Európai Unió bürokratáinak, a „brüsszelitáknak” az utasításait. „Ehhez azonban a magyar politikai Káma Szútrában még nem szereplő pozitúra gyakorlására lenne szükség” – fogalmazott Kovács.
A végszó Kelemen Hunoré volt: a „kicsi MÁÉRT”-et nyár végén, ősz elején össze kell mindenképpen hívni, a szervezés sora ezúttal a szlovákiai Magyar Koalíció Pártján van.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
