Egy fotós, aki legendát csinált Che Guevarából
szerk. 2006. október 24. 19:52, utolsó frissítés: 18:34René Burri kiállítása politikusokról készült portréi révén került be múlt héten indított #b#Művészet és politika#/b# sorozatunkba.
>>Művészet és politika: Daniel Knorr válasza az új típusú nacionalizmusra>>
A svájci fényképész kiállítása múlt szerdán nyílt a Mátyás-házban az Europa Artium rendezvény keretében. A kiállítás a Mátyás-ház pincehelyiségében van: a lépcsőfordulóban a kiállítás plaktájáról egy amerikai katona fülét harapdáló vietnámi prostituált néz szembe velünk. A nyugat és kelet közti feszültségről szóló fotó előtt felötlik, vajon ki is használ ki kit, ki az, aki kontrollálja a másikat?
Egy lépcsőfordulóval lennebb – filmeken látni ilyet – maffiózó külsejű öltönyös fickók jönnek felénk egy felhőkarcoló tetején. Lent nagyvárosi nyüzsgés: kontraszt a fentiek méltóságos nyugalma, a környezet letisztultsága és a lent levő zsúfoltság között. Egyébként ez a fotó látható a René Burri Photographs című, életművét összegyűjtő album borítóján is.
Öt kilónyi repülőjegy, 16 útlevél
Burri sokat utazott; öt kilónyi repülőjegyet és tizenhat útlevelet használt el közben. Fotózott a hatnapos közel-keleti háborúban, Latin-Amerikában, Afrikában. Háborús képeinek jellemzője, hogy nagyon ritkán jelennek meg rajtuk halottak. Burri saját bevallása szerint a halottak méltóságára való tekintettel inkább a látszólag lényegtelen részleteket fényképezi.
Egy interjúban meséli, hogy a halottak iránti tisztelet miatt kihagyott olyan lehetőségeket, melyek „könnyen” adták magukat: ilyen volt például egy homokba markoló elszenesedett kéz, mely egyébként albumborítóra kívánkozott.
Egy téma: homokkal befújt út a sivatagban
Egy kiállított fotó: svájci kaszárnya, katonás renddel – kontaktpéldány. Más: szovjet háborús megemlékezés egy kelet-német kisvárosban – a háttal álló tiszt körme koszos.
Picasso és kalitkája, egy houstoni felhőkarcoló előtt kiszáradt fűcsomó. Homokkal befújt út a sivatagban, a prágai kulturális minisztérium épülete a nyolcvanas években: a monumentális oszlopok közt elvesző kis emberek, meg a jellegzetes piros szőnyeg.
Megdöbbentő jelenetek gyerekekkel: egy vietnámi kislány a ház előtt áll, amíg a család, a felnőttek bent az asztalnál ülve nyugodtan esznek. A kubai változat mintha két életképnek a kollázsa lenne: egy kislány biciklizik el a kormány egyik épülete előtt fegyverét készenlétben tartó őr mellett.
Bukik a híres emberekre?
Miután a zürichi iparművészeti főiskolán kávéscsészéket fotóztattak vele a fény-árnyék viszonyát tanulmányozandó, kollázs-sorozatok után egy Churchill-ről készült fotó révén talált rá saját hangjára.
1953–1955-ben filmesként dolgozott, 1955-ben került kapcsolatba a legendás Magnum fotóügynökséggel. Egy süketnéma gyerekekről készült riporttal kezdte el sajtófotós pályafutását. 1956-ig Európában és Közel-Keleten utazgatott a Magnum megbízásából. A németországi munkáit bemutató első albumához Jean Beaudrillard poszt-strukturalisa filozófus írta az előszót.
Leghíresebb fotóját Che Guevaráról egy 1963-as sorozat részeként készítette, amikor a forradalmár még csak ipari miniszter, nem pedig legenda volt.
A kiállításon a portré jelentőségét az elhelyezése is sugallja: a baloldali falra ez az egyetlen kép van kiállítva. Így hangsúlyt kap Che gőgös arckifejezése – ezt leszámítva nem is néz ki rosszul a harmincas kubai vezér.
Nem a hírességek, hanem a személy vonzotta
A fotó a szivarozó kubai miniszterről poszterként terjedt el, és vált az egyik legismertebb Che Guevara-portrévá. A portrékon kívül Burri Che személyi kultuszát is megörökítette: egy manikűr-szalonban a nők Che Guevara óriásposztere alatt lakkoztatják a körmüket.
Burri néhány évvel előbb, 1959-ben a kubai forradalmat és Fidel Castro havannai bevonulását fényképezte, ezenkívül Bolíviában, Peruban, Mexikóban is fotózott.
„Azzal szoktak vádolni, hogy hírességekre vadászom. De ez nem igaz. Engem soha nem azért érdekeltek a hírességek, mert híresek. Mindig a személy az, ami vonz” - nyilatkozta a fotós a svájci Emagazine riporterének.
Miután megnézte Picasso Guernica című festményét, elhatározta, hogy neki Picassóval találkoznia kell: négy évébe telt, míg végül sikerült. A találkozásból egy fotóalbum született.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
