Románia és Bulgária: gyanús külpolitikák, korrupció és szervezett bűnözés
fordította:B. D. T.
2007. január 08. 18:30, utolsó frissítés: 17:48
Mit tud egy átlagon felül olvasott brit a két frissen csatlakozott kelet-európai államról? #i#The Economist:#/i# #b#mérlegen a balkáni páros#/b#.
Az Európai Unió két új tagállama, Bulgária és Románia gazdaságilag és politikailag egyaránt visszamaradott – állapítja meg a The Economist vezető gazdasági lap elemzője. A brit folyóirat enyhén szólva szkeptikusan viszonyul ahhoz a lelkesedéshez, amellyel a két balkáni ország az EU-integrációt ünnepelte.
A 2004-ben csatlakozott nyolc volt kommunista állam egész jól teljesített – de bejön-e ismét a recept? Csábító lenne
a bukaresti és szófiai mulatozókkal együtt
azt hinni, hogy az EU-tagság elmondhatatlan gazdagságot hoz. Bulgária és Románia pedig erőteljes növekedésnek indult; az uniós pénzek továbbra is segítenek.
Mégis, a balkáni páros különbözik elődeitől. Bulgária egy főre eső GDP-je 2005-ben mindössze 3480 $, Romániának 4490 $ – ezzel szemben a korábbi csatlakozóké 9240 $ volt, az EU-s átlag pedig 29 330 $. A két, most csatlakozó ország infrastruktúrája és közműhálózata még rémesebb, mint máshol Kelet-Európában; a korrupció jóval inkább meggyökeresedett, a politikai kultúra pedig törékenyebb.
Bár a gyenge intézményrendszer és a szegénység hasonlóvá teszi őket, Bulgária és Románia méreteiben, történelmében, politikai berendezkedésében és gazdasági struktúrájában egyaránt különbözik. Románia a maga 22 millió körüli lakosával Lengyelország után a második legnagyobb kelet-európai állam – Bulgária ennek mintegy egyharmada.
Ez pluszpontot jelenthetne a bolgároknak,
mivel a kisebb országok elitei hatékonyabban dolgoznak. De Románia politikai osztálya nemrég lekörözte a bulgáriait. A nagy országok emellett nagyban támaszkodnak a külföldi befektetőkre.
Mindkét ország az EU határán helyezkedik el, de amíg a bolgárok kívül érzik magukat a mainstreamen,
a románok nagy multú latin szigetnek látják önmagukat
a szláv tengerben. Nyelvük az olaszhoz és a franciához kötődik, míg a bolgár szláv nyelv, amely olyan közel áll az oroszhoz, mint a dán a svédhez.
Mindkét országban jelentős, egy szomszédos országhoz kötődő etnikai kisebbség él. Romániában a lakosság mintegy 7%-a magyar etnikumú. A magyar kisebbség pártja, az RMDSZ a reformlendületben megtorpant kormánykoalíció része.
Bulgária lakosságának mintegy 9%-a török, akik szegényebbek és alacsonyabb végzettségűek, mint az átlag bolgárok. Ahmed Dogan vezette pártjuk a korrupció ellen kampányolók gyakori célpontja. Mindkét országban jelentős számú roma kisebbség él gyalázatos, a kommunizmusnál rosszabb körülmények között.
A balkáni páros Oroszországot is különbözőképpen látja. A bolgárok a cári birodalomnak köszönhetik felszabadulásukat az ottomán uralom alól, a kommunista érát pedig sokan modernizációs időszakként sírják vissza.
A románok számára azonban Oroszország az a ragadozó,
amely elorzott előlük egy keleti provinciát még 1812-ben. Bár Besszarábiát Románia 1918-ban visszaszerezte, 1940-41-ben elveszítette a Szovjetúnióval szemben. Ez a terület ma Moldova Köztársaság – tájékoztat dióhéjban a brit lap.
Románia – mióta Traian Basescu az államelnök – az atlanticizmus bástyája a fekete-tengeri régióban. Bulgária külpolitikailag sokkal passzívabb, bár jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal. Miniszterelnöke, Sergei Stanishev Moszkvában tanult – ez számos romániai exvezetőre ugyanígy igaz, de
ezt elismerni egyenlő lenne a politikai lejáratással.
Míg Basescu elítélte a kommunizmus bűntetteit, a bolgár vezetők csak félszájjal motyogtak valamit.
Romániában a két erős ember – Basescu és Calin Popescu Tariceanu – nincsenek túl jóban, előbbi a Demokrata Párt színeiben lett megválasztva, utóbbi liberális. Bulgáriában a miniszterelnök és az államelnök párton belüliek, ám a koalíciót itt is színesítik az exkommunisták, a kvázi-monarchisták (élükön az exkirály II. Simeon, aki egyébként 2001–2005 között az ország miniszterelnöke is volt) és a törökök érdekeit képviselő párt. Mindkét országban idén választások várhatók.
Az EU-csatlakozás mindkét országnak a standardok alkalmazását is jelenti, ám ezt még egyikük sem teljesítette. A legnagyobb probléma a brit lap szerint a törvénytelenség, amely Romániában a korrupció, Bulgáriában szervezett bűnözés formáját ölti. A büntetőjogi rendszer gyenge, az inkompetencia a legmagasabb szinteket is uralja. Románia többet fejlődött e téren: Monica Macovei igazságügyminiszter hatékony adminisztrátor, aki felrázta a struktúrát, és sokat tett a talárosok felelősségre vonásáért.
Bulgária lassabban mozdult. Egyes politikusok még mindig érinthetetlenek, mint ahogy egyes szervezett bűnözői csoportok is. Egy friss OECD-tanulmány Bulgáriát magasabbra értékeli ugyan a befektetések vonzását illetően, ám Románia jobb eredményt ért el a korrupcióellenes intézkedések és az üzleti szféra biztonsága terén. Néhány romániai vezető elveszítette állását, sőt szabadságát, az előző miniszterelnök ellen most is nyomozás folyik – mindez éles kontrasztba állítható
a politikai osztály immunitásának bulgáriai gyakorlatával.
A mindkét országban tapasztalattal rendelkező menedzserek szerint a romániaiak jóval individualistábbak, mint a bolgárok. „Romániában az a kérdés, hogyan veszed rá őket a csapatmunkára. Bulgáriában az a gond, hogy nem kezdeményezőek” – mondta egyikük a The Economist szerint.
A felsőoktatás bürökratikus és engedékeny. Az infrastruktúra irtózatos, a két ország közötti közlekedés borzalmas, hiszen csak egyetlen olyan híd van a Dunán, amelyen közúti közlekedés is lehetséges. Romániában a nagy útépítési program a tender körüli botrányok miatt megfeneklett. A fejlesztések rengeteg EU-pénzt emésztenek fel, amelyek összege 2007–13 között két százalékkal növelheti a GDP-t. Nehéz elhinni, hogy
azok a pénzek megfelelő helyre kerülnek
– állapítja meg az elemző. A legfontosabb makrogazdasági különbség: a lejárfolyam állandósult, míg a leva értéke erősen függ az euróétól. Mindkét országnak jelentős a folyómérleghiánya: Bulgáriának a GDP 13,5%-a volt 2006-ban, Romániának a GDP 10,3%-a. A folytatódó infláció miatt legkevesebb egy évtizedre is szükség lehet az euró bevezetéséig.
Románia demográfiai helyzete posztkommunista standardokkal mérve jónak mondható, a népességcsökkenés várhatóan lassulni fog, amint a keresetek nőnek és az egészségügyi ellátórendszer bővül. De Bulgária az egyik legrosszabb helyzetben lévő állam Kelet-Európában: lakossága 2020-ra 7 millió fő alá esik.
Az emigrációt mindkét országban olyan körülmények erősítik, mint az alacsony bérek, nem megfelelő munkakörülmények és rossz közműhálózat.
Több mint 2 millió román és 800 ezer bolgár
állampolgár él külföldön. Az EU-csatlakozás még stimulálhatja is az emigrációt, bár a legtöbb tagállam különböző munkaerőpiaci korlátozásokat léptetett életbe – részben amiatt, mert a lengyelországi és más bevándorlók sokkal többen jöttek, mint amire számítottak.
Mindkét ország határa olyan, mint a szita. A moldovaiak annyira egyszerűen vállalhatnak munkát Romániában, mint a makedónok Bulgáriában – még ha nem is teljesen legálisan. Bár a két kormány igyekszik megszüntetni az etnikai alapú útlevélkibocsátást a rokon szomszédoknak, nem tudják őket megállítani.
Romániának megvan a méreteivel, népességével és újabban megbízható elitjével járó előnye, amely azt akarja, az ország kerüljön fel Európa térképére. Bulgáriának erősebb az ipara. De figyelembe véve azt a politikai káoszt, amivel a többi, korábban csatlakozott, gazdagabb és erősebb kelet-európai államnak kellett szembenéznie, nem kérdés, hogy a balkáni páros útja az EU-féle fejlődés és stabilitás felé jóval nehezebb lesz ezekénél. Az egyedüli kérdés az, hogy mennyibe kerül - sommáz az elemző.
Forrás: The Economist
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
