Gyakori kérdések Băsescu és a kormány választási reformjairól
B. P. E. 2007. október 25. 16:12, utolsó frissítés: 15:41A kormány hétfőn nyújtja be tervezetét, az államfő pedig november 25-én #b#népszavaztat róla.#/b# Minden, amit tudni akartál az ügyről, és az is, amit nem.
Mi a különbség a Băsescu által népszavazásra javasolt verzió és a kormányzati felelősségvállalással beterjesztendő törvénytervezet között?
– Az államfő a „győztes mindent visz” típusú választási rendszer bevezetését szorgalmazza. „Egyetért-e azzal, hogy a következő választásoktól kezdődően a képviselőket és szenátorokat egyéni választókerületekben válasszák meg, kétfordulós többségi választási rendszerben?” – így szól majd a kérdés, amelyre noveber 25-én kell választ adni.
A kormány viszont a vegyes választási rendszerről szóló törvényjavaslatért vállal felelősséget. A tervezet szerint a képviselői és szenátori mandátumok elosztása két szakaszban történik. A mandátumok felét automatikusan megkapják azok a jelöltek, akik az egyéni választókerületekben a legtöbb szavazatot szerzik meg.
Ezután megállapítják, hány mandátum jár az egyes alakulatoknak, a választókerületben szerzett szavazatok számával arányosan, ebből levonják a már elnyert mandátumok számát, és a megmaradó mandátumokat azok a pártok kapják, amelyek a második vagy harmadik helyen végeztek. Ebben a rendszerben nem vesznek el a nem a legerősebb jelöltet támogató szavazatok.
Az államfő verziójában ezzel szemben a szavazatok közel fele elveszhet – csak a kerületek győzteseire (az első vagy második fordulóban 50 százalék plusz egy szavazatot összesítő jelölt) leadott voksok fognak számítani.
Véglegesek a reformtervezetek?
– Nem. Băsescu tulajdonképpen nem egy konkrét tervezetről hirdet népszavazást, hanem annak címszavairól: „kétfordulós”, „többségi”, „egyéni választókerület”.
A kormány tervezete kapcsán szombat délig még benyújthatják módosító javaslataikat a parlamenti pártok, ezt követően hétfőig véglegesítik a szöveget.
Mi történik, ha a népszavazáson a többség igennel szavaz?
– A népszavazás véleménynyilvánítás, konzultatív jellegű (nem ügydöntő erejű), tehát nincs jogi következménye; nem kötelezi semmire sem a kormányt, sem a parlamentet. Ennek ellenére politikai következményei lehetnek, mivel megmutatja, mi a választók politikai akarata – ezzel pedig nem szerencsés szembemenni a pártoknak.
Mi történik hétfőn, amikor a kormány benyújtja tervezetét?
– A parlament nem szavaz a tervezetről. A pártok bizalmatlansági indítványt nyújthatnak be a kormány ellen november 1-ig. Amennyiben erre nem kerül sor, vagy a bizalmatlansági indítványt nem fogadják el, a törvény vita nélkül az államfőhöz kerül kihirdetésre.
Megakadályozhatja Băsescu a kormány reformtörvényének életbe lépését?
– Az államfőnek kötelessége kihirdetni a törvényt, de előtte egy alkalommal visszaküldheti átgondolásra a parlamentnek, ezzel elodázhatja a kihirdetését. Miután a parlament felülvizsgálja a törvényt, az államfőnek kötelessége minden további kommentár nélkül kihirdetni azt – függetlenül attól, hogy történtek benne változtatások, vagy sem.
A másik módszer, amivel az államfő késleltetheti a törvény életbe lépését: megtámadhatja a törvényt az alkotmánybíróságon.
Mi lesz, ha a kormány verzióját kihirdetik, a népszavazáson pedig a Băsescu-féle verziót támogatja a többség?
– Jogilag semmi, érvényben marad a kormány-féle verzió, de nehéz lenne megjósolni a politikai következményeket.
Mi történik a harmadik tervezettel?
– A választási reform törvénytervezetének létezik egy harmadik verziója is, amelyet a választási törvényekért felelős parlamenti bizottság már továbbított a szenátusnak. Ez a tervezet nagyvonalakban megegyezik a kormány által benyújtandó tervezettel, és valószínű, hogy egyszerűen jegelik a megvitatását.
a rázósabb kérdések megválaszolásában Veress Emőd alkotmányjogász volt segítségünkre
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
