2025. december 18. csütörtök
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Smith és Jones és az amerikai előválasztások

MTI/hírösszefoglaló 2008. január 03. 15:21, utolsó frissítés: 14:10

Az elején rostálódik meg igazán a mezőny, 17 elnökaspiráns verseng a szavazók kegyeiért. Iowában #b#Hillary és Obama fej-fej mellett#/b# áll, egy fácánra vadászó baptista lelkész a republikánusok új reménysége.





Január 3-án kezdődik (a hagyományok szerint idén is Iowa államban) az amerikai elnökjelöltek kiválasztását célzó előválasztási folyamat az Egyesült Államokban. A Republikánus Párt és a Demokrata Párt jelöltségére pályázók mintha az életükért küzdenének a közép-nyugati szövetségi államban. Az előválasztások példátlanul korai kezdete miatt a politika menthetetlenül felkavarta a békés ünnepeket.



A postaládák tömve vannak az ünnepi ajándékkatalógusokkal és az aspiránsok ötpontos programjaival. A televízióban a játékok, számítógépek, autók és




vetőmagok hirdetései vegyülnek a Hillary-t, Obamát,

Rudyt és Huckabee-t népszerűsítő reklámokkal. Egy átlagos decemberi napon Iowa lakosságára 700 tévés politikai hirdetés zúdult.

A 20. században mindössze kétszer fordult elő, hogy sem a hivatalban lévő, sem előző elnök vagy alelnök nem pályázik egyik párt elnökjelöltségére sem. Így most rendkívül nyitott és kiélezett a küzdelem, mintegy 17 politikus verseng a republikánus vagy demokrata jelöltségért.



A demokrata oldalon három jelölt – Barack Obama, Hillary Clinton New York-i és John Edwards volt észak-karolinai szenátor – áll az élen. Az utóbbi hetek fejleménye, hogy a volt first lady elsősége már korántsem megkérdőjelezhetetlen: a három aspiráns Iowában szinte fej-fej mellett halad.



A republikánus táborban az országos favoritnak számító Rudy Giuliani, New York volt polgármestere a vártnál gyengébben teljesít. Sok konzervatív szavazó számára a reményt az ismeretlenségből előtört Mike Huckabee baptista lelkész, volt arkansas-i kormányzó jelenti, aki


Iowa déli részén fácánvadászattal töltötte szabadidejét.

A felmérések szerint a republikánus jelöltség megszerzésére Iowában nagy esélye van Mitt Romney volt massachusettsi kormányzónak is.



Elemzők szerint azonban biztosra vehető, hogy a hónapok óta a demokrata népszerűségi rangsort magabiztosan vezető Hillary Clinton lesz az egyik elnökjelölt, ha a volt first lady jól szerepel Iowában és New Hampshire-ben. A republikánus oldalon Rudy Giulianinak – aki több fontos kérdésben a liberálisokhoz közeli nézeteket vall – a konzervatív tábort kell meggyőznie ahhoz, hogy elnyerje pártja jelöltségét.



Az aspiránsok nagy száma és a rendkívül zsúfolt, korai előválasztási naptár miatt Iowa, New Hampshire és néhány további államnak kulcsszerep jut a mezőny megrostálásában. Steffen Schmidt, az Iowai Állami Egyetem politológus professzora rámutatott: a folyamat időkerete olyan szűk, hogy


a legkorábbi, iránymutató előválasztások nagyon fontosak.

Több aspiráns Iowában kíván repülőrajtot venni. Az eddigi választások tapasztalatai szerint olyan pályázók nyerik el a nagy pártok elnökjelöltségét, akik az első megmérettetések során jól szerepelnek. A kezdetben rosszul teljesítő politikusok pedig többnyire arra kényszerülnek, hogy a későbbiekben bedobják a törülközőt.



A szavazók, főleg az ingadozók ebben a feszített ütemű versenyfutásban vélhetően a korai eredményekre fognak figyelni és azokra voksolnak, akiknek a képe a sajtóban a legtöbbet szerepel, vagyis akik addig a legsikeresebbek voltak.

Más elemzők azonban – főleg a korán "előválasztó" államokban az országosnál kisebb népszerűségű Clinton és Giuliani tanácsadói – azt hangsúlyozzák, hogy Iowában és New Hampshire-ben még nem dől el semmi. Valóban, az utóbbi évtizedekben több olyan elnökválasztás is volt, amikor olyan politikus lett valamelyik nagy párt jelölje, aki Iowában veszített.

A jelöltekről döntő rendezvények – a jelölőgyűlések, illetve az előválasztások – januárban és februárban hihetetlen gyorsan fogják egymást követni.

Január 3-án este 7 órakor Iowa kis, helyi választó közösségei templomokban, sportcsarnokokban, iskolákban vagy éppen magánlakásokban gyűlnek össze, hogy megvitassák és eldöntsék, melyik politikus jelöltségét támogatják.

Ezeken a jelölőgyűléseken – összesen 1784 körzetben – nincs titkos szavazás, az egymást jól ismerő szomszédok az akár több óráig tartó összejöveteleken egymás előtt nyilvánítanak véleményt.


Az amerikai Smith és Jones a terem vagy szoba átellenes sarkaiban állva

győzködik a többieket, hogy az ő jelöltjüket támogassák. Az iowai szabályok szerint csak a jelen levők legalább 15 százalékának támogatását élvező politikusok személye mögé lehet felsorakozni.

Az iowai kezdés után január 5-én a wyomingi republikánusok nyilvánítanak véleményt ugyancsak jelölőgyűléseken. Január 8-án rendezik meg az első előválasztásokat New Hampshire-ben. Egy hétre rá, január 15-én a michigani választók járulnak a szavazóurnákhoz, január 19-én Nevadában lesznek jelölőgyűlések és a dél-karolinai republikánusok rendeznek előválasztásokat. Utóbbi államban a Demokrata Párt január 26-án rendezi meg az előválasztásokat.

Florida lakossága január 29-én szavaz. Az előválasztási folyamat korai szakasza a február 5-i rendezvénysorozatban csúcsosodik ki. Aznap nem kevesebb, mint 23,


az Egyesült Államok lakosságának csaknem felét képviselő államban

– egyebek között a népes Kaliforniában és New Yorkban – tartanak jelölőgyűléseket és előválasztásokat. Mint Karl Rove, George Bush elnök egykori főtanácsadója rámutatott, február 5-e után már feltehetően ismertek lesznek az elnökjelöltek, az általános választási küzdelem tehát már február 6-án kezdetét veszi.

A politikai guru szerint a végtelenül hosszúnak ígérkező és vélhetően unalomba fulladó választási kampány nem Amerika érdekeit fogja szolgálni. Tavaszra már minden üzenet elcsépelt lesz, így az elnökjelölteknek újdonságokkal, a szokásostól eltérő, váratlan dolgokkal kell előrukkolniuk, hogy a figyelem rájuk irányuljon. Vagyis ellentétesen fognak viselkedni azzal, ahogyan majd kormányoznák az országot.

Az amerikai elnökválasztási procedúrában – amely a nyugati demokráciák egyik legbonyolultabb választási eljárása – a pályázónak először, az előválasztások során saját pártja szavazóit kell meggyőzni arról, hogy ő képviseli legjobban politikai nézeteiket (lásd fenti keretes írásunkat). A jelöltség elnyeréséig a demokrata aspiránsok tehát


alapvetően a liberálisok számára fontos témákról

értekeznek, míg a republikánus pályázók a konzervatív szavazótáborhoz szólnak. A 2008-as előválasztási versengésben a leggyakoribb demokrata ügy az iraki csapatkivonás és az egészségügy reformja volt. A republikánusok ezzel szemben a bevándorlás és a nemzetbiztonság terén igyekeztek kemény fellépést tanúsítani. A novemberi általános választások előtt, már az elnökjelöltek között folyó őszi kampány résztvevői azonban ha nyerni akarnak, "középre húznak".

Sandy Maisel, a Maine-i Colby College politológia professzora hasonlata szerint kötéltáncot folytatnak. A demokrata politikusok egyelőre a Demokrata Pártnak a centrumtól balra eső bázisát igyekeznek megnyerni, de nem mozdulhatnak túlságosan balra, nehogy elidegenítsék maguktól a függetleneket és a mérsékelt republikánusokat az általános választásokon.

A republikánusok ugyanebben a szellemben konzervatív álláspontra helyezkednek a különböző társadalmi, gazdasági és katonai kérdésekben, ám nem tehetnek sok engedményt a jobboldalnak a potenciálisan megnyerhető független és mérsékelt demokrata szavazók miatt. Később viszont a jelöltek, miután bizonyossá vált, hogy ők szerezték meg pártjuk támogatását, a centrum felé nyitnak.

A demokrata jelölt nyilván nem azonnali, hanem csak fokozatos iraki csapatkivonást fog sürgetni, és az egészségügy kérdésében is moderálja majd nézeteit. A republikánus jelölt pedig alkalmasint enyhít a bevándorlással kapcsolatos nézetein a spanyol ajkú szavazók megnyerése érdekében, és a nemzetbiztonság terén is igyekszik kevésbé "héja" álláspontra helyezkedni.


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS