A helyi szervezetek dönthetnek a jelöltállításról
Kiss Botond István 2008. január 27. 11:55, utolsó frissítés: 09:40A jelöltállítási kritériumokat és az önkormányzati előválasztások feltételeit is elfogadta az SZKT, emellett Torótól megvonták a politikai bizalmat. #b#Modernizáció lesz az új hívószó?#/b#
Az önkormányzati választásokra való előkészület, a jelöltállítás feltételei és választásechnikai kérdések voltak a Szövetségi Képviselő Tanácsa (SZKT) szombati ülésének fő témái.
A felújított marosvásárhelyi Kultúrpalotában zajló, száraz, különböző cikkelyek/bekezdések módosításáról és javaslatokról szóló több órás vitát csak néha-néha szakította meg egy-egy színesebb politikai jellegű hozzászólás – ezek is többnyire Markó Bélától származtak.
A délutánig tartó ülés talán legérdekesebb pillanata a politikai bizalom megvonásáról szóló nyílt szavazás volt, melynek következtében Toró T. Tibor, temes megyei képviselő – anélkül, hogy egyébként jelen lett volna az SZKT ülésén – elveszítette az RMDSZ „miniparlamentjének” politikai támogatását.
A folyosón rákérdeztünk, konkrétan mit is jelent ez a döntés. Kiderült, ez inkább szimbolikus lépés: például az RMDSZ Temes megyei szervezete továbbra is jelölheti a parlamenti válaszásokon Torót. Igaz, a politikus továbbra sem vehet részt frakcióüléseken.
Markó az ülés elején tömören előadott politikai helyzetképében a júniusi önkormányzati és novemberi parlamenti választások fontosságáról beszélt. Újra felhívta a figyelmet arra, ami egyébként a decemberi SZKT domináns témája volt, nevezetesen az RMDSZ-nek
ki kell értékelnie
az erdélyi magyar szavazatok régiónkénti megoszlását az EP-választásokon ahhoz, hogy sikeresen szerepelhessen az önkormányzati választásokon.
Markó hangsúlyozta, az EP-választások számos, az erdélyi magyar közösség szempontjából létfontosságú vitát elindítottak – ilyen a modernizációs vita – jegyezte meg. Emellett szerinte nincs ok aggodalomra, mivel az alakulat európai parlamenti képviselői, Sógor Csaba és Winkler Gyula, akárcsak a kormányban jelenlévő tisztségviselők hatékonyan végzik munkájukat. Kijelentését Winkler példájával illusztrálta, aki alig egy hónapos tevékenysége során az EP-ben máris felvetette a romániai gazdasági régiók átszervezésének kérdését.
Markó beszédében érintette a néppárti frakcióba való felvételéért harcoló Tőkés László helyzetét is. Kiemelte: míg
Tőkés Lászlónak segítségre van szüksége
ahhoz, hogy saját helyét tisztázza az európai törvényhozásban, az RMDSZ képviselői már megkezdték munkájukat Brüsszelben. Felhívta a figyelmet, amiért a püspök-politikus Traian Băsescu államfőtől és a Demokrata-Liberális Párttól (PD-L) várja EPP-tagságának megoldását, megtévesztő lenne azt hinni róluk, hogy a romániai magyarok javát akarják, illetve fognak segíteni Tőkésnek az érvényesülésben.
Az RMDSZ elöljárója szerint míg a hazai politikai elit a különböző tisztségek elosztásával van elfoglalva és naponta kap össze eljárásjogi kérdéseken, addig Románia az európai uniós csatlakozás után egy évvel
jóval komolyabb problémákkal konfrontálódik.
Ilyenek az energiaügy, vagy az országos egészségügy helyzete, az infrastruktúra terén tapasztalt lemaradások behozása – az észak-erdélyi autópálya három éve épül, mégsem fektettek le egy kilométer aszfaltot sem – jegyezte meg Markó; a lej gyengülése vagy a lassan haladó közigazgatási reform is megoldásra vár – vélte.
Markó emellett bírálta az államfő lépését, mellyel visszautasította az igazságügyi miniszter kinevezését. Szerinte az államfő ezzel a gesztussal a kormány összetételét próbálta meg befolyásolni, holott a kormányalakítás a kabinet dolga.
Kiemelte: az RMDSZ-nek meg kell szabnia saját politikai irányát és figyelmeztetnie kell politikai partnereit a prioritásokra. Erre pedig minden garancia megvan, főként, hogy nemrég egy rangos politikai-elemzői hetilap az RMDSZ minisztereit sorolta a legjobban teljesítő tárcavezetők közé – utalt Markó a Revista 22 toplistájára, melyben Borbély László középítkezési és Korodi Attila környezetvédelmi miniszter első helyeken szerepeltek. „Az RMDSZ-nek hallatnia kell véleményét a közvitára bocsátott oktatási törvénytervezet kapcsán,
beszélnie kell emellett a kényes kérdésekről,
mint például Koszovó helyzete. Ennek kapcsán elmondta, nem a függetlenség kikiáltása teremt precedenst a balkáni régióban, hanem az a tény, hogy az európai közösség egy kényes kisebbségi kérdéskörbe igyekszik beleszólni. Fontos kérdés az is, hogy a koszovói szerbek számára milyen megoldást nyújt az új struktúra – részletezte Markó.
Az önkormányzati választásokra történő jelöltállítás és a konkrét választásokat megelőző előválasztás apropóján az RMDSZ-elnök elmondta: nem az a tét, hogy a romániai magyar közösség és az RMDSZ kit jelöl polgármesternek, hanem az illető településen végül kit választanak meg polgármesternek. „Az elvet kell követni, a kiválasztási módszer csak másodlagos” – hangsúlyozta. Mint mondta,
az SZKT széles körű autonómiát biztosít
a helyi közösségeknek és területi szervezeteknek, hogy maguk dönthessenek a megfelelő és leghitelesebb jelöltről. A politikai felelősségvállalás kapcsán az RMDSZ elnök kiemelte, a felelősséget kollektív felelősségvállalás formájában képzeli el, „mindenki felel mindenkiért” alapon a kampányban és választáson. Emellett értetlenségének adott hangot, amiért a képviselőtanács tagjai kudarc felvállalásáról beszélnek, míg Markó szerint az önkormányzati választásokon
az eredmények felvállalását kellene előrevetíteni.
Hozzátette: biztosítani kell a jelöltek szervezet iránti lojalitását, annak érdekében, „hogy elkerülhető legyen egyes RMDSZ-színben mandátumhoz jutó képviselők próbálkozása, hogy a szűk körben elnyert támogatást (az előválasztást – szerk.megj.) széles körben saját önigazolásukra fordítsák, majd függetlenként tevékenykedjenek választások után. „Legyen tiszta, a jelöltnek vállalnia kell a szervezetet és az RMDSZ jelvényét, ahogyan az RMDSZ is vállalja őket” – szögezte le.
Egyes települések esetében előre tudni lehet, ki a legjobb jelölt, míg máshol állóurnás szavazásra vagy küldöttgyűlés megválasztására van szükség a jelöltállításhoz – mutatott még rá Markó.
Az SZKT úgy döntött, az idei önkormányzati választás alapelvei az egységes szervezet, nyitottság, szakmaiság, partnerség, fiatalítás és politikai felelősségvállalás lesznek. Egy másik fontos határozat az előválasztások megrendezésének határidejét konszenzusos döntéssel kitolta a testület március 31-re. Jelentős változásnak számít továbbá a korábbi évekhez képest az az ajánlás, miszerint az önkormányzatokban
ajánlott 15 százalékos jelenlétet biztosítani
a 35 év alatti fiatal jelölteknek és nőknek. Az SZKT több tagja felszólalásában azt kérte, ne csak ajánlás-szinten, hanem kötelező módon legyen megszabva a 15 százalékos kvóta, de ezt végül leszavazták.
Heves reakciókat és számos módosító javaslatot eredményezett a székelyföldiek részéről a választások utáni elszámoltathatóságra vonatkozó előírás. Ennek értelmében tisztújítás rendelhető el azokban a területi szervezetekben, ahol az önkormányzati választásokon sikertelen az RMDSZ.
A végeláthatatlannak tűnő vitát Markó zárta le, felszólítva a székelyföldi kollégákat „nézzenek magukba” – tekintettel arra, hogy az RMDSZ az EP-választásokon Székelyföldön jóval kevesebb szavazatot gyűjtött, mint a vegyes-térségekben és szórványban.
A jelöltállítási kritériumok leszögezése és az önkormányzati tanács működési szabályzatának elfogadása után került sor némileg spontán módon a múltkori SZKT-ról elhalasztott napirendi pontra,
Toró T. Tibor szankcionálására
a Tőkés oldalán folytatott kampány miatt. Miután elhangzottak a szankcióval kapcsolatos pro és kontra érvek, eldőlt: Toróról akkor is szavazni kell, ha a temes megyei képviselő „objektív okok” miatt nem vett részt az ülésen. Az SZKT látható többséggel megvonta a politikai támogatást Torótól.
A szavazás előtt Kelemen Hunor ügyvezető elnök leszögezte, nem érdemes túldramatizálni a helyzetet tekintettel arra, hogy korábban olyan javaslatok is elhangzottak, miszerint
Torót ki kellene zárni az RMDSZ-ből.
Az ilyen gyakorlatnak nemigen van hagyománya az RMDSZ-ben, „annál is inkább, hogy Toró T. Tibor barátja is azt mondja a képviselő úrnak, inkább az RMDSZ-ben a helye, mint az MPP-ben – utalt az ügyvezető elnök Szász Jenő MPP-vezér kijelentésére.
A – szemmel láthatóan már politikusokat is untató – SZKT az ügyvezető elnökség beszámolója után kezdett oszolni. Az eredetileg napirendi pontok listáján megjelenő önkormányzati stratégia elfogadását a következő SZKT-ra halasztották.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
