2026. október 16. péntek
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Lisszaboni szerződés: legyen ki segítsen terrortámadás esetén

ep-sajtószolgálat 2008. február 20. 17:42, utolsó frissítés: 17:25

Hiába igyekeztek az euroszkeptikusok, esélyük se volt. A képviselők megszavazták, miért is jó a polgároknak a decemberben aláírt reformszerződés, de kritizálják a bürokratikus nyelvezetet. Tőkés is hozzászólt.





Hatalmas előrelépés a lisszaboni szerződés az unió számára – véli az Európai Parlament, amely szerint 2008 végéig minden tagállamban ratifikálni kellene a szöveget. A képviselők sajnálják, hogy kimaradtak a szerződésből az alkotmánytervezet egyes elemei, de ezt elfogadható politikai árnak tartják a demokrácia erősödéséért, a hatékonyság és az átláthatóság fokozásáért.

Az EP jóváhagyja a lisszaboni szerződést, egyúttal kívánatosnak tartja, hogy azt valamennyi tagállam


még 2008 vége előtt ratifikálja,

hogy a polgárok a 2009-es választások során az unió új intézményi keretének teljes ismeretében választhassanak – áll az Európai Parlament jelentésében, amelyben a 2007. december 13-án aláírt, az unió működését és felépítését megreformáló szerződésről mond véleményt.

A szerdán, 525 igen, 115 nem 29 tartózkodó szavazattal elfogadott jelentés tervezetét Íñigo Méndez de Vigo (néppárti, spanyol) és Richard Corbett (szocialista, brit) készítette. A szöveget korábban, január 23-án, 20-6 arányban szavazta meg az EP alkotmányügyi szakbizottsága, most pedig a parlament egésze voksolt róla. A parlament nagy többséggel elvetette a szerződés elutasítását, illetve a népszavazások tartását követelő módosító indítványokat.

Az eredményt a képviselők nagy többsége felállva ünnepelte, miközben az euroszkeptikusok


referendumot követelő transzparenseket lobogtattak.

A voksolás végén az EP elnöke, Hans-Gert Pöttering üdvözölte, hogy az EP elsöprő többséggel a több demokráciát és hatékonyságot hozó, az emberek szabad akaratát kifejező lisszaboni szerződés mellett szavazott, egyben – a szkeptikusokra utalva – hozzátette: „soha nem fogjuk hagyni, hogy a hangerő győzzön a demokratikus Európa felett”.

A jelentés és a hozzá fűzött részletes indokolás átfogó tájékoztatást ad a lisszaboni szerződés hatályba lépésével beálló változásokról és az Európai Parlament minderről alkotott véleményéről.

A képviselők úgy vélik, a lisszaboni szerződés az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek szerepének megerősítése révén


nagyobb mértékű demokratikus elszámoltathatóságot

és nagyobb döntéshozatali képességet teremt az unióban. Az EP elnöke szerint a szerződés gyors ratifikációja Franciaországban, Magyarországon, Szlovéniában, Máltán és Romániában “bátorító jelzés arról, milyen fontosságot tulajdonítanak a tagállamok ennek a folyamatnak”.

A szöveg „üdvözli, hogy fokozódik a demokratikus elszámoltathatóság és bővülnek a döntéshozatali hatáskörök, ami lehetővé teszi a polgárok számára, hogy jobban ellenőrizhessék az unió fellépéseit”. A jelentés ebben a pontban a következőket sorolja fel:

# minden európai uniós jogszabály elfogadását magas szintű parlamenti ellenőrzés előzi meg, néhány kivétellel valamennyi európai jogszabályhoz a (saját parlamentjeiknek felelős nemzeti miniszterekből álló) Tanács és a (közvetlenül megválasztott európai parlamenti képviselőkből álló) Európai Parlament kettős és egymással egyenértékű jóváhagyása lesz szükséges

# megerősödik valamennyi európai uniós jogszabálynak a nemzeti parlamentek általi előzetes ellenőrzése”. A nemzeti törvényhozások „jogosultak lesznek arra is, hogy kérjék egy javaslat felülvizsgálatát, amennyiben úgy érzik, hogy az nem tartja tiszteletben a szubszidiaritás elvét”.

# a Bizottság elnökét az Európai Tanács javaslata alapján az Európai Parlament választja, figyelembe véve az európai parlamenti választásokat

# az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét az Európai Tanács és a Bizottság elnöke nevezi ki, és – a Bizottság tagjaként – a parlamenten belül ugyanolyan beiktatási eljáráson kell keresztülmennie, mint bármely más biztosnak.

# új, egyszerűbb és demokratikusabb költségvetési eljárás jön létre, egyetlen olvasattal.

# a kötelező és nem kötelező kiadások közötti megkülönböztetést eltörölik, ami biztosítja a parlament és a Tanács közötti teljes egyenlőséget. A parlamentnek jóváhagyási joga lesz a kötelező többéves pénzügyi keretnél.

# az Európai Parlament vagy a Tanács visszahívhatja a Bizottság határozatait, vagy visszavonhatja a hatáskör-átruházást. Számos, az unió által aláírt nemzetközi szerződéshez az Európai Parlament jóváhagyása lesz szükségesé.

# a Tanács ülése nyilvános lesz uniós jogalkotási aktusokra irányuló javaslatok vizsgálata és szavazásra bocsátása esetén, ami lehetővé teszi a polgárok számára, hogy megtekintsék, hogyan lép fel kormányuk a Tanácsban.

# az ügynökségekre – különösen az Europolra és az Eurojustra – nagyobb fokú parlamenti ellenőrzés vonatkozik majd. A Régiók Bizottsága megkapja a jogot arra, hogy az Európai Unió Bíróságához forduljon, tagjainak mandátuma 5 évre emelkedik, valamint pontosabban meghatározzák az Európai Parlamenttel fenntartott kapcsolatait.

# az uniós alapszerződések felülvizsgálatának eljárása nyitottabb és demokratikusabb lesz, mivel az Európai Parlament hatáskört kap ilyen célú javaslatok benyújtására, és minden javasolt felülvizsgálatot a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament képviselőit magában foglaló konventnek kell megvizsgálnia.



Az EP szerint a polgárok jogai erősödnek

azzal, hogy jogilag kötelezővé válik az Európai Unió alapjogi chartája, „amely a polgári, politikai, gazdasági és szociális jogok teljes, naprakész listáját tartalmazza”. Az uniós polgári kezdeményezés bevezetése pedig lehetővé teszi, hogy a polgárok javaslatokat nyújtsanak be.

A szöveg üdvözli, hogy „egyértelműen körülhatárolják az Európai Unió hatásköreit a tagállamokéval szemben, azon elv alapján, hogy valamennyi olyan hatáskör, amelyet a szerződések nem ruháznak át az unióra, a tagállamoknál marad”.

A képviselők szerint „nagyobb hangsúlyt kapnak azok a politikák, amelyek látható előnyt jelentenek a polgárok számára”. A jelentés itt a következő célkitűzéseket sorolja fel: magas szintű foglalkoztatás, megfelelő szociális védelem,


a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem,

magas szintű oktatás, képzés, egészségügy; a megkülönböztetés megszüntetése, a nők és férfiak közötti egyenlőség, fenntartható fejlődés, környezetvédelem; az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a közérdekű szolgáltatások tiszteletben tartása, a gazdasági, társadalmi és területi kohézió.

A szöveg kitér arra, hogy az Európai Közösség és Európai Unió összetéveszthetősége megszűnik, „hiszen az Európai Unió egységes jogalannyá és felépítménnyé válik”.

„A tagállamok közötti szolidaritási záradék alapján a polgárok terrortámadások, illetve természeti vagy ember okozta katasztrófa esetén az unió minden részéből támogatást várhatnak” – áll a jelentésben.

A képviselők szerint a szerződés megerősíti az Európai Unió intézményrendszerének sajátosságát, miszerint a tagállamok olyan hatásköröket ruháznak rá, amelyekről úgy vélik, jobban gyakorolhatók közös mechanizmusokon keresztül. Ugyanakkor elegendő biztosítékot lesz arra, „hogy az Európai Unió nem váljék központosított, teljhatalmú, államok feletti állammá”.

Ide sorolja a szöveg azt, hogy az „uniónak tiszteletben kell tartania a tagállamok nemzeti identitását”, és azt is, hogy az egyes tagállamoknak joga van kilépni az unióból. A képviselők szerint a szerződés növeli az uniós intézmények hatékonyságát, ugyanis

· jelentősen nő azon területek száma, ahol a Tanácsban egyhangú szavazás helyett minősített többséggel szavaznak

· az új, kettős többségre épülő szavazási rendszer (a tagállamok 55 és a képviselt népesség 65 százaléka kell a döntéshez) megkönnyíti a Tanácson belüli döntéshozatalt.

· az Európai Tanács az Európai Unió valódi intézményévé fog válni, és hathónapos rotációs rendszerét a tagok által két és fél éves időtartamra megválasztott elnök váltja fel

· a Bizottság tagjainak száma 2014-től a tagállamok számának kétharmad részére csökken, így a Bizottság cselekvési képessége nőni fog

· jelentősen javul majd az unió mint globális tényező jelenléte és cselekvési képessége a külpolitikai főképviselői és a külügyi biztosi tisztség összevonása, a Bizottság és a Tanács tisztviselőiből és a nemzeti diplomáciai szolgálatokból álló egységes külügyi szolgálat létrehozása, valamint a fegyveres támadás esetére vonatkozó kölcsönös segítségnyújtási záradék révén

· a pillérek szerinti struktúra megszűnik, lehetővé téve, hogy az Európai Unió különböző tevékenységi területein egyszerűsített mechanizmusokkal és eszközökkel, egységesen intézkedjenek

Az európai polgárok számára minél hamarabb elérhetővé teszik a szöveget, és világos és tárgyilagos tájékoztatást adnak a szerződés tartalmáról.

A jelentéstevők sajnálatosnak tartják, hogy az unió szimbólumai – a zászló, a himnusz, a mottó, az euró és az Európa nap – az új szerződésbe nem kerültek bele.

A témafelelősök kiemelik többek között, hogy „azon tagállamok kielégítésére, amelyek attól tartottak, hogy a módosított szerződés valójában az alkotmány egy újabb változata lesz, az uniós jog nemzeti jog feletti elsőbbségének elve sajnálatos módon nem került bele látható módon az alapszerződésekbe”.

Méndez de Vigo és Corbett szintén sajnálatosnak tartja, hogy az Egyesült Királyság és Lengyelország kivonta magát az alapjogi charta kötelező érvénye alól. Szerintük e két tagállam „megfosztotta saját állampolgárait attól a lehetőségtől, hogy teljes mértékben élvezzék a charta által az alapvető jogok biztosítása tekintetében nyújtott védelmet, miközben a charta – és ezt fontos hangsúlyozni – elsősorban az unió intézményeit célozza, és csak annyiban érinti a tagállamokat, amennyiben azok az uniós jog végrehajtása céljából járnak el”.

Az Európai Parlamentet szerepét erősítő változásokról szólva a jelentéstevők úgy vélik, a rendes jogalkotási eljárás rangjára emelt együttdöntési eljárás általános alkalmazása révén „a jövőben a közvélemény számára egyértelmű lesz, hogy az európai jogi aktusokat a polgárokat, valamint egy az államokat képviselő képviselőház fogadja el”. Az indokolás kiemeli: az új szerződés életbe lépésétől kezdve számos, eddig kizárólag a Tanácsra tartozó döntéshez a parlament jóváhagyása lesz szükséges.

A jelentéstevők úgy vélik, az alkotmánytervezetben „meghatározott terminusok valójában egyszerűek és egyértelműek voltak, és az eléjük illesztett »európai« jelző egyértelművé tette a jelentésüket a polgárok számára”.

Az új szerződés szerint viszont a jogalkotási aktusok neve továbbra is rendelet és irányelv marad. A nyelvezet tehát – vélik a szerzők –„homályos marad, ami egy távoli, bürokratikus, átláthatatlan és csalóka hatalom képzetét ébresztheti a polgárokban”.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS