“A demokrácia része, ha bevernek néhány ablakot”
hírösszefoglaló 2008. február 21. 19:58, utolsó frissítés: 19:39Slota szerint Koszovó példáján vérszemet kapnak Európa kisebbségei, és lángba borul a világ. A szerbek egyelőre csak zászlókat égetnek. #b#[hírösszefoglaló]#/b#
A harmadik világháború kirobbanásába torkollhatnak Koszovó elismerésének következményei – jelentette ki csütörtökön Pozsonyban Ján Slota, a kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke. A magyarellenességéről hírhedt pártvezető szerint a balkáni fejlemények láttán
az elszakadásról ábrándozó kisebbségek másutt is vérszemet kapnak.
Mint mondta: az, hogy Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország elismerte Koszóvót, csakis "az Európai Unió elárulásának" minősíthető, mert ennek nyomán az egész európai kontinensen felerősödnek az elszakadási törekvések.
"Koszovót a maffiózók, a torokmetszők, a leánykereskedők és kábítószerrel kereskedők kezére játszották" – fogalmazott pártja sajtótájékoztatóján Slota. Azt állította, hogy "a müncheni diktátumhoz hasonló washingtoni diktátumot kikényszerítő" Egyesült Államok Koszovóban tartja fenn egyik legnagyobb támaszpontját, és hogy Washingtonnak ott is hasonló börtönei vannak, mint a kubai Guantánamón.
Slota helyettese, Anna Belousovová azt mondta: korántsem véletlen, hogy az elsők között Afganisztán, a világ legnagyobb ópiumtermelő bázisa ismerte el Koszovót.
A Robert Fico kormányához tartozó SNS vezetőihez hasonlóan fogalmazott kedden a vezető kormánypárt, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) alelnöke, Dusan Caplovic miniszterelnök-helyettes is, aki
Koszovót "Drogovónak" (Drogföld) nevezve
tett utalásokat arra, hogy a függetlenségét egyoldalúan kikiáltott ország egy hatalmas bűnfészek. Ezt követően a szlovák kormányfő szerdán az eddigi – Koszovó elismerésével "kiváró" – szlovák állásponttal szemben úgy nyilatkozott, hogy Pozsony majd csak akkor ismeri el Koszovó függetlenségét, ha a nemzetközi jogrenddel ellenkező kérdéseket egyszer rendezik. Ivan Gasparovic szlovák államfő szerint akár tíz évig is eltarthat, hogy Pozsony elismerje az új európai államot.
Az Európai Unió tagországainak kormányainál is megosztottabbnak mutatkoztak az Európai Parlament képviselői a koszovói függetlenség egyoldalú kinyilvánításáról szerdán Strasbourgban folytatott plenáris vitában. A felszólalók többsége – beleértve Dimitrij Rupel szlovén külügyminisztert és Olli Rehn európai bizottsági felelőst – támogatásáról biztosította a független Koszovót, ugyanakkor
többen veszélyes precedensnek minősítették a pristinai lépést.
Olli Rehn EU-biztos egyebek között Szerbia további segítéséről beszélt, jelezve, hogy erről hamarosan a térséggel foglalkozó brüsszeli jelentés is bizonyosságot fog tenni. Megerősítette, hogy az EU donorkonferenciát szervez még nyár előtt, egyéb anyagi támogatási formákat szintén fontolgat, és folytatja a vízumtárgyalásokat is.
Tabajdi Csaba magyar szocialista képviselő leszögezte, hogy az EU legfőbb feladata a koszovói rendezés sikeres végrehajtása és a térség stabilitásának biztosítása. „Egyik oldalról megértem a szerbek fájdalmát:
az én országom területének 60 százalékát vesztette el
az első világháború után. Szerbia közel egyötödének, történelmi, állami, egyházi bölcsőjének elvesztése egy nemzet számára nagy tragédia. Másik oldalról tény, hogy Szerbia jóval korábban elvesztette morális jogát Koszovó felett, mert a szerb állam nem biztosított az ott élő albán közösségnek megfelelő hazát” - mondta Tabajdi.
A képviselő szerint segíteni kell Szerbiát a veszteség feldolgozásában és az unióhoz való közeledés felgyorsításában, például a vízummentesség megszerzésének menetrendjével.
Tabajdi azt mondta, „legitimnek tartom Ciprus és Spanyolország aggályait, ugyanakkor értetlenül állok a romániai és szlovákiai politikai elit által gerjesztett aggodalmak előtt. Ezen országok integritását senki nem veszélyezteti”. A képviselő úgy vélte, „az elszakadás, az egyoldalú függetlenség kikiáltása az EU számára nem jelenthet a jövőben semmiképpen precedenst, az Ahtisaari-terv által biztosított kisebbségi rendszer megvalósulása viszont követendő, pozitív precedens lehet az európai kisebbségvédelem számára”.
Írásbeli felszólalást tett közzé Tőkés László királyhágó melléki püspök is, és ebben országát, Romániát Koszovó elismerésére sürgette. "Az idei választásokra készülő romániai pártok
magyarellenes hisztériakeltésre használják fel az alkalmat.
A román parlament mélységes aggodalma teljességgel alaptalan és indokolatlan. Romániának nem kell tartania a magyaroktól. Erdélyi nemzeti közösségünk ugyanis tiszteletben tartja Románia alkotmányát és területi integritását (...) elvárjuk, hogy Románia az Európai Unióban érvényes önkormányzatiság elve alapján biztosítsa a magyarság személyi elvű és Székelyföld, valamint más vidékek regionális elvű autonómiáját" - írta a püspök.
A többi képviselő közül többen nem értettek egyet azzal, hogy Koszovó egyedi eset, viszont mindenki elengedhetetlennek nevezte a nyugalom és stabilitás megőrzését. Többen bírálták a szerb vezetést, mert a tárgyalásokon nem mutatkozott kellően kompromisszumkésznek, de mindenki egyetértett abban, hogy Belgrád számára az uniós integráció az egyetlen helyes útirány, és ebben támogatni kell az országot.
Szent-Iványi István magyar liberális képviselő úgy vélte, „Koszovó függetlenségének kikiáltása és annak elismerése
nem a kisebbik rossz, amit választhatunk,
hanem az egyedüli helyes lépés, amit a jelen helyzetben tehetünk”, mivel „a tárgyalások sajnos nem vezettek eredményre, a státusz tartós rendezetlensége folyamatosan destabilizálta a térséget”.
„Elvárjuk Koszovótól, hogy az Ahtisaari-terv rendelkezéseit a gyakorlatba is átültesse, különös tekintettel annak kisebbségvédelmi pontjaira” - mondta a képviselő, hozzátéve: „az Ahtisaari-terv Európa legnagyvonalúbb kisebbségvédelmi rendszerét jelenti, amely a térség egésze számára modellként szolgálhat”.
Szent-Iványi úgy vélte, „Koszovó és Szerbia jövője az európai integrációban rejlik, és ez most mindkét ország számára könnyebbé vált. Megszabadultak egy súlyos, bénító problémától, ami lekötötte eddig mindkét ország belső alkotó energiáit”. A politikus szerint mielőbb vízummentességet kell adni a két országnak.
Aggasztónak nevezte a Szerbiában kialakult helyzetet szerdán Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, s elítélte azokat a szerb politikusokat, akik emberek sokaságát szólítják utcára. A politikus szabadkai sajtóértekezletén a hivatalos adatokat idézve emlékeztetett rá, hogy csak
a belgrádi erőszakos tüntetések során 51 rendőr és 34 polgár sérült meg.
Szavai szerint roppant aggasztó, hogy az erőszakhullám az egyébként békés Szabadkára is kiterjedt.
A vandalizmus látványos és durva megnyilvánulásai nemcsak a nemzeti kisebbségeket veszélyeztetik, hanem egész Szerbiát, hiszen nemzetközi tekintélyének, külpolitikai státusának, külföldi megítélésének kifejezetten ártanak az utcai erőszakot megörökítő képsorok, amelyek körbejárták az egész világot. Az európai integrációról már senki sem beszél, holott az elmúlt pár hónapban ez volt az egyik központi téma. Mindez komoly mértékben destabilizálhatja az országot – figyelmeztetett a legnagyobb vajdasági magyar párt elnöke.
Anélkül, hogy bárkit név szerint említett volna, Pásztor István emlékeztetett rá, hogy egyes magas állami tisztségviselők az erőszakos utcai tüntetéseket az elégedetlenség indokolt kifejezésének minősítették, amivel lovat adtak a vandálok alá.
Velimir Ilic infrastruktúráért felelős miniszter, Vojislav Kostunica miniszterelnök legfőbb szövetségese éppen szerdán jelentette ki Belgrádban, hogy
"az is a demokrácia része, ha néhány nagykövetség ablakait beverik".
Olyan országok képviseleteiről van szó, amelyek úgymond szétverték Szerbiát, ezért nem kell azon csodálkozni, hogy a tüntetők ablakokat vernek be – fejtegette az Új Szerbia párt vezetője.
Pásztor István kijelentette: a VMSZ üdvözli Boris Tadic államfő erőfeszítéseit, azt, hogy tekintélyét latba vetve megpróbál hozzájárulni a pattanásig feszült helyzet csillapításához. Pásztor kiemelte, hogy a VMSZ ebben kész segíteni neki, hiszen az utcai politizálás nagy veszélyt hordoz magában.
Szerbia nem folyamodik erőszakhoz Koszovó miatt, de a terület Szerbia része kell, hogy maradjon – hangoztatta szerdán Strasbourgban a szerb külügyminiszter, az Európai Parlament (EP) külügyi bizottságának vendégeként. Mint európai parlamenti források az MTI-t tájékoztatták, Vuk Jeremic a strasbourgi találkozón egyfelől üdvözölte, hogy az unió külügyminiszterei "európai távlatot" ajánlottak a Nyugat-Balkánnak és benne Szerbiának. Hozzátette viszont: európaiként mélyen szégyelli magát, hogy
ezt tették egy kicsiny, békeszerető, demokratikus néppel.
Szerbia – mondta – Slobodan Milosevic bukása óta minden alapvető európai normának megfelelt. Az Európai Unió nem büntette meg a zsarnokot (Milosevicet), most viszont megbüntette a demokráciát – állapította meg. Szerinte a koszovói függetlenség elismerése destabilizálja Európát, hiszen muníciót ad a szeparatistáknak.
Predrag Bubalo, Szerbia kereskedelmi minisztere szerdán kilátásba helyezte, hogy Belgrád keresetet indít a hágai Nemzetközi Bíróságon mindazon államok ellen, amelyek diplomáciai elismerésben részesítik Koszovót. A katonai fellépés viszont továbbra is kizárt. Mint Dusan Spasojevic védelmi miniszterhelyettes Bécsben közölte, a Pristina által kikiáltott függetlenség "politikai és jogi probléma, nem pedig katonai". Ezért
Belgrád nem fog katonailag beavatkozni.
Ugyanakkor Szerbia megpróbálja gazdaságilag láncolni magához a szerbek lakta részeket. Az idén 5,6 milliárd dinárt szán Koszovónak, s ebből 1,3 milliárd a nemzeti fejlesztési tervben szereplő beruházások összege – közölte szerdán Belgrádban Bozidar Djelic szerb miniszterelnök-helyettes. A nap folyamán több szerb miniszter is járt Koszovóban, s olyan terveket vázoltak fel, amelyek lényegében a szerbek lakta területek gazdasági autonómiájának irányába mutatnak.
Bozidar Djelic azt is bejelentette, hogy a szerbiai nemzeti fejlesztési alap folytatja a koszovói szerb vállalkozások hitelezését. A kormány pedig azon lesz, hogy minden, a koszovói szerbeket támogató szerbiai intézmény, köztük a kis- és középvállalkozásokat segítők, folytassák munkájukat.
Dragan Djilas, a nemzeti fejlesztési terv végrehajtásának felügyeletével megbízott tárca nélküli miniszter a mezőgazdaságért felelős kollégájával, Slobodan Milosavljeviccsel Koszovó nyugati részében a Visoki Decani kolostorba, a szerb vallási és kulturális örökség egyik legkiemeltebb helyére látogatott. Felkeresték a kolostor életében nélkülözhetetlen jövedelemtermelő gazdaságokat is.
Ezek egyikében, Velika Hocában Djilas kijelentette: Szerbia akkor jár el a leghelyesebben Koszovóval kapcsolatban, ha "eléri, hogy
a szerb közösségekben jobban éljenek az emberek,
mint az albán többségű területeken". A miniszter szerint a függetlenség kikiáltásától még nem fog drasztikusan megváltozni a helyzet Koszovóban.
A szerb kormány azon lesz, hogy segítsen a koszovói szerbeknek, javítson életkörülményeiken, s lehetővé tegye lakóhelyükön maradásukat. "Ha ez nem sikerül, s önök eltávoznak innen, a Koszovóért vívott harc sokkal nehezebb lesz" – mondta Djilas.
Milosavljevic mezőgazdasági miniszter fontosnak nevezte, hogy a belgrádi kormány vetőmaggal, palántákkal lássa el a Velika Hoca-i gazdaságot, s felvásárolja minden fölös mezőgazdasági terményét. A két miniszter a Visoki Decani kolostornak 400 ezer dinár gyorssegélyt adott át, amelyet kecskék vásárlására, gyapjúnyíró- és fejőberendezések beszerzésére fognak felhasználni.
Mladjan Dinkic gazdasági és vidékfejlesztési miniszter a Kosovska Mitrovicától pár kilométerre lévő Zvecan bányászati és fémipari kombinátjában arról beszélt, hogy
a belgrádi kormány 11 olyan környékbeli vállalat talpra állásához
nyújt segítséget, amelyeknek a többsége közösségi tulajdonban van. A cél minél több ember munkába állítása, egzisztenciájának helybéli biztosítása. A kombinát például az idén is 40 millió dinárt kap, hogy 300 új dolgozót vehessen fel.
Dinkic szerint mindent el kell követni azért, hogy Koszovónak azok a részei, ahol szerbek élnek, gazdaságilag szuverének legyenek. A miniszter úgy vélte, hogy a Koszovó északi részén élő összes szerb Szerbia állampolgára, ezért nem kell semmilyen vámellenőrzési pontnak lennie a területen.
Szerbia jövőbeni EU- és NATO-tagságának Koszovó elengedése a feltétele
– jelentette ki Rosemary DiCarlo amerikai külügyi államtitkár-helyettes szerdán. A tisztviselő szerint az Egyesült Államok segíteni kíván Szerbiának a nyugati szervezetekhez történő csatlakozásban, és rendbe kívánja tenni a kétoldalú viszonyt, amelyben zavar keletkezett Koszovó függetlenségének amerikai elismerése miatt.
"Szerbia előtt nagyon fényes jövő áll, ha túl tud jutni a 90-es évek viszályain" – fogalmazott az európai ügyekben illetékes államtitkár-helyettes. Mint hozzátette: a közelmúlton való túljutás azt jelenti, hogy Belgrád elfogja a háborús bűnösöket, és elismeri, hogy Slobodan Milosevic volt elnök politikája miatt veszítette el Koszovót. A hágai Nemzetközi Törvényszék még mindig kutat Ratko Mladic és Radovan Karadzic boszniai szerb háborús bűnösök után.
Az amerikai államtitkár-helyettes – aki a térség szakértőjeként fontos szerepet játszott az amerikai Koszovó-politika alakításában – üdvözölte, hogy a függetlenségi nyilatkozat kihirdetését nem követték súlyos erőszakos események.
Szerb veterán katonák szervezett támadást intéztek
csütörtökön a koszovói határ egy újabb átkelőhelye ellen, tiltakozásul Koszovó függetlenségének kikiáltása ellen. A Szerbia felől buszkaravánnal érkezett mintegy háromszáz veterán kőzáport zúdított a határ koszovói oldalán lévő merdarei átkelőhelyre, s teherautóabroncsokat gyújtott fel.
A koszovói rendőrség rohamcsapattal erősítette meg a hivatalosan 3-as kapuként nyilvántartott ellenőrző pont személyzetét. Támogatásukra a NATO vezette koszovói nemzetközi erők, a KFOR egyik cseh alakulata is felvonult.
A boszniai Banja Lukában csütörtökön mintegy ezren tüntettek a koszovói függetlenség ellen. A boszniai Szerb Köztársaság közigazgatási székhelyén főként fiatalok vonultak az utcára, és a város főterén összegyűlve a szokásos szlogent skandálták: "Koszovó Szerbia szíve". A tüntetők szerb zászlókat lengettek és a koszovói függetlenséget elutasító Vlagyimir Putyin orosz elnököt ábrázoló táblákkal meneteltek, és
elégették az Egyesült Államok, az Európai Unió és Németország zászlóit.
Belgrád központjában százezresre tervezett óriástüntetést hívtak össze a szerb politikusok. A BBC szerint végül több tízezren gyűltek össze. A tömeggyűlésen Vojislav Kostunica miniszterelnök és Tomislav Nikolic, a nacionalista Szerb Radikális Párt vezetője is beszédet mond. Az oktatási minisztérium csütörtökre az ország egész területére tanítási szünetet rendelt el.
A szerb vasút pótszerelvényeket indított Nisből és Újvidékről Belgrádba, s csütörtökön ingyen szállította az utasokat. Több településről az önkormányzatok indítottak nem fizetős buszokat Belgrádba.
Forrás: BBC, EP-sajtószolgálat, MTI az AFP, ITAR-TASZSZ, Reuters alapján
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
