Több száz halott a tibeti erőszakban?
hírösszefoglaló 2008. március 17. 15:13, utolsó frissítés: 14:46Kína tagadja, hogy fegyvert használtak volna a tüntetők ellen, akik megöltek 13 ártatlant, üzleteket, autókat gyújtottak fel. A netcenzúrán gond nélkül átcsúsznak #b#a tibetiek meggyilkolására#/b# buzdító felhívások.
A tibeti erőszakos cselekményeknek összesen több száz halálos áldozata van az észak-indiai Dharamszalában székelő emigráns tibeti kormány szerint. "Fel kell hívni az ENSZ és a nemzetközi közösség figyelmét arra a tényre, hogy több száz tibeti halt erőszakos halált a március 10-én kezdődött hatalmas tüntetéseken Lhászában és Tibet más térségeiben" – olvasható a közleményben, amely nem közöl semmi egyebet ezzel az egyelőre ellenőrizhetetlen adattal kapcsolatban. Korábbi nem hivatalos becslések 80-100 halottról szóltak.
Az 1959. márciusi tibeti felkelés 49. évfordulóján zavargások törtek ki Tibetben, amelyet a kínai hatóságok elfojtottak, majd "népi háborút" hirdettek "a dalai láma zsoldjában álló szakadárok" ellen.
Hivatalos közlések szerint a tiltakozó akciók megfékezésekor tízen haltak meg. A Kína-ellenes megmozduláson résztvevők ultimátumot kaptak a kínai hatóságoktól: adják fel magukat, különben súlyosabb büntetésben részesülnek.
>> BBC: utcai erőszak képekben >>
>> BBC: kérdések és válaszok a tibeti-kínai konfliktusról >>
>> CNN: timeline >>
A kínai rendfenntartó erők tagadják, hogy fegyvert használtak volna a tüntetők ellen. Tibet autonóm régió kormányzója szerint nem dördültek lövések; a kínai népi felszabadítási hadsereget nem is vetették be a tüntetők ellen, csak a rend helyreállítása után, a nyugalom fenntartása érdekében. Szavai szerint
a "felkelők" viszont megöltek 13 "ártatlan embert",
összeverték, illetve megégették őket. A pénteki zavargásokban 61 rendőr megsérült, több mint 300 üzletet és több mint félszáz gépkocsit felgyújtottak – sorolta a kormányzó.
Tibet után más tibetiek lakta tartományokra is átterjedtek a zavargások vasárnap Kínában. A londoni székhelyű Nemzetközi Kampány Tibetért hét halottról adott hírt szemtanúk beszámolója alapján Szecsuán Apa (Aba, tibeti nevén Ngasza) nevű körzetéből. "A tüntetést erőszakkal feloszlatták. A tömegbe lőttek. Hét halott van" - mondta Kate Saunders, a szervezet munkatársa. A Tibeti Központ az Emberi Jogokért és a Demokráciáért tizenhárom halottról tud.
A kínai rendőrség cáfolta a halálos áldozatokról szóló hírt. Egy helyi rendőrtiszt közlése szerint a tüntetők felgyújtottak egy rendőrőrsöt és egy piacot. Szecsuán mellett Csinghajban (Quinghai) és Kanszuban (Gansu) is zavargásokba torkollottak vasárnap a napok óta tartó tüntetések.
Az Új Kína állami hírügynökség vasárnap egy helyi illetékest idézve jelentette, hogy biztonsági okok miatt külföldiek nem utazhatnak Tibetbe. Az ott tartózkodó külföldi állampolgároknak a terület elhagyását tanácsolták.
Jogos önvédelem vagy a buddhizmus tanításai ellen való szabotázs?
A dalai láma nemzetközi vizsgálatot követelt a tiltakozó megmozdulások elfojtásáról. Dharamszalai sajtóértekezletén a tibetiek szellemi vezetője kulturális népirtásnak nevezte azt, ami Tibetben történt, "akár szándékos volt, akár nem." A dalai láma szerint a tibetieket "másodosztályú állampolgárokként" kezelik a kínai autonóm tartományban, és a kínai hatóságok olyan "terrorrendszert" tartanak fent ott, amely csakis az erőszakra támaszkodva akar egyfajta színlelt békét teremteni.
A Peking által kinevezett Pancsen Láma, a második legnagyobb méltóság a tibeti hierarchiában viszont a kínai-ellenes lázadást ítélte el. A tiltakozások szerinte "a buddhizmus tanításai ellen való szabotázst" jelentik. A dalai láma küldöttei által kijelölt még gyermek Pancsen Lámát 1995-ben a kínai rendőrség letartóztatta, azóta nincs hír róla. Ugyanekkor emelte erre a rangra a kínai vezetés saját, ma húszéves jelöltjét.
Nemzetközi vagy belügy?
Nagyobb nemzetközi nyomást sürgetett Pekinggel szemben a tibeti konfliktus kapcsán a német kormány emberi jogi biztosa. Günter Nooke hangsúlyozta: Kína számára világossá kell tenni, hogy nem tanúsíthat ilyen magatartást saját kisebbségeivel szemben. Lehetőleg el kell kerülni a nyári olimpiai játékok bojkottját, de kialakulhat olyan helyzet, hogy nem marad más lépés. (Az Európai Unió sportminiszterei, valamint a nemzeti olimpiai bizottságok egyébként ellenzik a tibeti tüntetők által követelt, a pekingi olimpia elleni bojkottot.)
A német emberi jogi biztos annak a nézetnek adott hangot, hogy a tibeti konfliktust meg kell vitatni az Európai Unió keretein belül, s napirendre kell tűzni az ENSZ Genfben székelő Emberi Jogi Tanácsában is.
Az amerikai külügyminiszter hétfőn felszólította Kínát, hogy kezdjen párbeszédet a dalai lámával. "Beszélni fogok erről a kérdésről a kínai külügyminiszterrel" - mondta Condoleezza Rice. Oroszország azonban "elfogadhatatlannak" tartja a tibeti helyzet "átpolitizálását". A moszkvai külügyminisztérium hétfői közleményében hangsúlyozta: Kína belügye, hogy párbeszédbe bocsátkozik-e a dalai lámával.
Egyoldalú kínai internetcenzúra: megjelenhetnek a tibetiek meggyilkolására buzdító felhívások
A világhálót szigorúan ellenőrző pekingi hatóságok ezúttal nem akadályozzák, hogy kínai internetezők a lhászai tüntetők meggyilkolására buzdító felhívásokat tegyenek közzé a legnépszerűbb hazai hírportálon. A Sina.com honlapon a tibeti helyzetről közölt szűkös információkhoz érkezett hétfőn a legtöbb hozzászólás: számuk a nap közepéig meghaladta a 27 ezret.
Az észrevételek a kormányt támogatják, és hangvételük szokatlanul erőszakos, bár konkrétan nem nevezik meg a tibetieket. "Csak egyetlen szó illeti meg a szakadárokat, akik meg akarják gátolni, hogy örömteli napokat éljünk: megölni! - írta egy internetező az ország délnyugati részén fekvő Csungcsingból (Chongqing).
"Öljék meg a szeparatistákat" - hangzott egy pekingi felhívása, miközben Csinghajból (Qinghai), az egyik északnyugati régióból, ahol tibetiek élnek, egy másik hozzászóló hétszer írta le a megölni jelentéssel bíró "sa" (sha) karaktert.
A pekingi kormány nem teszi lehetővé a hozzáférést a külföldi hírportálok zöméhez, beleértve a YouTube fájlmegosztó portált is, miután képeket tettek közzé az erőszakba torkolló tüntetésekről és Tibet ostromlott székhelyéről, az ottani nagy létszámú katonai és rendőri erőkről.
Elfojtott nepáli tüntetés, Kína-ellenes demonstráció Hágában
A nepáli rendőrség összecsapott hétfőn Katmanduban mintegy száz, száműzetésben élő, tüntető tibetivel, aki a lhászai tüntetések elfojtása ellen tiltakozott, majd a rendőrök feloszlatták a demonstrációt – közölte maga a rendőrség és szemtanúk.
A tiltakozók, köztük buddhista szerzetesek, az ENSZ katmandui kirendeltségére akartak bejutni, amikor a rendőrök rájuk rontottak. Mintegy 30 tüntetőt őrizetbe vettek. Egy rendőr úgy nyilatkozott, hogy a tüntetők le akarták zárni a világszervezet épülete melletti egyik utcát. A demonstrálók az indiai száműzetésben élő tibeti kormány zászlait lengették, és Tibet szabadságát, a kínai tartományban történő gyilkosságok megállítását követelő jelmondatokat kiabáltak – jelentette a helyszínről egy tudósító. Az őrizetbe vetteket még a nap folyamán szabadon engedik – közölte egy rendőr.
Hágában a tibeti kínai jelenlét ellen tiltakozó tüntetők négyszáz fős tömege rontott vasárnap a kínai nagykövetség épületére. A képviselet kerítésének egy részét a támadók lerombolták, majd letépték a kínai zászlót és egy tibeti zászlót tűztek a helyére, miközben a "China go home" jelszót skandálták és a dalai lámát éltették. Három tüntetőnek sikerült bejutnia a külképviselet területére, de a rendőrség letartóztatta őket.
Tibet: teokratikus államból kínai provincia
Tibet a Föld legnagyobb kiterjedésű, 4900 méter átlagmagasságú magasföldje, "a világ teteje". Délről a Himalája nyolcezer méteres, északról a Kunlun hétezer méter magas hegyei határolják. A Kínai Népköztársasághoz tartozó autonóm terület fővárosa Lhasza, 1,22 millió négyzetkilométernyi területén 2,4 millióan élnek.
Az elzárt magasföldön sajátos civilizáció alakult ki, indiai térítők az V. századtól elterjesztették a buddhizmust. A VII. század elején Szongcen Gampo egységes, Kínával és Indiával egyenrangú királyságot hozott létre, amely a XI. században belviszályok miatt széthullott. Tibet előbb kínai, majd mongol uralom alá került, de a függőség a mongol birodalom szétesésével megszűnt.
1642-ben az ötödik dalai láma (mongol segítséggel) megszerezte a politikai hatalmat is, s ezzel létrejött az egységes teokratikus állam. A Kínában uralkodó mandzsu dinasztia 1724-ben szerzett protektorátust Tibet felett, majd 1791-92 közt elfoglalta azt. A brit és orosz terjeszkedés miatt (az angolok 1903-ban kereskedelmi szerződést kényszerítettek ki) Peking 1904-ben Tibetet Kína részének nyilvánította. Az 1911-es kínai forradalom után Tibet deklarálta függetlenségét. A második világháború idején a kínai Kuomintang japán-ellenes harca fejében elérte, hogy
a britek elismerjék Kína hatalmi előjogait Tibetre, ha az autonómiát kap.
Az igényt az 1949-ben kikiáltott Kínai Népköztársaság is fenntartotta: a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg 1950-ben elözönlötte Tibetet, s a 8000 fős helyi hadsereg nem volt képes ellenállásra. A frissen trónra lépett, alig 15 éves dalai láma, Tendzin Gyaco segítséget keresve megbízottakat küldött Kínába, Amerikába, Nagy-Britanniába, de eredmény nélkül.
1951. május 23-án egy, a dalai láma felhatalmazásával nem rendelkező tibeti küldöttséggel Pekingben 17 pontos dokumentumot írattak alá, amely kimondta: "A tibeti nép visszatér az anyaország, a Kínai Népköztársaság nagy családjának kebelére." A dekrétum egyoldalúan szabályozta a két ország viszonyát, így a tibetiek később kényszerre hivatkozva megtagadták. A megállapodás kimondta, hogy a fennálló rendhez Kína nem nyúl: Tibet belső autonómiát kapott, a dalai és a pancsen lámát a helyükön hagyták, sőt 1954-ben a dalai láma Pekingbe látogathatott.
Peking ugyanakkor a középkorra emlékeztető Tibetben azonnal hozzákezdett utak építéséhez, a területet igyekeztek kínai városokhoz kötni, Kham és Amdo keleti tartományokat elszakították és kínai tartományokba tagolták be, kínai iskolák nyíltak, egyre több katonai helyőrség létesült.
Az ellenállás 1959. március 10-én felkelést robbantott ki a kínai és kommunista uralom ellen. A túlerő gyorsan leverte a felkelést, a harcok során 200 ezer ember halt meg, több tízezren a megtorlások során kerültek börtönbe, nyolcvanezren emigráltak. Maga a dalai láma ágyából kiugorva, álruhában, kínai üldözőkkel a sarkában menekült Indiába, bevetetlen fekhelyét még évtizedek múlva is mutogatták.
Tibetbe 180 ezres kínai hadsereg települt, 1963 és 1971 között egyetlen külföldit sem engedtek be, a vallásgyakorlást megtiltották, a kulturális forradalom alatt a 6000 templom és kolostor közül csak 26 maradt épen, a felbecsülhetetlen értékű könyvtárak nagy részét felégették.
A dalai láma megbízottai csak 1979-ben látogathattak Tibetbe, de az 1989-es Tienanmen téri dráma után Tibet körül
újra leereszkedett a vasfüggöny.
Ebben az évben a Nobel-békedíjat a kínai hatalommal való szembenállásáért, a tibeti autonómiáért vívott küzdelme elismeréseként a dalai láma kapta. A pekingi vezetés továbbra sem akar hallani Tibet tényleges autonómiájáról, nacionalista szeparatizmusnak bélyegzi a nyelv- és vallásgyakorlás követelését, még a dalai láma képének birtoklása is bebörtönzést jelent.
A kínai hatóságok hatalmas összegeket fektettek be a tibeti infrastruktúra fejlesztésébe, két éve készült el a világ legmagasabb vasútvonala, amely turisták millióit viszi az addig világtól elzárt magasföldre. A tibetiek azonban úgy vélik, másodosztályú állampolgárként kezelik őket, a kínai bevándorlók letelepedése és a fellendülő turizmus veszélyezteti kultúrájukat, miközben munka és bérezés terén is hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve.
A színfalak mögött tárgyalások folynak a kínai hatóságok képviselői és a 72 éves dalai láma között, aki a függetlenségről már lemondott, csak az autonómia megadását sürgeti.
Forrás: BBC, CNN, az MTI hírei az AFP, AP, Reuters alapján
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
