Peking: egy követ fúj a dalai láma az ujgur szeparatistákkal
hírösszefoglaló 2008. március 25. 16:24, utolsó frissítés: 15:33#b#Beindult a propagandagépezet#/b#, előkerült “a terrorizmus elleni harc” kínai verziója. Kínai értelmiségiek párbeszédre szólítják fel a kormányt, a szomszédos országok azonban mélyen hallgatnak. Miért is?
Az utóbbi hetek Tibetből induló, majd Kína más tartományaira is átterjedő zavargásai óta először engedélyezik külföldi újságírók belépését Lhászába. A külföldi újságírókat az utazást szervező minisztérium választja ki. Értesülések szerint az amerikai AP és a japán Kyodo hírügynökség, a katari al-Dzsazíra televízió, a Financial Times című brit és a The Wall Street Journal amerikai lap munkatársai, valamint tajvani és hongkongi médiaszervek újságírói vehetnek részt szerdától a háromnaposra tervezett tibeti utazáson.
A kínai hatóságok korábban azzal vádoltak több nyugati tömegtájékoztató eszközt, hogy meghamisítják a tényeket a tibeti zavargásokról adott tudósításaikban.
Tibeti emigránsok által közölt adat szerint mintegy 140 tibetit öltek meg a kínai rendfenntartó erők a tüntetések elfojtásakor. Hivatalos kínai bejelentés szerint 18 ártatlan (kínai) civil és egy kínai rendőr életét oltották ki a zavargások tibeti részvevői. Péntekig a lhászai zavargások 183 résztvevője jelentkezett önként a kínai hatóságoknál. A rendőrség a közkedvelt internetes portálokon közzétette a leginkább keresett 21 fő gyanúsított fényképét.
Dalai láma, iszlám szeparatizmus: egyremegy
A népköztársaság kormánya közben letartóztatási hullámmal és csapatok felvonultatásával igyekszik ellenőrzése alá vonni a helyzetet a forrongó Tibetben. A hivatalos kínai média szombaton arra figyelmeztetett, hogy a tibeti nyugtalanság átterjedhet a muszlim lakosságú északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur (Xinjiang Uygur Zichiqu) autonóm területre is. A Hszincsiang-Ujgur Autonóm Tartományban ujgurok és más muzulmán vallású türk népek élnek, amelyek
a kínaiak betelepítésével már kisebbségbe szorultak.
A Pakisztánnal, Afganisztánnal, Tádzsikisztánnal és Kazahsztánnal határos régióban, ahol kínai atomlétesítmények és rakétaindító-bázisok vannak, mint a kínai kommunista hatóságok nyíltan elismerik, több mint másfél évtizede egyre erősödnek a pániszlám és irredenta áramlatok. A kínai pártorgánumok bírálják a "vallással való visszaélést a pániszlám és pántürk eszmék hirdetése céljából", és sejtetik, hogy még a helyi pártkáderek sem mentesek ezektől az eszméktől.
Pekingi állítások szerint az ujgur szeparatisták kapcsolatban állnak az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal. Emberi jogi szervezetek szerint viszont a kínai vezetés arra használja az Egyesült Államok által meghirdetett nemzetközi terrorellenes küzdelmet, hogy fokozza harcát a rendszerbírálókkal és a kisebbségekkel szemben.
Az 1949-es hatalomátvétel után a kínai kommunisták bekebelezték az északnyugati muszlim lakosságú régiót. Az ujgurok egy része azonban szeretné visszaállítani a korábbi – egészen 1955-ig fennállt – "Kelet-turkesztáni Köztársaságot". 1990 óta ismétlődően véres zavargások robbantak ki a térségben, a kínai hatóságok számos "ellenforradalmárt" kivégeztettek, több száz mecsetet és Korán-iskolát bezárattak. A kínaiakkal együttműködő ujgur hivatalnokok ellen a szakadárok merényleteket követtek el, így többek között a kasgári (Kashgar) nagymecset imámja is gyilkosság áldozata lett.
Az ujgurok mellett kazahok, kirgizek és tádzsikok is élnek Hszincsiang-Ujgurban. A szakadár törekvéseket erősítette az a fejlemény, hogy a korábbi közép-ázsiai szovjetköztársaságokban élő nemzettársak függetlenné váltak. Peking 1996-ban különleges egységeket vezényelt a tartományba, és
nagyszabású szeparatizmusellenes hadjáratba kezdett.
Peking azzal vádolja a dalai lámát, a tibeti nép száműzetésben élő szellemi vezetőjét, hogy összejátszik az ujgur szeparatistákkal, és ő bujtogat erőszakos tiltakozásokra azzal a gonosz szándékkal, hogy megzavarja az olimpiai játékokat és Tibetet elszakítsa az anyaországtól.
A dalai láma visszautasítja a vádakat. "A tiltakozásokat senki sem koordinálta, és senki sem ellenőrzi" - szögezte le a vallási főméltóság szóvivője. "Sajnáljuk, hogy a tiltakozások erőszakba torkolltak. A dalai láma mindig az erőszak ellen volt".
Olimpiai bojkott pró és kontra
Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke a Bild am Sonntag című német vasárnapi lapnak úgy nyilatkozott, hogy indokoltnak tartja a pekingi nyári olimpia bojkottját, ha Kína továbbra is elutasít mindenféle párbeszédet a dalai lámával. "Nem szabad kizárni a pekingi olimpiai játékok bojkottjának lehetőségét. Sikeres olimpiát szeretnénk, de nem a tibetiek elleni kulturális népirtásnak az árán, amiről a dalai láma beszél" – szögezte le.
Michael Vesper, a német olimpiai sportszövetség vezérigazgatója ezzel szemben elutasította a bojkottot, amely szerinte sem a tibetieknek, sem a kínai emberi jogvédőknek nem használna, viszont súlyos csapást jelentene a sportolókra. Utalt az 1980-as moszkvai olimpia bojkottjára, amelynek nem volt semmilyen hatása az akkoriban zajló afganisztáni háborúra.
Párbeszéd, párbeszéd, párbeszéd
Kínai ellenzékiek egy csoportja is arra szólította fel a pekingi kormányt, hogy kezdjen párbeszédet a dalai lámával, és engedje be Tibetbe az ENSZ képviselőit vizsgálat céljából. Harminc író, egyetemi professzor és emberi jogvédő nyílt levelében azt követelte a kínai kommunista párttól, hogy változtasson eddigi magatartásán.
A legmagasabb rangú kínai tisztségviselő, akit börtönbüntetésre ítéltek az 1989-es pekingi tüntetésekkel összefüggésben, felszólította hétfőn a kínai vezetőket, hogy folytassanak őszinte tárgyalásokat a dalai lámával. Pao Tung e-mailben küldte el nyilatkozatát egy nyugati hírügynökségnek.
Pao Tung közvetlen munkatársa volt Csao Ce-jang (Zhao Ziyang) egykori pártfőtitkárnak, akit 1989-ben váltottak le, mert ellenezte a Tienanmen téri tüntetések katonai erővel való szétverését. Paót hétévi szabadságvesztésre ítélték, mert rokonszenvezett a tüntető diákokkal, és értesüléseket szivárogtatott ki hozzájuk a legfelsőbb pártvezetők tanácskozásairól.
Ázsia hallgat: Tibet “belügy”
Ázsia országainak nagy része szó nélkül elment a tibeti zavargások vérbe fojtása mellett. Hallgatásuk sokatmondóan jelzi, mekkora politikai és gazdasági befolyással bír Peking a kontinens országaiban – vélik elemzők.
A térség vezetői kemény szavakat intéztek tavaly Mianmar katonai kormányzatához a demokráciát követelő tüntetők megmozdulásainak elfojtásakor, Tibet ügyében azonban óvatosan fogalmaznak. Önmérsékletet és békés megoldást kérnek, de távol állnak attól, hogy ostorozzák Pekinget, messzemenőkig figyelembe véve azt a pekingi álláspontot, hogy a tibeti kérdés Kína belügye.
Kínáé a világ negyedik legnagyobb gazdasága, így túl nagy a kockázat, ha valaki élesen elítéli Peking lépéseit – magyarázzák ezt a magatartást a térség ügyeiben jártas elemzők. Az ázsiai, csendes-óceáni régió erősebb gazdaságait – például Japánt, Dél-Koreát, Ausztráliát vagy Új-Zélandot – kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmények reményével kecsegteti Kína, a szegényebbeket – például Mianmart, Laoszt és Kambodzsát – pedig segélyeinek növelésével láncolja magához.
Kína benemavatkozási politikája
(be nem avatkozása a térség országainak belügyeibe) különösen óhajtott partnerré teszi a kelet-ázsiai hatalmat a tekintélyelvű rendszerek szemében.
De a térség demokráciái sem fogalmaznak erősen Tibet ügyében. Senki sem akarja, hogy elszabaduljon a pokol Tibetben, s nemcsak azért, mert féltik a tibeti népet, hanem azért sem, mert ha káosz keletkezik Kína bármely részén, az hihetetlen romboló hatással lenne a világ egészére, de különösen a kelet-, délkelet- és dél-ázsiai térségre – vélekedett Ralph Cossa, a washingtoni székhelyű Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Központjához tartozó Csendes-óceáni Fórum elnöke.
Dél-Korea például szoros szövetségese Washingtonnak, de nem nélkülözheti a kínai piacot, ha a dinamikus növekedés pályáján akarja tartani gazdaságát. A szöuli kormány nyilván úgy gondolja, hogy nem érdemes kemény álláspontot elfoglalnia a tibeti kérdésben, mert azzal kockára teheti a hosszú távú gazdasági kapcsolatokat – mondta Han Szuk Hi, a szöuli Jonszej Egyetem Kína-szakértője.
A gazdasági nagyhatalom Japán sem vállalja a kockázatot. Kormánya értésre adta, hogy a tibeti események nem befolyásolják Hu Csin-tao kínai elnök tervbe vett tokiói látogatását. A világ legnépesebb demokráciája, India, amely otthont ad a dalai lámának, valóságos kötéltáncot jár a kérdés megítélésében.
Rejtett érdek: a vízkészlet kézben tartása
Nem mellékes, hogy a himalájai térség gazdag vízkészletei stratégiai jelentőséggel bírnak Kína számára, mivel a hatalmas ország óriási területei aszályosak, köztük viszonylag sűrűn lakott vidékek is. Tibet viszont, illetve a korábban Tibethez tartozó mai Csinghaj tartomány Ázsia legnagyobb folyóinak bölcsője. Itt ered többek között az Indus, a Mekong, a Jangce, a Sárga-folyó és a Brahmaputra.
A globális felmelegedéssel súlyosbodnak a vízellátás problémái Kínában és sok más ázsiai országban is.
>> Kína a 21. században: extrém időjárás, malária és gazdasági visszaesés >>
A tibeti vízkészletek Kína teljes készletének egyharmadát teszik ki. A tibeti fennsík bőséges készletei lehetővé teszik majd Kína számára, hogy elvezesse a vizet aszályosabb területeire – magyarázza Brahma Chellaney, az újdelhi Politikai Kutatóközpont nemzetközi kapcsolatok kérdéseivel foglalkozó szakértője.
Egy ilyen projektről már régebb óta szó van, bár még a konkrét tervek elkészítésénél sem tart a folyamat, csupán az elvi lehetőség taglalásánál. Az elképzelés lényege az, hogy hatalmas gátrendszerrel fel kellene duzzasztani a Brahmaputra – tibeti nevén Jarlung Cangpo – vizét, és a duzzasztóműből fokozatosan el kellene vezetni a víz egy részét az erősen elszennyeződött és egyre kisebb vízhozamú Sárga-folyóba.
Tibet kézben tartásával Kína ellenőrzi e folyók forrásvidékét,
így azt is megengedheti magának, hogy gigantikus vízerőmű projekteket valósítson meg e folyók alsóbb szakaszain. Ezek az erőművek nélkülözhetetlenek a kínai gazdasági növekedés fenntartásában.
A két évtizede tartó, rekordsebességű gazdasági növekedés miatt súlyosan szennyezett levegőjű országnak fontos célja, hogy 2020-ra megújítható forrásokból fedezze energiaszükségletének legalább 15 százalékát. A kínai stratégiai tervezők főleg a vízenergia felhasználására alapoznak e cél követésében, és e terveikben is elsősorban Tibet vízkészleteire számítanak.
Forrás: az MTI a Reuters, AFP, dpa, AP alapján
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
