2026. május 5. kedd
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Régiók átrajzolásáról konferenciázott az RMDSZ

S. Z. 2008. április 07. 09:43, utolsó frissítés: 08:35

„Nehezen tudjuk rávenni román partnereinket, hogy beszálljanak ebbe a vitába” – jelentette ki Markó. És valóban, román pártok vagy civilek nem vettek részt a tanácskozáson.



Románia ebben a pillanatban nyolc, mesterségesen létrehozott régióra oszlik: kevesen tudják egyáltalán, melyek ezek, és ez jelzi azt, hogy mennyire nem célszerű ez a felosztás – nyitotta meg Markó Béla a Régiók az értékek Európájában konferenciát a szovátafürdői Danubius Hotel konferenciaközpontjában.

Az RMDSZ-elnök szerint a romániai regionális felosztás a ’89 előtti felfogást viszi tovább, más eszközökkel: homogenizál, nincsen tekintettel kulturális, gazdasági, etnikai törésvonalakra.

Bizonyos pontig el lehet jutni úgy, hogy azt mondjuk: Călăraşi-ban annyi autonómia kell, mint Csíkszeredában, de távlatilag az a jó szemlélet, ha a hatalom elismeri:


Románián belül különféle hagyományok vannak,

és ettől még egy ország az egész – jelentette ki Markó hozzátéve: az RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy a régiók határai a jelenlegiek maradjanak.

„Nehezen tudjuk rávenni román partnereinket, hogy beszálljanak ebbe a vitába” – mondta, kiemelve, hogy az a mentalitás uralkodik a román politikusok körében, hogy ha valamit már megcsináltak, akkor az ha jó, ha rossz, minek bolygatni tovább.



Korodi Attila az ország fenntartható fejlődési stratégiájának a kidolgozásáról beszélt. A dokumentum első verzióját a közelmúltban tette közzé a zöld tárca. A környezetvédelmi miniszter beszámolt arról, hogy a stratégiát a helyi közösségekkel, illetve a civil szférával való konzultáció eredményeképp készítik el. A tárcavezető kiemelte,


a stratégia pártérdekeken felül áll

hiszen 2020-2030-ig jelöli ki a fejlődés kívánatos irányát. Ez a társadalom válasza arra a kérdésre: milyen Romániát akarunk? – fogalmazott a politikus, akinek minisztériuma a fenntartható fejlődés kérdéskörével is foglalkozik.

A dokumentum ún. tiszta erőforrások fejlesztése, fenntartható szállítás, környezetbarát gyártási politikák, természetes erőforrások menedzsmentje témaköröket járja körül, de szó van benne közegészségügyről, a szegény rétegek leszakadásáról valamint a közoktatásról.

Ahhoz, hogy a stratégia törvényerőre emelkedjen, a pártoknak meg kell egyezniük a sarokszámokban, illetve a civil társadalom is áldását kell adja rá.

Elhangzott, az európai államokban már érezhető az a törekvés, hogy le próbálják választani a gazdasági növekedést a széndioxid-kibocsátásról. Ehhez képest az adatok azt bizonyítják,


Románia jelenlegi gazdasági növekedése nem fenntartható

– figyelmeztetett a tárcavezető. A miniszter szóvá tette, viszonylag kevés javaslat érkezett egyelőre a közvitára bocsátott dokumentumhoz. „Az emberek akkor kezdenek el vitázni, amikor már megvan a végső termék” – mondta.


Kapcsolódó:
>> Székelyföld régió: megkísérlik a lehetetlent >>
>> Az RMDSZ fejlesztési régiókról szóló tanulmánya letölthető itt (.pdf, 844,7 kB) >>


Winkler Gyula EP-képviselő Thomas Friedman És mégis lapos a föld könyvének a címével szemléltette a globalizációt. A kommunikációs eszközök tömegméretű elterjedésével a földrajzi határok eltűntek – mondta. Szerinte ebben az új világban a globalizáció-ellenesség, az elzárkózás nem jó válasz.

“Az egyedüli jó válasz a globális körülmények magunk javára való fordítása, a glokalizáció, amikor globálisan gondolkozunk, de helyspecifikus válaszokat adunk a kihívásokra” – így Winkler.



Az EP-képviselő szerint egy nemzetállam egyszerre túl nagy és túl kicsi a globalizált világban: épp ezért a régiók Európája a megoldás, hiszen az EU fontos játékosa a globális piacnak, a régiók ugyanakkor


sajátos válaszokat tudnak megfogalmazni a kihívásokra.


Csutak István, az RMDSZ regionális politika szakértője mutatta be Románia lehetséges új régiós felosztását. Kiderült, hogy az 1998-ban mesterségesen megrajzolt nyolc fejlesztési régió túlságosan nagy ahhoz, hogy hatékonyan megpályázhassák az uniós pénzeket, illetve túlságosan vegyes összetételűek ahhoz, hogy hatékony fejlesztési stratégiát lehessen rájuk alapozni.

A megszerzett források nagysága erősebben kötődik a népességhez, mint az egy főre eső GDP-hez. Ez végső soron azt jelenti, hogy a regionális politika elvei nem érvényesültek, és a támogatási rendszer preferenciális alapon működik - hangsúlyozta Csutak. A székelyföldi megyék ráadásul amiatt is hátrányos helyzetbe kerülnek, hogy a pénzek elosztása nem az elmaradottabb, hanem a fejlettebb megyék számára kedvez, összegzett az előadó.



Borbély László fejlesztési és középítkezési miniszter kihívásnak nevezte a következő hét évben rendelkezésre álló 4,4 milliárd euró elköltését. „Próbáljuk a forrásokat, ha nem is egyenlően, de kiegyensúlyozottan elosztani a régiók között, ám ez nem is olyan könnyű” – így a miniszter.

Borbély hozzátette, területfejlesztési stratégia alapján kellene elosztani a forrásokat, nem pedig aszerint, hogy melyik miniszter csapkodja az asztalt. Ennek a stratégiának a kidolgozása azonban sokkal nehezebben halad, mint gondolták.

A tárcavezető előadása második részében bemutatta a Romániában tervezett főbb infrastrukturális beruházásokat, az épülő autópályákat, vasúthálózatot valamint repülőterek modernizálását. Bejelentette, tudomása szerint már az összes szükséges aláírás ott van azon a kormányrendeleten, mely lehetvé teszi, hogy a marosvásárhelyi repülőteret az országos érdekeltségű repülőterek közé sorolják, és így az


uniós pénzeket pályázhasson korszerűsítésre.

Az előadások után a vita a felvetés körül forgott, miszerint Brüsszel számára a romániai régiók valójában csak statisztikai egységekként szerepelnek: az uniós illetékesek a megyéket tekintik régióknak, mivel ezeknek van választott vezetésük, a régióknak nem.

Markó Béla szerint a jelenlegi régióknak a hétköznapi életben nincsen jelentőségük, egyedüli létjogosultságuk, hogy bizonyos programokat csak így lehet érvényesíteni. Korodi úgy reagált, nagyobb entitásokban gondolkozni nem rossz, de fontos, hogy a régiók határai hogy vannak megrajzolva: sokszor működési deficit érezhető amiatt, hogy több száz kilométeres utat feltételez egy-egy engedély kiváltása.



Horváth Anna, a fejlesztési és középítkezési minisztérium államtitkára elmondta, a jelenlegi rendszerben a régiók vezetőit évente váltják, erre a tisztségére egy-egy megyei tanácselnököt neveznek ki. Ez azonban nem vált be, ugyanis az a tapasztalat, hogy a régiók vezetői


gondolkodásmódjukban megyei tanácselnökök maradnak.

Nehéz regionális fejlesztésről beszélni akkor, amikor a megyék gyakorlatilag elosztják egymás között a régióknak szánt fejlesztési pénzt – így az államtitkár.

Lokodi Edit Maros megyei tanácselnök arra panaszkodott, hogy a megyék adják össze a régiók intézményeinek fenntartására szükséges pénzt. Mivel itt nem összpontosul reális hatalom, ezért választották azt a megoldást, hogy a megyei tanácsok elnökei egy-egy évig vezetik a régiót.

Lokodi szerint az irodák célja lassan már pusztán csak technikai: innen továbbítják a pályázással kapcsolatos információkat a megyéknek.

Felmerült még, vajon hogyan lehet a román pártok fele "eladni" az RMDSZ regionális átalakításra vonatkozó elképzelését úgy, hogy kevésbé hangsúlyosan jelenjen meg az, hogy az RMDSZ Székelyföldet önálló régióként képzeli el. Markó Béla szerint azonban nem szükséges elhallgatni, hogy a regionális átszervezésnek van egy etnikai komponense.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS