A New York Times a Székelyföldön járt
K. B. I. 2008. április 09. 10:05, utolsó frissítés: 2008. április 08. 18:42A New York Times riportere történelmi utalásokból és jobboldali sepsiszentgyörgyi politikusok megszólaltatásából levezeti: a székelyek elérkezettnek látják az időt a Székelyföld autonóm tartomány megalakítására.
Terjedelmes riportot szánt hétfői lapszámában a The New York Times (NYT) amerikai napilap a székelyföldi tömbmagyarság helyzetének, melyben történelmi utalásokból és pár sepsiszentgyörgyi közéleti személyiség megszólaltatásából levezeti: a székelyek elérkezettnek látják az időt a Székelyföld autonóm tartomány megalakítására.
A beszámolóban viszonylag pontos képet kaphat az olvasó a romániai magyarság számbeli arányairól, például arról, hogy hány magyar él Romániában, mennyi a Maros, Hargita és Kovászna megyékből álló Székelyföld összlakossága, illetve mekkora arányban élnek románok a régióban. A szerző azt is árnyalja, hogy a székelyek a magyarországi lakosságtól elkülönülő etnikai csoport. A helyzetjelentés kitér azokra a kettősségekre, melyek az újságíró szerint az itt élő magyar lakosság életét jellemzik. Rámutat:
Székelyföldön kétszer ünneplik az újévet,
először a romániai s másodszor a magyarországi időszámítás szerint. A New York Times sajtósa a riporthelyszín couleur localejából is ízelítőt nyújt: hosszú bekezdésben taglalja a március 15-ét egy napja megünnepelt Sepsiszentgyörgy hangulatát. A várost egyébként a cikkben mindvégig Kovászna megye fővárosaként említi az amerikai riporter.
Koszovó függetlenségének kikiáltásakor a sepsiszentgyörgyi lakosok ezrei igyekeztek a város főterére, ahol nyilvánosan szolidarizáltak a koszovói albánokkal – részletez. A székelyföldi követelések azonban eltérnek az albán követelésektől – szögezi le a NYT újságírója: míg a koszovóiak teljes területi és politikai függetlenséget követeltek, a hozzávetőlegesen 600 ezres székelyföldi kritikus tömeg csak autonómiát szeretne, a külpolitikai és nemzetvédelmi feladatok intézését a bukaresti kormányra hagyva. Így nem csoda, hogy Románia az Európai Unió tagállamaként és a legutóbbi NATO-csúcstalálkozó szervezőjeként sem volt hajlandó elismerni Koszovó függetlenségét, akárcsak Szerbia, Szlovákia és Oroszország – állapítja meg a cikk szerzője.
Az autonómia-követelések valóságát a riportban megszólaltatott Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke igyekszik visszaigazolni, aki szerint Koszovó elég világos példa arra, hogy ha egy közösség meg szeretné valósítani az önrendelkezést, ennek érdekében jó hangosan ki kell nyilvánítania véleményét.
Ferencz kijelentését Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Párt (MPP) sepsiszéki elnöke tovább erősíti. Gazda szerint a romániai magyarok mindig tiszteletben tartották a román állam törvényeit autonómia-törekvéseik során, ha azonban ez a viszonyulás sikertelennek bizonyul,
erősebb konfliktusok is megjelenhetnek.
“Világos jelzéseink vannak arra vonatkozóan, hogy az elégedetlenség új konfliktusokat táplálhat” – vélekedik a cikkben Gazda, aki az RMDSZ-t sem mulasztja el bírálni. Azt mondja, mióta az RMDSZ kormányra került, elsősorban a többség érdekeit képviseli és nem a magyar kisebbségét. Ellenvélemény nincs, a cikkben ugyanis RMDSZ oldalról nem szólal meg senki.
A NYT riportere vázolja a romániai magyar politikai küzdőtér erőviszonyait is. Már az elején jelzi, hogy a politikai establishmentet megjelenítő Romániai Magyar Demokrata Szövetség egyeduralmát megtörheti a jóval radikálisabb és az RMDSZ-szel szembeni alternatív szervezetként létrejött Magyar Polgári Párt, melyet márciusban jegyeztek be. A júniusi önkormányzati választások minden bizonnyal komoly erőpróbát jelent mindkét politikai szervezet számára; az MPP és RMDSZ választási együttműködés megkötésére készül, annak érdekében, hogy elkerüljék a magyar szavazatok megosztását – írja a NYT riportere.
Az SZNT fő politikai célkitűzése a székelyföldi területi autonómia kivívása, erre azonban kevés esély mutatkozik, annál is inkább, mert Székelyföldön egy számbelileg jelentős román kisebbség is él – ezek az ottani lakosság egyharmadát teszik ki –, akik az autonómia-törekvéseknek szívósan ellenállnak – magyarázza az amerikai újságíró. A szerző szerint
a székelyek
még így sem adják fel az önrendelkezésért folytatott harcot.
A cikk végén megjelenik a székelyföldi román kisebbség egyik képviselőjének szempontja is. "Egyöntetű a Kovászna megyei románok véleménye arról, hogy a kormány magyar parlamenti szavazatokra váltotta fel a székelyföldi románság érdekeit" – mondja Rodica Pârvan iskolaigazgató, a PSD sepsiszentgyörgyi városi tanácsosa a NYT-nak.
Pârvan szerint a kormány kritikátlanul támogatja a székelyföldi iskolákat és egyházakat, miközben semmit nem tesz az ottani románság helyzetének javításáért. "Szegregációs oktatás folyik, a támogatásokat a magyar többségű önkormányzat egyenlőtlenül osztja szét az iskolák és egyházak között" – fakad ki az amerikai újságírónak a PSD helyi politikusa.
Még inkább zavarja a román anyanyelvű tanácstagokat, hogy az ülések magyar nyelven zajlanak, tél idején például magyar karácsonyi dalokat énekelnek. A legutóbbi március 15-i ünnepségen a román zászlót a megyei tanács épületén félárbocon látta lógni, panaszolja Pârvan: “Azt mondták, a szél fújta le.”
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
