Sok gyereknek kevés juttatás?
S. Z. 2008. május 12. 10:04, utolsó frissítés: 10:04Bár a román állam nagylelkű, ami a támogatásokat illeti, nincsen koherens népszaporulat-támogató politika.
Ha a népszaporulat ösztönzése a cél, miért kerülnek hátrányos helyzetbe azok, akik háromnál több gyereket vállalnának? Miért nem lehet, hogy az anya – ha jól keresett – a korábbi fizetésével arányosan kapjon gyermeknevelési juttatást? Miért nincsenek Kolozsváron magyar bölcsödék? Miért nem vállalhat az anya valamilyen csökkentett munkaidejű foglalkozást a gyermeknevelési szabadság ideje alatt?
Ilyen és ehhez hasonló kérdések szerepelnek azon a kérdés- és panaszlistán, amit az Életfa Családsegítő Egyesület tagjai – leendő és aktív szülők – írtak össze. A felvetésekre a Kismama klub meghívottai, Tonk Gabriella, az Országos Gyermekvédelmi Hatóság helyettes államtitkára, Herédi Zsolt szociológus valamint Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács korábbi elnöke próbáltak választ adni.
>> A panaszlista letölthető .pdf formátumban itt >>
Tonk Gabriella tisztázta, hogy a listán szereplő kérdések leginkább a munkajoghoz kapcsolódnak, neki pedig a gyermekvédelem a szakterülete; bár a két téma közt vannak kapcsolódási pontok és ugyanannak a minisztériumnak a hatáskörébe tartoznak, nem tud arra vállalkozni, hogy minden kérdésre kimerítő választ adjon.
Nincsen koherens népszaporulat-támogató politika Romániában – tartott rövid felvezetőt Tonk. Ennek ellenére a többi EU-tagországhoz képest
nagylelkű a román állam,
ami a családi juttatásokat illeti, hiszen a tagállamok közt ritka a két évig tartó gyermeknevelési szabadság lehetősége, mint ahogy az is, hogy ez idő alatt egy átlagjövedelemnek megfelelő pénzösszeget kapnak havonta a családok.
Ez a rendszer a romániai családok többségének megfelel; leginkább a jól kereső rétegek körében vannak elégedetlenkedők, akik sérelmezik, hogy míg dolgoztak, az átlagnál több pénzt fizettek be az államkasszába – a fix összegű gyermeknevelési juttatásban azonban ez nem tükröződik. A rendszer további – vélhetőleg nem szándékos –hibája, hogy egyetemisták nem kaphatnak gyermeknevelési támogatást, arról a furcsaságról nem is beszélve, hogy ikrek nem részesülnek dupla juttatásban.
A tisztségviselő szerint a parlamenti választásokig nincs remény a rendszer megváltoztatására; az új kormányzat azonban lehet, hogy újragondolja majd, mivel sokan támadják: precedensértékű volt például a bukaresti bíróság döntése, mellyel diszkriminatívnak ítélte a fix összegű gyermeknevelési támogatást. Az egyedülálló bírónő ugyanis
nem tudott megélni
az állam által folyósított juttatásból, és kénytelen volt egy év gyermeknevelési szabadság után visszamenni dolgozni. Amennyiben hozzányúlnak a rendszerhez, nem kis módosítások, hanem lényeges változtatások várhatók – mondta a helyettes államtitkár.
Vitás kérdés volt, hogy a negyedik gyerek után jár-e gyermeknevelési támogatás; a jogszabály kimondja, hogy három gyereket támogatnak. A résztvevők közül azonban valaki úgy tudta, hogy ha a harmadik és negyedik gyerek közt van legalább 12 hónapnyi munkaviszonya az anyának, akkor jogosult gyermeknevelési támogatásra a negyedik gyerek után is.
Tonk beszélt arról az új törvénytervezetről, ami már elindult a kormány különféle szervei közt a jóváhagyási procedúrán; a jogszabály rendezné a kisgyermekeseknek nyújtandó szolgáltatások helyzetét, a bölcsödéket, óvodákat, tisztázná a jelenleg feketén dolgozó bébiszitterek munkavállalását és
nagyobb szabadságot biztosítana
a cégek számára, hogy gyermekgondozókat létesítsenek alkalmazottaiknak. A helyi önkormányzatok kötelesek lesznek majd felmérni az igényeket az ilyen szolgáltatások iránt, és megoldásokat találni. A szolgáltatások költségét a szülők legfennebb 10%-ban állnák, a többit helyi, vagy központi költségvetésből fizetik majd.
A tervezet további újdonsága, hogy immár nem válik szét élesen a bölcsöde és az óvoda – jelenleg ugyanis a bölcsödék az egészségügyi minisztérium hatáskörébe tartoznak és egészségügyi képzettségű személyzettel dolgoznak. A gyerekek számára 3 éves kortól javasolt óvoda viszont már az oktatási rendszer része, a tanügyminisztérium alá rendelve. Az új rendszerben a kisgyerekekkel nem dadák, illetve óvónénik, hanem gyermekgondozók, gyermeknevelők foglalkoznak majd.
Kiderült, emiatt az éles határvonal miatt nincsenek magyar bölcsödék Kolozsváron: a tanügyminisztérium minden ilyen irányú próbálkozást elhárít, mondván, hogy a bölcsödék nem tartoznak a hatáskörébe – az egészségügyi minisztériumban pedig nem értik a kérést, lévén, hogy az egészségügy szervezésében jelenleg
nem számít a nemzetiség.
Magyar nemzetiségű dadák viszont vannak a rendszerben – persze nem tudni, hogy ők mennyire beszélnek magyarul a gyerekekkel. A jelenlevők kezdeményezték a magyar dadák „feltérképezését”.
Azért fontos ez, mert a kisgyerek nyelvi fejlődését visszavetheti az, ha hirtelen egy idegen nyelven szólnak hozzá. Elhangzott ugyanakkor, hogy a gyerekeket nem lehet és nem is kell elszigetelni a román környezettől, csak két nyelv párhuzamos megtanulása 3 éves kor előtt összezavarhatja a kicsiket.
Szó esett még a nagycsaládosoknak járó kedvezményekről: a jelenlevők szóvá tették, hogy például az ANL-lakásprogramban nem számíthat több pontra az a család, melynek egynél több gyereke van. Az ANL-lakásokra az ideális jelölt árvaházban nevelkedett, fogyatékos és egyetemet végzett – jegyezte meg nevetve valaki. A lakásvásárlási bankhitelek sincsenek a családosok számára szabva: egyes bankok feltételei mintha azt sugallnák, hogy
a gyerekek rizikófaktornak számítanak.
Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy a szociális lakást igénylők számára megemelték a jövedelemküszöböt. A közelmúltbeli intézkedés révén minden család részesülhet szociális lakásban, amennyiben az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az 1266 lejt; ez a küszöb tavaly még 436 lej volt. Ezzel az intézkedéssel látványosan kibővült a szociális lakásra jogosultak száma – persze kérdés, hogy az önkormányzatok miképpen teljesítik majd a nagyszámú igénylést.
Szó volt még arról is, hogy a román civil szervezetek közül nem tudni, ki képviseli a családosokat; mivel a gyermekekkel kapcsolatos gondok nagyrészt közösek, eredményesen lehetne együttműködni velük. Fontos lenne még tudni, hogy a kormány képviselői egy-egy törvénytervezet kidolgozásakor milyen civil szereplőkkel egyeztetnek, hiszen rajtuk keresztül a döntéshozók asztalára lehetne juttatni az Életfa Egyesület észrevételeit is.
Az anyagot a múlt heti babakocsis felvonuláson készült felvételekkel illusztráltuk. Fotó: Kassay Réka
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
