2025. december 18. csütörtök
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Think tank – az agytrösztök

Fekete Lóránt 2008. augusztus 08. 09:34, utolsó frissítés: 09:05

Közpolitika-alkotók, gondolkodó-gócok. Egyre több helyen hallatják álláspontjukat. Egyre több helyen veszik figyelembe őket. Nálunk még idegenek.



A think tankok várhatóan térségünkben is egyre inkább elterjednek és felveszik azt a demokratikus szerepkörüket, hogy közvéleményt, közpolitikákat formáljanak, alakítsanak. Kérdés, kikből állhatnak össze ilyen gondolkodó-gócok, milyen forrásokból élhetnek meg, és kinek érdeke ezek működtetése.

A think-tankok véleménye a nyugati társadalmakban referencia.


Ha egy befutott think-tank azt mondja, hogy A,


akkor azzal nem jó szembeszegülni, mert valószínűleg igaza van, hiszen az is bevált, amit a múltban mondott.

Egyre több helyen hallatják álláspontjukat. Egyre több helyen veszik figyelembe őket. Nálunk (Közép-Kelet-Európa, Románia, Erdély) kicsit idegenek. A think-tank egyes szám, mégis emberek gyülekezetének álláspontját, kutatását, következtetését tükrözi. Intézményes formájú gondolkodó-csoportoknak is nevezhetjük, általánosan elfogadott meghatározás szerint közpolitika-alkotók (az angol policy-maker fogalom jobban tükrözi a valóságot, az angol nyelv a politika szóra is három különböző formát használ, ezáltal ennek jelentéstartalmát finomítva).

A think-tankok célja általában háttérelemzést végezni, véleményt megfogalmazni politikai alakulat, államok, regionális vagy nemzetközi szervezetek tevékenységével, stratégiai célkitűzéseivel, eljárásrendjeivel, vagyis körülbelül mindennel kapcsolatosan, ami a közpolitika tárgyát képezi.

Az Egyesült Államokban például elvi alapon sorolják be őket, vagyis konzervatív, liberális, centrista vagy libertariánus think-tankokról beszélhetünk.


Hol találjuk meg őket?


Nem állandó a jelenlétük. Nem mindennel kapcsolatban van véleményük. Szakosodnak aszerint, hogy miért hozták létre őket, milyen tevékenységi területeken kívánják hallatni véleményüket. Jogi formájukat tekintve civil szervezetek. Az Egyesült Államokban különleges státuszt élveznek, például mentesek bizonyos adóformák alól. Emiatt vannak, akik meg is kérdőjelezték egyes think-tankok bejegyzését olyan alapon, hogy csak paravánként szolgálnak adóelkerülés végett. Ez azonban nem általános nézőpont, és a think-tankok szükségességét a nyugati társadalom elismeri.

Legtöbbször tanulmányok formájában, vagy találkozókon, konferenciákon kommunikálnak. Mivel valamilyen közérdekű célt szolgálnak, érdekük véleményeiket, "termékeiket" minél szélesebb körben szórni, ezért interneten gyakorlatilag minden anyagukat szabadon letölthetjük.

Egyébként sokszor nem közvetlenül találkozunk velük, viszont olvasunk róluk akkor, amikor nyomtatott sajtótermékek a maguk – sokkal egyszerűbb és emészthetőbb – elemzéseikhez think-tankok véleményét idézik. Egy jó álláspont elég ahhoz, hogy az olvasó érdklődését felkeltse. A kérdés ott rejlik, hogy az idézett think-tank neve elégséges-e ahhoz, hogy az olvasó számítógép elé üljön, egy keresővel megtalálja a think-tank honlapját, és így implicit módon teljes gondolatvilágát.

A think-tankok intézményesülését annak szükségessége eredményezi általában, hogy egy adott embercsoport igényét érzi annak, hogy ne csak informálisan beszélgessen valamiről, hanem tegyen is valami azért, amit problémának tekint (probléma-közösségből akció-, vagy akár állandó tevékenység-közösséggé váljon).


Bruegel: Nemzetközi, gondolkodik, formál. Semleges

A Bruegel nemzetközi gazdasági kérdések iránt elkötelezett think-tank, 2005-ben hozták létre. Belgiumban jegyezték be, de jellegét tekintve nemzetközinek tekinthető. Célja egy újfajta diskurzust bevezetni Európa gazdaságával kapcsolatosan. Ideológia-függetlennek tekinti magát. Tagsága EU-tagállamokból és nemzetközi vállalatokból tevődik össze.

16 EU-tagállam évi rendszerességgel pumpál bele pénzt, míg a multik (Areva, BP, Deutsche Bank, Deutsche Telekom, EMI, NYSE Euronext, Fortis, GE, Goldman Sachs, Hellenic Petroleum, Iberdrola, IBM, Intesa Sanpaolo, Nokia, Novartis, Pfizer, Renault, Siemens, Suez, Telecom Italia, Thomson, UniCredit) évi pontosan 50.000 euróval kontribuálnak. A Bruegel függetlenségét és egy-egy tag túl erőteljes jelenlétét elvi szinten szabályozzák, egy támogató tag sem adott 5%-nál többet a bevételekhez, amelyek 2007-ben elérték a 2,7 milliót.

A Bruegel gondolatát közös nyilatkozatban Franciaország és Németország tették közzé, 2003. január 22-én. Ezt követően több más tagállam támogatását is elnyerték a gondolat iránt. Nevének kétszeres jelentése is van. Egyrészt Pieter Bruegel iránti tiszteletet fejez ki, másrészt azonban betűszó is (Brussels European and Global Economic Laboratory, vagyis Brüsszeli Európai és Világgazdasági Laboratórium).

A Bruegel 2007-es éves jelentése nemcsak tartalmi beszámolót, hanem összefoglaló bemutatót is tartalmaz a szervezet bevételeiről és kiadásairól.


Hong Kong Transition Project: az átmeneti


A Hong Kong Transition Project esetében nem annyira a szervezeti jelleg, mint a célirányos gondolatformálás a fontos. Hongkong kormánya biztosítja a támogatást, hiszen számára is fontos az brit-kínai hatósági átmenet elemzése, és az erre alapuló hatékonyabb döntéshozatal. A folyamatra egyébként időben fel akartak készülni, hiszen a HKTP már 1982 óta közöl elemzéseket különböző közpolitikai kérdések kapcsán. Bár a szerzők több témakört is érintenek, a közös nevező adott: Hongkong.


Committee for Economic Development: minden amerikai hasznára


A Committee for Economic Development (CED) már 65 éves múltra tekint vissza, és már a Marshall-terv kidolgozásában is véleményformáló szerepe volt. Már mottója is arra enged következtetni, hogy főként az üzleti szektorral kapcsolatos gondolkodásra hivatott. Üzleti és oktatási vezetőkből áll, akiknek célja az Egyesült Államok gazdaságának növekedése és jobb termelékenysége, valamint a nemzetközi kereskedelem szabadsága.

2006-os éves jelentése szerint 13 nagyvállalkozás 50.000 dollár fölött adományozott, de a támogatók listáján több mint 150 egyéb vállalkozás és szervezet is szerepel. Saját projekteket futtat, ugyanakkor tanulmányokat is megjelentet, amelyek többnyire az Egyesült Államokkal kapcsolatos gazdasági és szociális kérdésekkel foglalkoznak.


Románia, ha jobban szétnézünk...

Think-tank típusú képződmények Romániában is léteznek. Elég, ha a politikai pártok háza táján olyan alapítványokat keresünk, amelyek a párt gondolkodási folyamatához nyújtanak hátteret. De a rendszerváltás első éveiben is jelen voltak, elég a Grupul pentru Dialog Socialra (GDS) vagy az Alianta Civicăre gondolni (még mielőtt párttá alakult volna).

A GDS nyomtatott megnyilvánulási formája lassan húsz éve a 22 nevet viselő hetilap, amelynek véleményformáló szerepét a rendszerváltás éveiben mindenki elismeri. Támogatásukat többnyire nemzetközi forrásokkal rendelkező alapítványok biztosították, amelyek a kelet-európai demokratizálódási folyamatban voltak érdekeltek. Ez az eredeti szerepkörük egyébként megszűnt, mint ahogy az erre a célre fordított támogatások is (lásd a romániai Soros Alapítványok Hálózata példáját).


Romániai magyar vákuum


Romániai magyar think-tankok viszont alig léteznek. Egy-egy gondolat, témakör kapcsán felpattantak ad-hoc gondolkodó-csoportok (modernizációs vita, Székelyföld jövője), de ezek intézményes formája még nem alakult ki. Talán az is meglátszik ebben, hogy romániai magyar közösséget képviselő politikai alakulatok bármelyike általában nem rendelkezik kiforrott saját állásponttal és főként kezdeményezéssel olyan – nemcsak a romániai magyarságot sajátosan érintő – kérdésekben, amelyek a lakosságot általában foglalkoztatják, legyen itt szó romániai mezőgazdasági, geostratégiai, makrogazdasági kérdésekről.

Egyik politikai alakulatnak sem sikerült állandó és intézményes kommunikációs formát fenntartania olyan "gondolkodó" (értelmiségi?) közösségekkel, csoportokkal, amelyek hátteret szolgálhattak volna közpolitikák (ismét inkább policy) alkotásában, és a potenciálisan gondolatformálók sem találták meg azt az intézményes formát, amelyen keresztül rendszeresen ismertethették volna álláspontjukat.

Bár egyes ágazatokban azért jelen van ez a gondolkodási folyamat, ha az ágazatok közötti átfedést, kiegészítést próbáljuk elemezni, akkor ennek az integrált megközelítésnek a teljes hiányát fedezhetjük fel. A problémakör egyik aspektusát a támogatások jelentik: jelenleg nem nagyon léteznek olyan források, amelyek think-tankok folyamatos tevékenységét, gondolkodását támogatnák.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS