Hogy is állunk a modernizációval?
Erdély FM 2008. augusztus 28. 16:04, utolsó frissítés: 14:59Tamás Sándor és Borboly Csaba megyei tanácselnökök már készítik a közös projekteket. Szerintük nem kizárt, hogy Székelyföld hamarosan egy közigazgatási egység lesz.
A Transindexen tavaly kezdődött székelyföldi modernizációs vitában sokan és sokfélét reagáltak Csutak István vitaindító cikkére. Az utóbbi időben azonban csend honol a témában.
Ez talán annak is betudható, hogy a legutóbbi önkormányzati választásokon Hargita és Kovászna megye élére új tanácselnökök kerültek, és mintha most mindenki tőlük várná a folytatást. Az Erdély FM kérdéseire Borboly Csaba Hargita megyei elöljáró és Tamás Sándor Kovászna megyei elnök válaszol.
Mi változott az elmúlt időszakban a két megye együttműködését illetően?
Borboly Csaba: – Az a másfél hónap, amióta együtt dolgozunk Tamás Sándor kollégámmal, utat nyitott egy más típusú együttműködésnek. Egy olyan együttműködésnek, ami napi, nem féléventi kapcsolatot jelent, ahogy ezt a két megye vezetősége korábban tette. Konkrét projektekben, elképzelésekben gondolkodunk a szolidaritás és a székely összefogás jegyében.
Tamás Sándor: – Megteremtődött a személyi feltétele is annak, hogy a két megye régiós gondolkodást végezzen és együtt dolgozzon. Nem az a fontos, hogy melyik megyében lesz a „Székelyföld fővárosa”, hanem az a fontos, hogy a két megye minden településén, minden egyes városban valamilyen tevékenységet végezzünk. Az elmúlt másfél hónapban, amióta átvettük a tisztséget, többször találkoztunk és különböző konkrét ügyekben nemcsak egyeztettünk, hanem előbbre is léptünk.
Lehetetlen a két megye saját és közös projektjeit mind számba venni, de – a teljesség igénye nélkül – melyek a legfontosabb ügyek?
B.Cs.: – Különféle közös projekteken gondolkodunk a turisztikai együttműködés területén. Szeretnénk ha turisztikai stratégiáink kiegészítenék egymást.
T.S.: – Ilyen a hulladékbegyűjtési rendszer kidolgozása és hulladéktárolók elhelyezése a két megyében. Ez 112 önkormányzat, település és megyei önkormányzat közös programja.
B.Cs.: – Közösen akarunk pályázni például a két megye hivatalnokainak a képzésére a belügyminisztérium által koordinált, „A közigazgatási hatékonyság növelése” című uniós strukturális alap keretén belül.
Azon túlmenően, hogy két szomszédos megyének értelemszerűen együtt kell működnie, miért fontos Hargita és Kovászna megye ügyeinek összezárása?
B.Cs.: – Mindkét megyében az emberek kétharmada ugyanazt a nyelvet beszéli, ugyanazok a hagyományaink, szinte ugyanazok a domborzati formák, ugyanazok a problémák a mezőgazdaságban – például a vadkárok – vagy ugyanazok a problémák a vízcsatorna rendszerek a hulladékgazdálkodás ügyében. Tehát a napi problémák kilencvenvalahány százalékban ugyanazok.
T.S.: – Másrészt pedig ennek a szimbolikus oldala is rendkívül fontos, hiszen meggyőződésem, meggyőződésünk, hogy a regionális identitás erősítése jobb élethez, társadalmi, gazdasági fellendüléshez is vezet. Erre vonatkozóan az Európai Unióban lévő területi autonómiák példája hozható fel példaként.
A Transindexen indult vitában nagyon sok hozzászóló Székelyföld egyik nagy problémájaként a régió zártságát említette. Egyetértenek-e ezzel, és amennyiben igen, mi a terv ennek a feloldására?
B.Cs.: – Egy külön népszerűsítő csomagot kell majd kidolgozzunk a Székelyföld számára, vonzóvá kell tegyük, eladhatóvá kell tegyük az itt termelt pityókát, az itt termelt tejet, az itteni turisztikai látványosságokat. Ezek mind olyan problémák, amelyekre oda kell figyelnünk, hogy megfelelő nyitottságot és megfelelő vonzást tudjunk teremteni.
A különféle problémákat a gyökereiknél kell kezeljük: legyenek jó térképek, legyenek információs anyagok, legyenek letölthető aktuális programkínálatok. Egy sor dologban le vagyunk maradva, a két megye az elmúlt 18 évben nem igazán akarta használni a modern kommunikációs eszközöket.
T.S.: – „Székelyföld zártsága – mert van egy viszonylagos zártsága – előnyére vált, mert meg tudta őrizni azokat a hagyományos értékeit, amelyeket sok más régió nem tudott megőrizni. Meg tudta őrizni például azt, hogy helyenként a pödrött bajuszú bácsik székely harisnyában járnak templomba. Ez nem csak hagyományőrzés szempontjából fontos, ma már turistacsalogató kuriózum is, ha úgy tetszik.
Az elmúlt időszakban többször megfogalmazódott, hogy az igazi megoldást a két megye egy térségbe való olvadása jelentené. Mi erről a véleményük?
B.Cs.: – Én azt látom, hogy ha a két megye közigazgatása megtanul közösen dolgozni, ha akár a gazdasági, akár a civil élet szereplői is elkezdenek együttműködni, akkor már lebontottuk a megyehatárokat, és ha netalán az államelnöknek az az elképzelése, hogy az alkotmányt kéne módosítani – erre létrehozott egy tanácsadói munkacsoportot is –, akkor egyik célkitűzés a megyék számának a csökkentése lesz. Akkor, azt hiszem, nem lehet túl magas cél az, hogy Székelyföld egy közigazgatási egységgé váljon.
T.S.: – Ez egy jó ötlet olyan szempontból, hogy itt van a lehetőség arra, hogy az eurórégiókat megpróbáljuk átrajzolni – persze ezt ma már modern értelemben kell látni, nem a szó klasszikus értelmében. Ilyen szempontból az volna az egyik legfontosabb törekvés és lépés, hogy úgy rajzoljuk meg a gazdaság-fejlesztési eurórégiókat, ahogy azt mi is szeretnénk, vagy legalábbis az ott lakó személyek szeretnék. Ez a decentralizáció elve, és ilyen szempontból teljesen kézenfekvőnek látszik.
Amennyiben ezek megvalósulnának, már azt mondhatnánk, hogy Székelyföld az autonómia előszobájában lenne?
B.Cs.: – Én azt látom az autonómia megvalósításának, hogy ezek után egy speciális jogszabállyal ez a megye kell kapjon valamilyen plusz jogosítványokat, amiket az itteni közösség közvitán keresztül magáénak tart, és ettől kezdve megvan az a közigazgatási egységünk, amelyről olyan sokat beszélnek a politikusok.
T.S.: – Meg kell nézni például Dél-Tirolban, ahol személyesen is jártam, hogy azután, miután lecsillapodtak a kedélyek és ez gazdasági fellendülést hozott, a társadalom megnyugodott, értelemszerűen szívesen és jobban tudott dolgozni a saját helyén.
Nyilván az út elején járunk, és fontosnak tartom azt, hogy Székelyföldben gondolkodjunk,és ezt a gondolatot társadalmasítsuk. Ez azt jelenti, hogy nyilván nem csak a politikusok vagy a közéleti szereplők kell ezt a kérdést magukénak érezzék, hanem az emberek is.
A párhuzamos interjú az Erdély FM Szabadsággyakorlatok című műsora számára készült.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
