Magyar rendőrök Székelyföldön: közelebb, mint gondolnánk
S. Z. 2008. szeptember 22. 12:45, utolsó frissítés: 10:14Nem viszonyulnak barátságtalanul a rendőrképző iskolában a kisebbségekhez. Igaz, nem is tesznek sokat azért, hogy oda vonzzák őket. #b#[kommentekkel]#/b#
Első pillantásra laktanya, bentlakás illetve szerényebb hotel elegye a kolozsvári “Septimiu Mureșan” Rendőrképző Iskola: a külvárosi épületek ugyan nem szépek, de makulátlanul fel vannak újítva, az udvar tágas és szintén kifogástalanul rendezett. Érkezésünkkor a portán katonás – de nem barátságtalan – szigorral fogadnak.
Annak ellenére, hogy kísérőm, Ádám Gábor szemlátomást otthonosan mozog az intézményben, személyi adatok megadása szükséges a belépéshez. Hamarosan csatlakozik az iskola sajtósa is, aki diszkréten, de határozottan irányítja utunkat: ez azért nem az a hely, ahol egy újságíró naphosszat kedvére csellenghet, anélkül, hogy bárki is megkérdezné, mit akar.
Hamarosan előkerül Szabó Bernadette: a sepsiszentgyörgyi diáklány az egyike azoknak a fiataloknak, akik tavaly jelen voltak az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja által kezdeményezett, Lehetséges küldetés nevű kampány egyik állomásán, és a rendőri pályát választották. A tájékoztató kampány lényege, hogy a civilek rendőrtisztekkel együtt járják az iskolákat, magyar és roma nemzetiségű diákokat próbálva a rendőri pálya fele terelni.
Bernadette eredetileg a bukaresti “Alexandru Ioan Cuza” Rendőrakadémiára szeretett volna felvételizni, ám oda nem jutott be; azonban nem adta fel, hanem a kolozsvári altisztképzőben is próbálkozott. Nem bánta meg, hosszan sorolja az iskola előnyeit: az oktatás, szállás és étkezés ingyenes, csak tankönyvekre kell valamennyit költeni. A végzettek számára az állás is biztosított a rendőrség kötelékében, ám Bernadette számára szemlátomást nem is ez a nagy előny, hanem az, hogy
az iskola vezetése bátorítja a diákokat
arra, hogy valamilyen más kolozsvári egyetemre is jelentkezzenek, és azt elvégezzék. Az egyetemi diplomát aztán a későbbi pályán figyelembe veszik, tehát olyan területen próbálják elhelyezni a fiatal rendőrt, ahol hasznosíthatja tudását. Nem mellesleg fizetés és karrier szempontjából is hasznos az egyetemi diploma. Bernadette tehát fontolgatja a felvételit egy jogi egyetemre, és csak azért nem jelentkezett már ősszel, mert egyelőre még szoknia kell, hogy az órák román nyelven folynak.
Kapcsolódó:
>> Mikor lesz sok magyarul értő rendőr a Székelyföldön? >>
A Lehetséges küldetés kampány eredményei még nem látványosak, de kezdenek gyümölcsözni: idén 5 roma és 3 magyar nemzetiségű fiatal jutott be a “Septimiu Mureșan” Rendőrképző Iskolába. Az idei bejutókkal együtt a kolozsvári rendőrképző két évfolyamán összesen 7 cigány és 6 magyar tanul, ami a 300-as diáklétszámhoz képest kevés, mégis előrelépést jelent a korábbi adatokhoz képest. Az ideális persze az lenne, ha a rendőrség kötelékeiben a kisebbségek számarányuknak megfelelően lennének reprezentálva, azonban jelenleg a kisebbségiek aránya valahol 1% alatt mozog.
Ennek oka – magyaráz Ádám Gábor, a projekt vezetője – nem az intézményesült diszkriminációval magyarázható: a tapasztalat az, hogy a rendőrképző intézmények pragmatikusan és nyitottsággal viszonyulnak a kisebbségekhez. Aki teljesíti az előírt feltételeket, az minden további nélkül elvégezheti az iskolát. Személyes kapcsolatok szintjén rendszerint
barátságosan és jóindulattal kezelik őket,
csakhogy keveset tesznek annak érdekében, hogy többen válasszák a rendőri pályát: a kisebbségek lanyha érdeklődését nem érzékelik problémaként. A rendőrök évente szerveznek rekrutáló körutakat iskolákban, a magyarok által (is) lakott megyékben a magyar iskolák azonban rendszerint kimaradnak.
A kevés kisebbségi felvételiző másik oka az, hogy tipikusan azok jelentkeznek, akiknek valamelyik családtagja rendőr; de mivel ez a pálya nem rendelkezik hagyománnyal sem a magyar, sem pedig a roma lakosság körében, ezért ez a szakma valahogy kiesik a kisebbségiek látóköréből.
Az országban működő rendőrképző iskolák – a bukaresti akadémia kivételével – posztliceális képzésnek felelnek meg: 1,5 évig tart az elméleti képzés, és további fél év gyakorlattal kell számoljon a jelentkező. Akik elvégezték a képzést, altiszti rangot kapnak – így Gábor – és elsősorban
vidéki rendőrőrsökhöz helyezik ki őket,
ahol legalábbis egy ideig dolgozniuk kell. A vidéki munka sok esetben hátrányként jelentkezik, azonban néhány előnye is van: például az, hogy a falvakban dolgozó rendőrök kevésbé szakosodnak, amolyan “mindenes” rendőrként alkalmuk van bepillantást nyerni a munka minden aspektusába bűnesetektől a különféle adminisztratív tevékenységeken keresztül akár lelkisegély-szolgálatig. A hagyomány az, hogy megpróbálnak a szülőhelyükhöz minél közelebbi munkahelyet szerezni a frissen végzetteknek.
Mivel észreveszi, hogy kérdéseimben folyton az esetleges, rendszerbe kódolt diszkriminációt firtatom, Gábor megnyugtat: ez a rendőrség már rég nem a kommunista idők milíciája. Az EU-csatlakozás egyik (kimondatlan) feltétele az volt, hogy a
régi rendszert működtető tiszteket nyugdíjazzák.
Így csinos végkielégítést kaphattak azok, akik önként vállalták a nyugdíjba vonulást. Persze néhány, magas pozícióban levő rendőrtiszt, vagy néhány nagy szaktudással rendelkező rendőr ragaszkodott állásához, de a tömegbázis megfiatalodott.
Meglepő eredmények születhetnének, ha valaki végezne egy felmérést a rendőrök által beszélt nyelvekről – így Gábor: az a szokás ugyanis, hogy a vidékre kihelyezett rendőr néhány éven belül megtanulja az ott élők nyelvét, tehát vannak magyarul vagy romani nyelven beszélő rendőrök. A probléma az viszont, hogy nincs egy központi iroda, ahol a kisebbségekkel, nyelvoktatással kapcsolatos problémákkal szervezetten foglalkoznának: a civil aktivista szerint ennek újból nem az az oka, hogy nem akarnák létrehozni ezt az osztályt, egyszerűen csak egyetlen döntéshozónak sem jutott eszébe eddig.
Jó példa arra, hogy hogyan is működnek a dolgok, hogy az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja szándékozik azt a javaslatát előterjeszteni, hogy a felvételin legyen magyar nyelvvizsga is: jelenleg ugyanis a jelentkezőknek román és egy (választható) idegen nyelvből kell tudáspróbát adniuk. A belügyminisztériumi illetékesek egyelőre nem zárkóztak el attól az ötlettől, hogy opcionálisan – a bejutási jegy növelése céljából – a magyar felvételizők a két kötelező nyelvvizsga mellett magyarul is vizsgázhassanak: itt újból egyszerűen csak arról van szó, hogy
senki nem gondolt erre.
Ami a romákat illeti, az ő esetükben más a probléma, mint a magyaroknál – így Gábor: nyilván számukra sem egy kézenfekvő életpálya a rendőrség, de mégis a fő gond az, hogy a roma gyerekek alig 5-10%-a jut el az érettségiig. Épp ezért számukra helyeket különítettek el a rendőrképző iskolákban, hogy lehetséges legyen kisebb átlaggal is bejutni.
A roma nemzetiségű rendőrök azért értékesek a hatóságok számára, mert ők eleve élvezik a közösség bizalmát, ismerik a nyelvet és nemegyszer igen jó helyismerettel rendelkeznek – épp ezért igen fontos szerepet játszanak a roma közösségekkel való kapcsolattartásban. Ugyanakkor érdekes helyzetet ad számukra az, hogy miközben valamilyen szinten a közösség részei ezek a rendőrök, ugyanakkor a karhatalmat képviselik.
Gábor szerint a ritkább eset az, amikor egy – tanulással kiemelkedett és valamelyes társadalmi státuszt szerzett – cigány fiatal visszamegy és valamilyen, a közösségével kapcsolatos munkát vállal: a legtöbben hallani sem akarnak többé a közösségükről, sok esetben
identitásukat is letagadják.
Pozitívum viszont, hogy a roma közösségek vezetői, a bulibasák az utóbbi időben egy különlegesnek mondható viszonyt alakítottak ki a hatóságokkal – mondja Ádám Gábor: a legtöbb helyen rájöttek, hogy egy bizonyos szintig együtt kell működni a rendőrséggel, így egyfajta status quo van kialakulóban.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
