2026. március 23. hétfő
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Újabb díjosztás: kié lett a kiwi, a murok és a meglepetés?

szerk. 2008. október 14. 15:47, utolsó frissítés: 15:10

A Kisebbségkutató Intézetnek adtuk a Kiwi-díjat, amiért felvállalta a magyar nyelvű formanyomtatványokat. A murok a Maros Művészegyüttesé, a meglepetés az meglepetés.



Hétfőn újabb ad-hoc gyűlést tartott a Transindex-csapat tagjaiból álló muratórium, és úgy döntöttünk, eljött az ideje, hogy újabb murok- és kiwi-díjat osszunk. Elhatároztuk továbbá, hogy a kiwi-murok párost újabb díjjal gazdagítjuk, erről azonban később.


Tehát a Kiwi-díj:

A díjat a Kisebbségkutató Intézetnek ítéltük oda, amiért felkarolták és hivatalos intézményi hátteret adtak a nyelvijogok.ro civil kezdeményezésének: alapjában véve nem nagy ügy ez, de a többi román állami intézményhez hasonlóan megtehették volna, hogy nem figyelnek rá.


A Kapitány Balázs alapító szerkesztő és Ignits Györgyi felelős szerkesztő által elindított nyelvijogok.ro honlapon magyar nyelvre fordított hivatalos formanyomtatványokat tettek közzé, az ötlet innen származott.

A Kisebbségkutató Intézet lefordíttatta magyarra a polgármesteri hivatalok honlapjairól letöltött dokumentumokat, ezeket a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet munkatársai, Dr. Péntek János egyetemi tanár és Benő Attila egyetemi adjunktus nyelvileg ellenőrizték, lektorálták. A formanyomtatványokat néhány napja a Kisebbségkutató Intézet honlapjáról lehet letölteni.

Romániában 2007 novemberében lépett érvénybe a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája. Ez többek között leszögezi, hogy a lakosság által széles körben használt közigazgatási szövegeket és formanyomtatványokat magyarul vagy kétnyelvű változatban is közzé kell tenni.



Azokban a közigazgatási egységekben, ahol a magyarok számaránya eléri a 20 százalékot, a magyar nyelven benyújtott dokumentumok jogérvényesek, vagyis pont annyit érnek, mint a román nyelvűek. A törvényes előírásokból kiindulva, Romániában összesen 298 közigazgatási egység hivatalaiban volna kötelező biztosítani a feltételeket ahhoz, hogy a magyar nyelvet az ügyfélfogadás és az önkormányzati köztájékoztatás során használják. Ez az erdélyi magyarság 75 százalékát érintené.

>> Re: Mire jó a kisebbségi nyelvek chartája? >>

Bár megvan a jogi keret, és igen sok polgármesteri hivatalban valamilyen formában használják a magyar nyelvet, ez rendszerint a szóbeli kommunikációra korlátozódik. Kevés magyar nyelvű formanyomtatvánnyal lehet találkozni a polgármesteri hivatalokban: az érv rendszerint az, hogy nincs hivatalos magyar nyelvű fordítás. A formanyomtatványok “hivatalos” státuszát nagyban erősíti a Kisebbségkutató Intézet azáltal, hogy saját honlapjára tette fel azokat, illetve lépést tett az egységes magyar közigazgatási szaknyelv megteremtése irányába.


A Murok-díjat

a Maros Művészegyüttes kapja, egy páratlan nyelvi/technikai bravúrért: a honlapon magyarul illetve rovásírással írt szövegeket lehet olvasni (angol nyelvű verzió nincs feltöltve, román nyelv-opció pedig nincs is), miközben a domain ékes románsággal annyit tesz, mint https://www.ansamblulmuresul.ro/. A legszebb az egészben az, hogy a domainneveket osztó hatóság (rotld.ro) szerint a www.marosmuveszegyuttes.ro nincs lefoglalva, domain-spekulánsok figyelem! Ennek ellenére a honlap szerint az együttes “meghatározó helyet foglal el az erdélyi hivatásos néptáncegyüttesek sorában”. Ugye nem kell ennél több indoklás?



A Sapka-díj

A Transindex Awards ugyanakkor új díjjal gyarapodik: a muratórium úgy döntött, ezentúl sapka-díjat is oszt, melynek örökös várományosa a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). Ez annyit tesz, hogy akárhányszor kiwi- és murok-díjat osztunk, a MÚRE-elnök Ambrus Attilának szólunk, hogy tegye fel vagy vegye le a sapkát. Most tegye fel (ha épp van rajta sapka, akkor vegye le).

A MÚRE eleve nem ver fel túl sok port, amikor viszont igen, akkor a szakma hasát fogja a nevetéstől: úgy tűnik, mintha az egyesület fő célja az lenne, hogy lenullázza saját magát. Legutóbb például az éves közgyűlésen kiosztott szakmai díjak okoztak kellemes perceket a szerkesztőségünkben: az év legjobb tényfeltáró írásáért pedig egy olyan újságírót díjaztak, aki legutóbb négy éve közölt a műfajban, de ennél is jobb sztori, hogy egy olyan újságírónak adtak pályakezdő díjat, aki valamikor, több évvel ezelőtt már részesült ugyanebben a díjban.


Eddigi Murok-díjasaink

(25.6.2008) Kiss Sándor az önkormányzati választási kampányért, a Zöld Párt a székelyudvarhelyi alpolgármester-választásért

(28.3.2008) A Guerrilla Rádió műsorvezetőinek, Vlad Craioveanunak és Mihai Dobrovolschinak homofób poénjaikért

(12.12.2007) Megosztva Frunda Györgynek és Toró T. Tibornak kölcsönös verbális agresszióért

(20.6.2006) Mózes Edith a Népújságban közölt agresszív homofób szövegeiért

(2.8.2005) A Diszkrimináció-ellenes Tanács és a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium plakátjai, mert formális-felületes nyomulás volt a jelenlétük a Félsziget fesztiválon

(23.6.2004) Kelemen Ata – azért, ahogy Marosvásárhelyen elvesztette a helyhatósági választásokat


Eddigi Kiwi-díjasaink

(25.6.2008) Antal Árpád, Bálint József, Sándor Krisztina és a Zöld Párt az önkormányzati választási kampányukért

(1.8.2007) Gyarmati Zsolt a csíkszeredai Munkácsy-kiállításért

(20.11.2006) Kincses Réka Balkán bajnok című dokumentumfilmjéért

(9.12.2005) Bálint Arthur a Nem, nem, nem című dokumentumfilmjéért

(2.8.2005) A marosvásárhelyi Rotaract Club – mert műanyag-gyűjtő akciót szerveztek a Félsziget fesztiválon

(2.2.2005) A csíki Star rádió reklámjainak készítői – mert a spotok nagyon szellemesek

(23.6.2004) Nagy András – mert Szászrégenben megnyerte a választásokat

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS