Megújulni készül az EMNT
kérdezett: Sipos Zoltán 2008. november 14. 12:23, utolsó frissítés: 10:24A civil-politikai testület virtuális parlamentként, illetve saját kisrégiós hálózattal rendelkező autonomista mozgalomként építené fel magát – állítja #b#Toró T. Tibor#/b# alelnök. #b#[kommentekkel]#/b#
Egy korábbi interjúban az EMNT átalakítása kapcsán arról beszélt, hogy egy virtuális erdélyi magyar parlamentként működő képviseleti testületben, illetve konkrét társadalmi beágyazottsággal bíró, kisrégiók és székely székek szintjén akcióképes civil-politikai mozgalomban gondolkoznak. Ez konkrétan milyen változást jelent az EMNT eddigi működéséhez képest?
Toró T. Tibor: – Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács virtuális erdélyi magyar parlamentként alakult öt évvel ezelőtt: olyan civil-politikai – szándékosan jogi személyiség nélküli – testületként, amely a belső önrendelkezés elvén alapuló közösségi autonómiák ügyét tűzte zászlajára, egy olyan pillanatban, amikor a hivatalos politikai érdekképviselet elállni látszott ennek képviseletétől. Erejét és legitimitását maga a cél, az autonómia adta, továbbá az ügyet megjelenítő közéleti személyiségek – elsősorban elnöke, Tőkés László püspök és a mögötte álló egyházkerület – erkölcsi-politikai tőkéje.
Törvény által szavatolt jogosítványok és egyéb jogi-adminisztratív eszközök hiányában nyilván virtuálisan, egyféle politikai lelkiismeretként tudta betölteni azokat a jogalkotói, ellenőrző és reprezentációs funkciókat, amelyeket egy parlament lát el egy ország közössége érdekében, de a rendelkezésére álló teret legjobb tudása szerint betöltötte. Vagyis elvégezte a különböző közösségi autonómia-formákat törvénytervezet formájába öntő jogi-kodifikációs műhelymunkát, ezeket közvitára bocsátotta, majd a hozzá közel álló parlamenti képviselőin keresztül a román törvényhozó testület elé terjesztette.
A hivatalos – mondhatni főállású – politikai képviselet az autonómia-program szempontjából releváns döntéseinek és cselekvéseinek monitorizálásával folyamatos nyomás alatt tartotta az RMDSZ vezérkarát, és sikerült megakadályozni az autonómia-program elsinkófálását.
Közvetett, illetve – a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett és sikeresen lebonyolított belső népszavazás által – közvetlen módon világossá tette a személyi elvű (széles értelemben vett kulturális) autonómia, illetve a Székelyföld területi autonómiája iránti közakaratot, és következetesen képviselte azt itthon és szerte a nagyvilágban, ellátva azt a sajátos magyar érdekeken alapuló külpolitikai funkciót, amelyet az RMDSZ – beépülvén a román végrehajtó hatalomba – bevallottan feladni kényszerült.
A virtuális parlamentként való működés tehát a folytonosságot jelenti az EMNT életében. A megújulást inkább a mozgalom-jelleg felerősödése jelentheti, amennyiben a november 15-i jubileumi munkaülés elfogadja a megújulási programot. Az 5 év tapasztalata azt mutatja, hogy nem elég csupán a “magasban” – az országos politikai-közéleti elit szintjén – felmutatni az autonómia-igényt, bár kétségtelen, hogy ez igen fontos.
A közakarat “kritikus tömegének” kialakításához az autonómia ügyét le kell hozni a földre, az egyén és a kisközösségek, a kisrégiók szintjére. Ezért szeretnénk formálisan is létrehozni és megerősíteni, sikerélményt is hozó feladatokkal megbízni az EMNT-képviseleteket az erdélyi kisrégiók és a székely székek szintjén. Többek között ennek az elvi és szervezési kereteit kívánjuk megteremteni kolozsvári találkozónkon.
Ha már virtuális parlamentben gondolkodnak, hogyan képzelik el az együttműködést az RMDSZ-szel, annak miniparlamentjével, az SZKT-val, illetve a különféle társadalmi alrendszerekkel (egyházak, különféle civil szervezetek)?
– Az RMDSZ-nek rég nincs miniparlamentje, ennek parlament-jellege a belső pluralizmussal egyszerre múlt ki, akkor, amikor a Reform Tömörülés felszámolta önmagát, mint platform – de ez immár történelem, és nem ennek az interjúnak a tárgya. Az RMDSZ-nek már néhány éve legfeljebb központi bizottsága (SZKT) és politikai végrehajtó bizottsága (SZÁT) van, mint általában a versenypártoknak lenni szokott. De ne kerüljem meg a kérdésre a választ: az EMNT partnere minden olyan politikai vagy civil szerveződésnek, amely az autonómiáért a saját eszközeivel tenni akar és tud. Kiemelten a pártokkal, az RMDSZ-szel és az MPP-vel, hiszen nekik van parlamenti és önkormányzati képviseletük által a legtöbb eszközük olyan politikai cselekvésre, amely közösségünket az autonómia fele viszi.
Milyen feltételekkel lehet majd képviselőket delegálni ebbe a testületbe, és mi a garancia arra, hogy ez a testület társadalmi legitimitást hordoz majd?
– A legerősebb legitimitást egy parlament-jellegű testületnek a választás ad, annak is a közvetlen, általános és titkos módja. Ennek azonban nincsenek meg a feltételei: nem rendelkezünk a magyar közösség választói névjegyzékével és mindazokkal a feltételekkel, amelyekkel általában a választásokat lebonyolító állami közigazgatás rendelkezik központi és helyi szinten. Remélem, hogy egyszer eljutunk az önszerveződésnek erre a szintjére is.
Addig is csak ismételni tudom: az EMNT legitimitását elsősorban az ügy kiemelt stratégiai fontossága adja, illetve a benne szerepet vállaló közéleti személyek erkölcsi-szakmai hitele. A kisrégiós képviseletek konkrét megszervezésével és a mozgalmi jelleg erősödésével szélesedhet az EMNT bázisa és ezáltal a cselekvési ereje, továbbá a reprezentativitása is. Mindenkinek helye van az EMNT-ben, aki az autonómiáért tud és akar tenni.
Ha jól értettem, a kisrégiók és székely székek szintjén akcióképes civil-politikai mozgalom gyakorlatilag az EMNT területi szervezeti bázisa lenne. Milyen anyagi és humán erőforrásokat tudnak mozgósítani ezek létrehozása érdekében?
– Mindazokra a gondolkodó és elkötelezett emberekre számítunk az élet minden területéről, akik felismerik, hogy saját közjogi intézményrendszerünk nélkül az erdélyi magyarság, mint politikai közösség évei meg vannak számlálva. Azokra, akik számára a folklorisztikus közösséggé válás jövőképe nem vonzó. Remélem, hogy nem vagyunk kevesen. Munkánkat minősítené, ha egyre többen lennénk, egyre közelebb a “kritikus tömeghez”, amely az áttörést ki tudja kényszeríteni. Mert az autonómia sikere, bár az erről szóló jogszabályokat a román parlamentnek kell elfogadnia, elsősorban a mi akaratunkon múlik. Jelenleg ez nem elég átütő.
Mi történt az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum projektjével, melynek létrehozásáról nyáron még tárgyaltak az RMDSZ-szel, de amiről azóta semmit sem hallani?
– Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum egy többosztatú politikai mezőben, mit amilyen a mi erdélyi társadalmunk, az együttműködésről és munkamegosztásról szól, olyan felek között, akik objektív tényként kezelik és elismerik a másik létét, és bizonyos kérdésekben egymásra vannak szorulva. Mint az atomfegyverrel rendelkező nagyhatalmak: tárgyalásra vagy pusztulásra vannak ítélve.
Ez az állapot még nem tudatosult az erdélyi magyarság politikai szereplőiben. A felelősség a háborús állapotok fenntartásáért arányos a birtokolt eszköztár és hatalom mennyiségével. Az RMDSZ-vezérkar úgy hiszi, egyelőre megnyerheti a háborút anélkül, hogy végzetes sebeket kapjon, az együttműködésben érdekelt vékony középréteg pedig képtelen érvényesíteni meggyőződését, és inkább úszik a mainstreammel.
Az MPP rendezni próbálja sorait, és megerősödni, felnőni a feladathoz. Az EMNT felülről és elvi – talán idealista – alapon, és nem a pártlogika szerint közelíti a kérdést: az autonómia-program sikeréhez összefogás kell és munkamegosztás. A pártok szavazat- és pozíció-maximalizálásban gondolkodnak. Akkor jön el azok ideje, akik hisznek az együttműködés racionalitásában és felette szükséges voltában, amikor ismét tárgyalási kényszer alakul ki: ez legközelebb az EP-választásra való felkészüléskor következik be, vagyis jövő év tavaszán. Készülünk rá.
Hogyan látja az MPP jelenlegi helyzetét, illetve kilátásait? Mi lesz a megújult EMNT viszonya a polgári párttal?
– Az MPP belső viszonyainak értékelése egy másik beszélgetés témája lehetne. Mindent a maga idejében. Itt csak annyit: szurkolok azoknak, akik mielőbbi országos gyűlésen kívánják rendezni a párt belső legitimitási problémáit. Az EMNT viszonya a pártokkal általában, amint az egyik előző válaszban próbáltam kifejteni, elvi partneri viszony. Nem tagadom, az EMNT nem tart azonos távolságot a politikai szereplőkkel, bár elvileg törekedne erre. A gyakorlat azonban azt mutatta, hogy az MPP meghatározó személyiségei inkább vállalják azt a stratégiai partnerséget, amelyet az EMNT kínál az autonómia-törekvések sikere érdekében, mint az RMDSZ-vezetők. De lehet, hogy ebből a szempontból is változást hoz a jövő. Az EMNT-ben értelmes feladatra lelhet párttag, civil aktivista vagy egyházi szerepet vállaló személy egyaránt. Mi ezt a feladatot akarjuk megfogalmazni és vonzóvá tenni.
Amennyiben Szász Jenővel nem sikerül dűlőre jutni, gondolkodik-e hosszú távon az EMNT „saját” párt bejegyzésén?
– Remélem, hogy az EMNT stratégiai partnerségének sikere általában a pártokkal és sajátosan a Magyar Polgári Párttal nem néhány személy hozzáállásán múlik. Túl fontos a felvállalt ügy. Az azonban biztos, hogy az EMNT nem foglalkozik pártbejegyzéssel, még ha az “sajátja” lenne is. Pártok akkor szoktak alakulni, ha a politikával aktívan foglakozni kívánó személyek egy kritikus tömege a létező politikai kínálat egyik pártjában sem leli helyét.
Ez történt az MPP alakulása esetében: szűk lett az egypártrendszer, főleg a Székelyföldön. Hogy a két magyar párt, az RMDSZ és az MPP mellett kell-e még egy harmadik? Jó kérdés. Ha magamból indulok ki, akkor az elsőt már, a másodikat még nem érzem a magaménak, és talán nem vagyok egyedül ezzel az érzéssel. Mindazonáltal azt hiszem, korai még újabb pártok bejegyzéséről beszélni, amíg nem merítettük ki a létezőkben rejlő megújulási lehetőségeket.
Az RMDSZ megújulásában már nem hiszek, túl sok év telt el az életemből ennek sikertelen megreformálásával. Az MPP pedig még nem kapott elég lehetőséget a bizonyításra, bár indulása nem sikeredett túl fényesen. Az előttünk álló négy év alatt sok minden kiderül. Ami biztos: jelenleg és még jó ideig egy olyan – pártok feletti, a virtuális parlament tekintélyét és a saját hálózattal rendelkező autonomista mozgalom cselekvőképességét ötvöző civil-politikai struktúrára, mint amilyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, szükség van, és benne látok magam és a hozzám hasonlók számára kihívást, értelmes feladatot.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
