2025. december 17. szerda
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Tiszteletben tartják-e az emberi jogokat Romániában?

Patkó Katalin/Erdély FM 2008. december 13. 11:38, utolsó frissítés: 2008. december 12. 15:03

Hiába van benne az alkotmányban, ha a hatóságok semmibe veszik, az emberek pedig nem ismerik alapvető jogaikat. #b#Haller István#/b# és #b#Cristian Pîrvulescu #/b#emberjogi szakértők szerint főleg a pozitív jogok sérülnek.



Tisztában vagyunk-e az alapvető emberi jogainkkal és mennyire tartják tiszteletben ezeket Romániában? Az Egyetemes Emberjogi Nyilatkozatot 60 éve fogadták el. Ez a 31 cikkelyből álló egyezmény a világon a legtöbb nyelvre lefordított dokumentum. Az évforduló alkalmából Haller István és Cristian Pîrvulescu emberjogi szakértőkkel beszélgetett az Erdély FM.

„Az egyezmény kimondja azt, hogy nem lehet az állam belügye az emberi jogok betartása. Abban az esetben, ha az emberi jogok sérülnek, a nemzetközi közösség közbeléphet és rákényszeríthet egy országot, hogy ezeket a jogokat betartsa. Ezt hosszú ideig nem lehetett betartatni például a Szovjetunióban, mindaddig, amíg más felfogása volt az emberi jogokról. De mindenképpen fontos volt ez a dokumentum, mert


ez volt az első lépés annak érdekében,


hogy az emberi jogokat elismerjék, amely nemzetközi kereteket szabott ennek a témakörnek. Ezt követték olyan nemzetközi egyezmények, amelyek már kötelező érvényűek voltak”; – magyarázta Haller István, a Diszkriminációellenes Tanács tagja.

Az Egyetemes Emberjogi Nyilatkozatban rögzített jogokat a román alkotmány is tartalmazza. „A román alkotmány kifejezetten megemlíti ezt a nyilatkozatot, mint olyan emberjogi dokumentumot, amelyet Romániában kötelező betartani. Törvényerejű tehát, a 20-as cikkely tesz erre utalást. Úgyhogy úgy lehetne tekinteni, mintha a belső jogrendszerhez tartozna, tehát minden törvényt ennek az egyezménynek a szellemében kell alkalmazni” – tette hozzá.

Mindenkinek vannak polgári, kulturális, gazdasági, politikai és szociális jogai. Ezek a vallási vagy politikai meggyőződéstől, nemtől vagy fajtól függetlenül mindenkit megilletnek.


„Ezek az emberi jogok elsősorban normák.

Másképp fogalmazva, azok a szabályok, amelyek a társadalom működését befolyásolják. Nálunk nagyon sokszor a hatóságok szegik meg ezeket a jogokat. Az emberi jogok között vannak pozitív és negatív jogok; előbbieket sokkal többször veszik semmibe, mint a negatív jogokat. A legismertebb pozitív jogok az egészséghez való jog, a tanuláshoz való jog” – mondta Cristian Pîrvulescu, a Pro Democratia Egyesület vezetője. Negatív jog például az élethez, a testi épséghez való jog, pozitív pedig a vélemény és kifejezés szabadsága. Pîrvulescu szerint a pozitív jogokat sértik meg legtöbbször Romániában.

„Úgy gondolom, hogy Romániában az embereknek az ártatlansághoz való joga sérül nagyon gyakran, vagyis az, hogy valaki ártatlannak számít mindaddig, amíg a bűnössége bebizonyosodik. Romániában ez nem így működik. Egy olyan személy, akit vád alá helyeztek, a közvélemény szemében bűnös. Sajnos a média is ráerősíti erre, és ebből a szempontból


az igazságszolgáltatás nagyon nehéz helyzetben van,

mert a közvélemény nyomása alatt kell döntsön egyes személyek esetében. Valószínűleg ez a jog sérül a legsúlyosabban Romániában, de vannak persze más jogsértések is.”

Haller István azt állítja, hogy az emberi jogi kérdések szempontjából több olyan probléma is van, ami az igazságszolgáltatáshoz kötődik. „Nagyon gyakran azok a személyek, akik a bírósághoz fordulnak, úgy érzik, hogy az nem szolgáltatott számukra igazságot. Felsorolhatnám például azokat a tulajdonjogi problémákat, amiket végül a Strasbourgi Emberjogi Bíróság old meg.

Tudott dolog, hogy Románia – a lakosság számát tekintve – az első az európai emberjogi bírósághoz eljutott panaszok benyújtásában. Ami miatt Romániát a leggyakrabban elítélik: a tulajdonjog és a bírósághoz való hozzáférés joga, ezek sérülnek a leggyakrabban. De meg lehet említeni az egyenlő bánásmódhoz való jogot – diszkrimináció elég gyakran történik Romániában; valamint meg lehetne említeni még a gyermekek jogait, ami gyakran sérül”
– magyarázza Haller István.

Cristian Pîrvulescu azt mondja, hogy csak akkor lehetne igazán életbe ültetni és betartatni ezeket az emberi jogokat nálunk,


ha változtatunk a kulturális berögződéseken.

„Az emberi jogok betartása a kultúra függvénye is. De anélkül, hogy a társadalmat ebben a szellemben nevelnénk, nagyon nehéz lesz a sztereotípiák ellen harcolni. Mondok egy példát: nagyon nehéz Erdélyben etnikai egyenlőségről beszélni, ha időnként nem tudatosítjuk az etnikai különbségeket a románok és a magyarok között. A politikusok számára persze kapóra jön ez a téma. A rasszizmus ugyanakkor egy akut probléma Romániában. Ezt nem lehet egyszerűen csak az emberjogi harccal megoldani, hanem komoly neveléssel kell. A témának nemcsak formális módon kellene megjelennie az iskolai tankönyvekben, hanem a közintézményeknek és a sajtónak is népszerűsítenie kellene” – mondta Pîrvulescu.

Haller István szerint az etnikai kisebbségek közül a roma közösségeket érinti nagyon súlyosan a faji megkülönböztetés. „Ha általában vesszük a kisebbségeket, akkor elmondható az, hogy gyakran esnek diszkrimináció áldozatává. Ha az etnikai kisebbségekről van szó, akkor itt az alapvető probléma az, hogy nem is létezik Romániában olyan törvény, amely meghatározza, hogy mit jelent az etnikai kisebbség, amely kimondottan az etnikai kisebbségek jogaival foglalkozna. A Román Parlamentnek kötelessége lenne, hogy elfogadjon egy ilyen törvényt. Elmondható az, hogy


a roma kisebbség helyzete nem javult

különösen az elmúlt periódusban, amely arra utal, hogy itt komoly jogsérelmek történnek. Nem a törvények hiánya miatt, hanem elsősorban a törvények nem alkalmazása miatt. Itt gondolni lehet a lakásproblémára, a munkanélküliségre, amely a roma közösséget kimondottan érinti. A román kormány eddigi lépései elég szerények voltak ezen a területen.”

A kisebbségek jogainak betartásában az is problémát jelent tehát, hogy erre nincs külön jogszabály. Emellett viszont az is gond, hogy az érintettek nagy része nincs is tisztában a saját jogaival, enélkül pedig nem is tud harcolni értük.

„Sajnos a lakosság túlnyomó többsége nem ismeri megfelelően a jogait és ennek következtében nem is tud élni velük. Én azt tapasztalom, hogy amikor embereket kérdezek meg arról, hogy diszkriminálva érzik-e magukat, akkor azt válaszolják, hogy nem diszkriminálták őket, de amikor beszélgetni kezdek velük, hogy a munkahelyen vagy az iskolában mi történik, akkor kiderül az, hogy valójában megkülönböztetés áldozatai voltak. Ez azért van, mert az embereknek nincsenek megfelelő információik a jogaikat illetően és ez kihat a jogalkalmazásra is” – fejtette ki Haller.

Pîrvulescu úgy tartja, a kortól is függ az, hogy ki mennyire van tisztában az alapvető jogaival. A fiatalabb generáció például már többet tud ezekről a jogokról. „A 90-es évek elején az emberi jogokról mindenki beszélt, de senkiben nem tudatosult igazán. Lassan-lassan ez a helyzet változik. A fiatalabb generációnak


már volt esélye tanulmányozni az emberi jogokat.

Ez azért is van, mert kitágultak a lehetőségeik. Annak ellenére viszont, hogy a fiatalok jobban ismerik az alapvető emberi jogokat, mint az idősek, országos kampányok nem voltak. A civil szervezetek megpróbálták ezt a hiányosságot pótolni, de természetesen nem kormányzati forrásokból. Ezek az anyagi források pedig végesek, ezért az állampolgároknak csak egy részét tudják megszólítani” – mondta a szakértő.

A civil szervezetek munkáján kívül szükség lenne kormányzati összefogásra is. Mit kellene tenni még az emberi jogok népszerűsítéséért? A szakértők az oktatási rendszerben és a médiában látják a megoldást.

„Egyrészt be kellene építeni a román tantervbe a jogok oktatását: ami jelen pillanatban folyik, nem kielégítő és nem megfelelő. A civil szervezetek sok mindent megtettek annak érdekében, hogy az emberek megismerjék a jogaikat, de sajnos az üzenetük nem jut el minden emberhez. A sajtónak, főleg a közszférában működő sajtónak – a köztelevíziónak és a közrádiónak – lenne feladata az, hogy az embereket megfelelően értesítse ezekről a jogokról. Vannak adások időnként ebben a témában, de valószínűleg többet lehetne tenni annak érdekében, hogy az emberek jobb minőségű információhoz jussanak” – magyarázta Haller István.

a beszélgetés az Erdély FM Szabadsággyakorlatok című műsorában hangzott el

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS