Mi lenne az optimális alkotmánymódosítás?
kérdezett:Kertész Melinda
2009. január 15. 18:25, utolsó frissítés: 18:08
Traian Băsescu javasolta az alaptörvény megváltoztatását. Vajon szerencsés a félelnöki rendszer bevezetése? Varga Attila alkotmányjogász válaszol.
Mi a véleménye Băsescu kijelentéséről, miszerint jelen pillanatban a félelnöki köztársaság lenne a legjobb megoldás az ország számára?
Varga Attila: – Úgy gondolom, az államfő nem igazán ismeri az alkotmányjogi szakirodalmat, hiszen neves alkotmányjogászok, alkotmánybírák már most is félelnökinek minősítik a jelenlegi rendszert, bár a megnevezés valójában vita tárgyát képezi, hiszen nem éppen pontos mása annak, amit a klasszikus értelemben félelnöki rendszernek nevezünk. Például a franciaországihoz képest nálunk a félelnöki rendszernek egy sokkal enyhébb formája működik. Băsescu szavaiból azt értem ki, hogy a franciaországihoz hasonló rendszer bevezetését támogatná, amely nagyon erős jogosítványokat adna a mindenkori elnök kezébe, és szinte teljesen lecsökkentené a parlament törvényhozó szerepét.
Többek között azért változtatna, hogy a parlament feloszlatási jogával is élhessen.
– Igen, ez így van, hiszen a jelenlegi szabályozások szerint szinte lehetetlen a parlamentet feloszlatni, de nem ez kellene legyen Băsescu legnagyobb gondja. Nagyon súlyos következményei lehetnek a parlament feloszlatásának, komoly hatáskör, ezzel nem szabad visszaélni. Viszont ha ő egy átfogó alkotmányos reformban gondolkodik, akkor ennek a sarokköve nem a parlament feloszlatása kellene legyen.
Szerencsés lenne ezt a jogot biztosítani az államfőnek?
– Nyilván vannak megoldások és megoldások, azonban adódhat olyan helyzet, amikor a parlament működésképtelenné válik, és akkor valóban kell legyen egy eszköz egy felelős államfő kezében, amely révén feloszlathatja a működésképtelen törvényhozást. Ez gyakorlatilag nem kizárható, hiszen vannak erre vonatkozó szabályozások máshol is, csak nagyon nagy felelősséggel kell kezelni ezt a hatalmi hatáskört.
Băsescu szerint elegendő lenne egy egykamarás parlament is, hiszen létezik az Európai Parlament, amely kiegészítő szerepet tölthetne be.
– Ez nagyon nem helyénvaló gondolat. Persze lehet, hogy rafinált agyú alkotmányjogászok sugallták neki azt, hogy lényegében az Európai Parlament egy harmadik kamarának felel meg. Alkotmányfilozófiai szempontból érdekes vita tárgyát képezi ez, de alapvetően nem létezik ilyen összefüggés a két parlament között: teljesen más logikát követ az EP, emellett tudjuk, hogy az EU-jogszabályok nem a parlamentben születnek.
Igaz, hogy az Eu-nak létezik egy normarendszere, ami akár közvetlenül is hatályos a belső jogrendben, de ez nem ütközik a kétkamarás parlament gondolatával. A két parlament összefüggésbe hozását nagyon erőltetettnek tartom. Ha egykamarás parlament kell, akkor nem ez az elfogadható érv. Nem keresek érveket az egykamarás parlament felállítására, mert szerintem nincs realitása annak, hogy a jelenlegi kétkamarás rendszer erre rábólintson. Erre 1991-ben kellett volna gondolni, amikor a jelenlegi alkotmányt elfogadták.
Akkor mindenki korszerűnek tartotta ezt a megoldást, most viszont nagyon nehezen lehetne elképzelni, hogy egy jól-rosszul, de működő intézmény felszámolja önmagát. Másrészt hamis és demagóg ok a kétkamarás rendszer fenntartásának költségvetési vonzatára hivatkozni.
Egy állami költségvetésben egy intézmény működése nem okozhat ilyen gondot. Nem a demokratikus intézmények működtetési költségén kell spórolni, hiszen a demokrácia világszerte pénzbe kerül.
Ilyen alapon azt is mondhatnánk, hogy szüntessük meg a parlamentet, mert az méginkább költségkímélő intézkedés lenne. Inkább a kétkamarás rendszer hatékonyságának növelésén kellene elgondolkodni: például azon, hogy miként lehetne explicitebben szétválasztani a két ház hatalmi funkcióit.
Azt kellene elérni, hogy ne ugyanazt csinálja mind a két ház, tehát egy differenciáltabb kétkamarás rendszerre lenne szükség. És ne feledjük, hogy a demokratikus országok többségének a parlamentje kétkamarás.
Az államfő egy másik fontos javaslata a közigazgatási rendszerre vonatkozott. Szerinte 9-12 megye is elegendő lenne.
– Kellene látni a pontos elképzelést, mert lehet olyan átalakítása a megyéknek, amellyel egyet tudok érteni. Nemcsak az a fontos, hogy hogyan rajzolják meg a régiókat, hanem az is, hogy milyen közigazgatási jogosítvánnyal rendelkeznek majd ezek.
Tehát egy ilyen előrevetített szándékot pozitívnak is fel lehet fogni, azonban kellene látni a konkrét megoldási módozatokat, anélkül nem tudjuk, hogy pontosan miről is van szó. Elvileg egyetérthetünk azzal, hogy régiók jöjjenek létre egy hatékonyabb működés érdekében.
A sürgősségi kormányrendeletek kibocsátási gyakorlatán szeretne szigorítani Băsescu. Ez némileg érthető, hiszen hacsak az utóbbi hónapokat nézzük, eléggé nagy káoszt okozott egy jópár ilyen meggondolatlanul hozott rendelet.
– Mi, alkotmányjogászok teljes mértékben egyet tudunk ezzel érteni, sőt több ízben is javasoltuk már a sürgősségi kormányrendelet gyakorlatának törlését, tehát egyáltalán nem kellene a kormánynak sürgősségi rendeletek kibocsátására lehetőséget teremtenie.
Ugyanis nem lehet annyira szigorítani rajta, hogy később ne lehessen ezzel a lehetőséggel visszaélni. Szigorításokat 2003-ban is próbáltak már bevezetni – sikertelenül.
A sürgősségi kormányrendeletről mint sajátos törvényalkotási formáról le kellene mondani, legfeljebb bizonyos területeken és meghatározott időszakban hozható, egyszerű kormányrendeletek kiadásának gyakorlatát kellene megtartani.
Az Országos Igazsászolgáltatási Tanács (CSM) szerepét is újragondolná az államelnök, azonban nem fejtette ki, hogy miként képzeli el.
– A Tanáccsal lényegében nemcsak az elnöknek, hanem másnak is az a baja, hogy konzervatív és nem az igazságügyi reformot elősegítő testület. Úgy gondolom, hogy Băsescunak a CSM személyi összetételével van a gondja.
Minden demokratikus államban működik egy ilyen testület, elsősorban szakmai testületként, és általa egy sor igazságügyi problémát ki lehet vonni a politikumból. Például az rendben van, hogy a legfőbb ügyészt az államelnök nevezi ki, nálunk az a kérdés, hogy kinek a javaslatára. Szerintem az a helyes, ha a kinevezés a CSM javaslatára történik.
Bár konzervatív a testület, nem az a megoldás, hogy a javaslat megtételének joga az igazságügyi miniszterre háruljon, hiszen a tárcavezető kormány tagja, így óhatatlanul politikai döntés születik.
Az államfő polgári jogokat is belefoglalná az alkotmányba.
– Nem egészen értem, hogy mire gondol az elnök, hiszen az alkotmánynak ez a része egészen jó. Igaz viszont, hogy az Európai Unió elfogadott egy emberi jogokra vonatkozó alapokmányt, de ami igazából nem tesz egyebet, mint elfogadja az Európai Tanács és egyéb nemzetközi emberjogi katalógust. Ha pontosítani kívánja az emberi jogok katalógusát, akkor egyet tudok érteni a törekvésével.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
