Üdülőjegy: őrültség vagy jó ötlet?
B.D.T.-F.N. 2009. március 05. 09:46, utolsó frissítés: 10:11Az állami alkalmazottak kaphatják, de magáncégek is bevezethetik. Adómentes, mégsem bír nagy vonzerővel: egyesek a korlátozott beválthatóságot kifogásolják, mások egyenesen őrültségnek és pénzkidobásnak tartják. #b#[kommentekkel]#/b#
Február 18-án egy sürgősségi kormányrendelet elfogadásával megnyílt az út az üdülőjegyek bevezetése előtt. Elena Udrea turisztikai miniszter azt reméli, már a húsvéti ünnepekkor üdülőjeggyel indulhatnak belföldi szabadságra mindazok az alkalmazottak, akik az állami szektorban dolgoznak, vagy akiknek cége él az üdülőjegy bevezetésének lehetőségével.
A miniszter szerint a rendszer bevezetését követően a turisztikai idény kitolódik, a vendéglátók pedig tapasztalni fogják, hogy nemcsak külföldi turisták idevonzására érdemes koncentrálni. Például a tengerparti szállodákban a nyári főszezon kivételével – tehát amikor teltház van a külföldi vendégek miatt – a lefödöttség szinte nulla, ám húsvétkor remélhetőleg a belföldi vendégek is nagyobb számban választják ezek szolgáltatásait. A rendelkezés következményeként
a feketeturizmus visszaszorítását,
a fogyasztás növekedését, valamint a munkahelyek számának növekedését remélik a turizmussal kapcsolatos foglalkoztatási ágazatokban.
Az üdülőjegy 10, 20, 30, 40, 50 lejes címletekben adható, értéke a jelenlegi átlagbér, illetve ennek hatszorosa közötti összeg lehet. Az ebédjegyekhez hasonlóan nem adóköteles, tehát az a munkaadó, aki üdülőjegyet ad prémiumként, nem kell arra az összegre profitadót vagy más illetéket fizessen.
Az állami alkalmazottak akkor kapnak üdülőjegyet, ha az állami, illetve helyi költségvetésből el lehet különíteni erre szánt keretet.
Ugyanakkor az alkalmazott is hozzá kell járuljon
az üdülőjegy névértékéhez: csak akkor van joga az üdülőjegyre, ha egy naptári év alatt 4-11 hónapig hozzájárulást fizet. Ennek mértéke a minimálbér 25-100 százaléka közötti összeg lehet.
A munkáltató is fizet az üdülőjegyekre létrehozott közös állami alapba; az ő hozzájárulása nem lehet kisebb, mint az alkalmazotté. Miután lejárt a hozzájárulások befizetésének időszaka, az üdülőjegyeket kibocsátó cég a munkaadó kérésére kiadja neki a jegyeket.
Az az alkalmazott, aki üdülőjegyet kap, már nem részesülhet más, szabadságra adott prémiumban. A névre szóló, tehát másnak át nem adható jegyek a kiadásuktól számított egy éven belül lesznek érvényesek. Csak olyan belföldi turisztikai szolgáltatócsomag megvásárlására lehet elhasználni őket, amelyet a turisztikai minisztériummal partner vendéglátóipari egység ajánl. A magáncégeknek összesen 200 millió lej értékben 100 ezer üdülőjegy adható ki. A kormányrendelet alkalmazásának útmutatója még ezután jelenik meg.
Magáncégek képviselőit kérdeztük arról,
hogy jó ötletnek tartják-e az üdülőjegyek bevezetését Romániában, illetve hogy ők maguk alkalmazzák-e majd.
Kurkó János György csíkszeredai üzletember, szállodatulajdonos szerint ha a magyarországi példát nézzük, az pozitív tapasztalat volt, hiszen miután az üdülési csekkeket bevezették, Magyarországon 40 százalékkal nőtt meg a belföldi turizmus volumene. Ebből következően Romániában – még ebben a kedvezőtlen gazdasági konjunktúrában is – hasonlóképpen jót tenne a belföldi turizmusnak, és növekedést lehetne elérni az ágazatban.
Ahogy eddig is volt rá alkalom, hogy kirándulásokkal jutalmazták alkalmazottaikat, illetve a felelős pozícióban lévők munkáját kiemelt prémiumként utazásokkal honorálták, ezután is valószínűleg lesz – nyilatkozta a csíkszeredai vállalkozó. Így nem zárja ki azt sem, hogy alkalmazná az üdülőjegyeket.
Furdek Melinda, az AMM Design társtulajdonosa amiatt nem érdeklődik a lehetőség iránt, mert alkalmazottai többsége vagy sátorozni jár belföldre, vagy ha már nyaralni megy, akkor külföldön tölti el a szabadságát. Mivel nem hiszi, hogy egy ilyen kedvezménnyel mozgósítani tudná őket, nem is gondolkodik üdülőjegy-osztogatáson. Hogy jó ötlet-e – nem tud erről sem pro, sem kontra nyilatkozni, ám, mint mondta, biztosan lesznek cégek, ahol bevezetik majd, és az alkalmazottaiknak ilyen formában adnak prémiumot.
Szabó Csilla, a csíkszeredai Tulipán áruház ügyvezető igazgatója leszögezte: ők nem osztanak ilyen üdülőjegyeket. “Elméletileg jó az ötlet: nagyon sok cég azért választja akár az üdülési csekket, akár a kajabont a fizetések mellett,
mert ezek után nem kell adót fizetni.
Viszont a gond az, hogy meg van szabva, csak Romániában lehet felhasználni. Nem azért, mert Romániával valami baj volna, hanem mert kiválasztják, hogy melyik szállodákba lehet menni, és akármilyen állapotban van az a szálloda, nem kell beruháznia: úgyis jönnek az emberek. Így ez a módszer nem stimulálja az infrastrukturális beruházást a szállodáknál.
Nem lehet azt csinálni, hogy miközben a fél parlament Amerikától a Seychelle-szigetekig külföldön nyaral, a szállodaipart semmilyen szinten nem ösztönzik arra, hogy fejlessze magát. Már rég az a probléma a román szállodaiparral, az infrastruktúrával – tisztelet a kivételnek –, hogy az üdülési jegyekre alapoznak. Nem fektetnek be kellő mennyiségben, mert úgy gondolják: ott vannak a szakszervezeti üdülőjegyesek, jó azoknak, amit így kapnak.
Akkor volna jó dolog az üdülőjegy, ha ugyanúgy akárhol beváltható lenne, mint az ajándékutalvány vagy a kajabon. De beszéltem olyan személlyel is, aki állami cégnél dolgozik, és ahol kötelező módon ezt fogják megkapni – eddig is kaptak üdülési pótlékot, de azt készpénzben. Aki meg van szorulva, lehet, hogy nem mind nyaralásra használja a pótlékot, és
jobban örül neki, ha készpénzben kapja meg.
Másrészt ha nyaralásra használja fel az illető, és a cégnek is jó odaadni üdülési csekk formájában, ne szabjuk meg, hogy hová mehet nyaralni” – vélte a Tulipán ügyvezető igazgatója.
Hajdu Áron, a csíkszeredai Alutus nyomda igazgatója egyenesen őrültségnek tartja az üdülőjegyek bevezetését. “Az ötlet hibája, hogy az adófizetők pénzéből az állami alkalmazottaknak kötelező módon adnak üdülőjegyet – a magáncégek pedig persze, hogy nem fognak élni a lehetőséggel. Mert ha rendes fizetést adnak az alkalmazottaknak, azok azt vesznek rá, amit akarnak, és olyan szolgáltatásra költik, amilyenre akarják.
Szerintem ez nagy lopás a közpénzből.
Az állami szektorban a fizetések jóval magasabbak, mint amennyit a magánszféra – nem a bankokra gondolok, hanem a szerencsétlen termelőkre, amilyenek mi is vagyunk – fizetni képes. Egy durván 2000-2500 lejes állami fizetés tulajdonképpen a háromszorosát jelenti, annyi járulékot, pótlékot kapnak az állami alkalmazottak.
Ennek hamar vége lesz, mert úgysem fogja a költségvetés bírni, hiszen az állami alkalmazottaknak kötelező üdülőjegyet adni. Közben pedig olyan őrültségekkel foglalkozik a pénzügyminiszter, hogy átalány-adóval akarja megadóztatni a szolgáltató-cégeket” – fejtette ki a nyomda igazgatója.
Irsay Miklós, a kolozsvári Kopiernicus irodatechnikával, mobiltelefonokkal és számítástechnikával foglalkozó cég társtulajdonosa azoknak az alkalmazottaknak az esetében tudja az üdülőjegyes megoldást elképzelni, akik igénylik, szeretnének élni ezzel a lehetőséggel. “Fizetésemelésként, prémiumként el tudom képzelni – ám mint globális fizetéskiegészítés, szó sem lehet róla: nem engedhetem meg magamnak, hogy mindenkinek adjak nagy összegre üdülési jegyet.
Azt meg, hogy valakinek levágjak a fizetéséből pár száz lejt, és arra adjak üdülési jegyet, csak az ő beleegyezésével látnám jónak.
Nem hiszem, hogy valaki örvendene annak,
ha 200 lej helyett kapna mondjuk egy bálványosi üdülést. Amúgy ezzel nincsen semmi baj, az itthoni, a helyi turizmust próbálják segíteni ezzel az egésszel – ez egy jó dolog, és az, hogy valamilyen adómentes vagy csökkentett adókulcsú jutalmazási lehetőséget próbál biztosítani a kormány, az megint egy jó dolog” – értékelte Irsay a rendelkezést.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
