Korondi kátyú: már csak a külföldiek futnak bele?
Gy. A.
2009. április 10. 12:46, utolsó frissítés: 16:03
A korondi kátyú minden, Székelyföldet gyakran járó autós mentális térképén rajta van már, viszonyítási pont, olyan, mint a szovátai letérő, a Bucsin-tető, vagy a parajdi vasúti átjáró. #b#[komentekkel]#/b#
Korond sok mindenről híres, a korondi bazárról, a helyi bankfiókokról, arról, hogy ez a község fizeti a legtöbb adót a megyében. Meg a hatalmas, kanyar utáni kátyúról. A kátyú megkönnyíti a helyzet-meghatározást, egyszersmind teszt is: könnyen ki lehet vele szűrni, ki a "profi" és ki az újonc az adott útvonalon.
Miért futnak bele? Hát mert nincs különösebben jelezve. Vannak ugyan sebességcsökkentésre meg útszűkületre figyelmeztető táblák – de talán kicsit túl közel a helyszínhez. És most őszintén, melyik autós veszi ezt tényleg komolyan, ha addig sima volt az út, és valami ennél komolyabb jelzés nem figyelmezteti a reális veszélyre. Elvégre hány 30-as táblát "felejtenek ott" az útjavítás után...
A székely néplélek cinikusabb tudorai szerint a kátyú a székely mentalitás emlékműve: akik gyakran erre járnak, hozzánk tartoznak, ők tudják. Akik meg nem... hát azok nem számítanak.
Spontán ankétot rendeztünk
és mint kiderült, mint ahogy minden szovjet emlékezett arra, mit tett, mikor meghalt Sztálin, úgy minden általunk megkérdezett sofőr emlékezett a korondi kráterekkel való első találkozására. Következik három történt, de kommentekbe várjuk az olvasók sztorijait is!
Felejthetetlen élmény úgy 90 körül belefutni, így aki már egyszer kipróbálta, eleve félgőzzel közeledik, majd ha feltűnik, akkor lépésre lassít. Az újoncok viszont tekerik, s rendszerint hatalmasat csattannak, a többiek őszinte derülésére. Ilyen szempontból a legemlékezetesebb élményem egy vitéz sportmotoros, aki – mitbalfaszkodikezaloganitten – épp a féktávon előzött, majd üveghangig pörgetett motorral hagyott volna faképnél. Nem felejtem el egyhamar, amint csatt, a feneke elemelkedik az ülésről, motorhang elcsuklik, majd jóideig lépésben vánszorog. Fájhatott neki.
Gondolkodtam már azon, a sok erdélyi vagy székelyföldi útikönyv mellett talán nem is lenne kudarctörténet kiadni egy olyan kis romániai gödörkalauzt, amely feltérképezné és kategorizálná a turistalátványosságok felé vezető utak csapdáit. Így aztán nem kellene sajnálkoznunk vagy kárörvendően vigyorognunk, amikor előttünk a Korondról kifelé gyorsító külföldi rendszámú autó mint anyahajót elhagyó Gripen billen meg a korondi aszfalt fölötti légtérben.
Vagy ahogy a múltkor a mögöttem tempósan haladó pesti Zafira sofőrje, megelégelve a 80-90-es tempót, harminc méterrel a gödör előtt kezdett előzésbe. Meglepettsége csak akkor vált nyilvánvalóvá, amikor a levegőben megvillant a féklámpa, majd földet érve az utasok a plafonból hullottak vissza az ülésre. Mindez a Zafira hátsó ablakán keresztül szemlélve mulatságos látvány ugyan, de autósként magam is felszisszentem a kolléga manőverén.
2007 májusában járunk, jövünk vissza Csíkból a Munkácsy kiállítás megnyitójáról. Elég késő van már, az úton senki, megyünk amennyivel lehet. A sofőr tapasztalt csávó, de a kanyarokat is 100-al veszi be az új Alfa Romeójával. Kanyar előtt kicsi lassítás, majd még két hangos kattanás és azon morfondírozunk, hogy vajon a tengely tört-e el, a felnik, vagy mi? Mire az autó lelassul, beérünk a korondszéli benzinkúthoz, ahol elmondják, azon az éjszakán mi vagyunk a harmadikok, akik megszívtuk.
Jövő héten javítják?
Valószínűleg már az útépítéskor, az alapozáskor kispóroltak ezt-azt, így aztán a domboldalnak nem volt nehéz dolga, amikor elkezdett csúszni. Az agyagos talaj, ami kerámiának kitűnő, útnak minden bizonnyal csapnivaló: nagy plaszticitású agyag, és ha víz éri, csak nehezen, évek alatt szárad ki. A szakértők azt mondják, nem lesz könnyű kijavítani, nem elég csak aszfalttal leönteni – a további csúszás megelőzésére a két partoldalt kell megerősíteni. És valóban, kétoldalt már látni a bevert beton cölöpöket, valamint azt is, hogy kicsit már meg megkaparták, hogy csökkentsék a mélységet.
Mint rövid nyomozásunk során megtudtuk, Hargita Megyei Tanács útügyi osztályvezetője is belefutott már. Ennek ellenére nem tehetnek semmit, mert a korondi út országos út, és mint ilyen, nem a megyei tanács, hanem a Brassói Regionális Út- és Hídigazgatóság felügyelete alá esik.
A korondi polgármester úgy tudja, az utat jövő héten kezdik el javítani. Kérdésünkre elmondta: hozzá írásos panasz még nem érkezett a kátyú miatt. Ami a jelzéseket illeti, szerinte az autósok figyelmeztetve vannak, és a község határánál is ott a 40-es sebességtábla tábla – azt kell betartani, és akkor nem lesz baj. Ő egyébként a kátyú-ügyben már panaszt nyújtott be a regionális útigazgatósághoz és a megyei kirendeltséghez is.
A brassói központból nyílván nem látszik akorrának a lassan két éve egyre növögető gödör. A tavaly megkezdett javításokkal annak idején pénzhiányra hivatkozva álltak le.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
