Közvélemény-kutatás: hogyan szavaznak a diákok?
2009. május 22. 13:02, utolsó frissítés: 17:52A kampány végén tájékozódnak, és úgy gondolják, szavazni jó, de nem kötelező. Viszont kizárólag magyar pártokban gondolkoznak.
Hogyan szavaznak a diákok? – erre a kérdésre kerestek választ a BBTE Szociológia Kar magyar tagozatának szociológus és antropológus végzős diákjai, a Civil Kurázsi IX. Diákok és közélet 2009 elnevezésű kutatás során.
A szerdai nyilvános bemutatón Péter László projektkoordinátor elmondta, a harmadéves diákok feladata az volt, hogy egy, a szakma minden kritériumának megfelelő felmérést készítsenek, az eredmények alapján ajánlásokat fogalmazzanak meg a politikai szféra fele, illetve hogy a kutatást be is mutassák.
A diákok és a politika viszonya azért is érdekes – így a tanár – mert míg a '90-es években a fiatalok jellemzően kritikusan viszonyultak a politikához, de ugyanakkor a közéleti kérdések iránt nagy érdeklődést mutattak, addig a mai fiatalságra inkább a kritikátlan fogyasztás, a globális, lokális trendekbe való bekapcsolódás jellemző.
A cél tehát a BBTE-n tanuló diákok politikai kultúrájának a feltárása volt; ennek érdekében a szociológus diákok három, egymást kiegészítő módszert alkalmaztak. A bemutatás is e három módszer szerint strukturálódott, ezért beszámolónkban is ezt követjük.
1. Fókuszcsoportos interjúk
A beszélgetések elemzéséből kiderült, az alanyok választási döntéseire nagy hatással van a család, illetve a kortárs csoport: helyi szintű választások esetén a család rendszerint ugyanarra a politikai pártra szavaz, ugyanakkor országos szintű választásokkor a döntésben nagyobb szerepet kapnak a barátok, ismerősök.
Bár az aktív politikai szerepvállalás visszaszorult, a fiatalok alapvetően pozitívan viszonyulnak a voksoláshoz, állítva, hogy szavazni minden polgárnak kötelessége – ugyanakkor nem kötelező. Szavazni tehát csak akkor mennek el, ha épp nincs más program. A fiatalok rendszerint az utolsó napokban döntenek arról, hogy kire szavaznak, és jellemzően nem az ígéretek, hanem inkább a politikus múltbeli tevékenysége számít.
Ugyanakkor az is kiderült, hogy a magyar diákok nem gondolkoznak román pártokban, kizárólag a magyar jelölteket figyelik. Persze ez nem jelenti azt, hogy feltétlenül támogatnák a jelölteket: inkább az a hozzáállás jellemző, hogy “a magyar párt képviseli a magyarok érdekeit”.
A politikai szféra felé megfogalmazott javaslatok a következőek voltak: a fiatalokat a kampány legvégén lehet a leghatékonyabban megnyerni, ugyanakkor mivel a családnak nagy befolyása van a választási döntés meghozatalában, érdemes családoknak szóló üzeneteket is megfogalmazni. A kampány során pedig ígéretek helyett a múltbeli megvalósításokra kell hangsúlyt fektetni.
2. Internetes kérdőív (CAWI)
A kutatás során egy 489 személyből álló mintával egy internetes kérdőívet töltettek ki. A beérkezett válaszokból egy nemekre és évfolyamokra reprezentatív szabad kvótás mintát vettek, így alakult ki a végső minta (akit nagyon érdekel: r=+/- 4,3%, P=0,95). Kiderült, a megkérdezettek közel 70 százaléka nem tagja semmilyen szervezetnek, ugyanakkor a közéleti hírek iránt némileg érdeklődik: a többség hetente legalább egyszer olvas napi sajtót. Mivel az on-line kérdőív kitöltői értelemszerűen rendelkeztek internet-kapcsolattal, nem meglepő, hogy a tájékozódás elsődleges forrása az internet.
A fiatalok többsége szerint inkább rossz irányba halad az ország. Az idei EP-választásokon várható részvételre is rákérdeztek, és a “biztosan igen” valamint “valószínű” válaszok mintegy 80 százalékot adtak ki. A felmérés készítői figyelmeztettek, ezekkel a számokkal óvatosan kell bánni, hiszen mint korábban már volt szó erről, a választási kedvet nagyban befolyásolja az is, hogy aznap van-e valamilyen más program.
Ami az elnökválasztásokat illeti, a fiatalok 60 százaléka az RMDSZ jelöltjére szavazna, bárki is legyen az; Traian Băsescu 14 százalékot kapna, a liberális jelölt, Crin Antonescu pedig 5 százalékot.
3. Interjúk
A felmérésben 6 interjút is készítettek, mellyel csak árnyalni próbálták az előző két módszer által adott képet, tisztázni a surveyből fakadó további kérdéseket. Kiderült, az egyetemistákat érdekli a közélet, rendszerint interneten informálódnak – sőt, írott sajtót is inkább online fogyasztanak. A rádió inkább szórakozással kapcsolódik össze – ugyanakkor csak nagyon kevesen néznek tévét: ennek valószínű magyarázata, hogy a gyakori költözések miatt nem túl praktikus a nagy és nehéz készülék. A beszélgetések alátámasztották azt a feltevést, miszerint az egyetemisták aktív politikai szerepvállalása igen csekély, gyakorlatilag csak a voksolásra redukálódik.
Az eredményeket Pakot Ágnes, László Oszkár és Kismihály Anita mutatta be.
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
