Hogy áll Románia környezetvédő civil szervezetek terén?
F. N. 2009. május 28. 09:15, utolsó frissítés: 09:15Helyzetük elfogadható, de túl kevesen vannak – vonja le a következtetést a Soros Alapítvány a környezetvédő civil szervezetekről készült felmérésben.
Hetven romániai környezetvédő civil szervezetről készített felmérést a Soros Oktatási Központ Alapítvány 2008 novemberében. A Coca-Cola HBC által finanszírozott felmérés premiernek számít Romániában, hiszen az utóbbi években teljesen hiányoztak az országos statisztikák erről a területről.
A felmérés hét területre irányult: a tevékenység, projektek, humán erőforrások, anyagi helyzet mellett a szervezetek kommunikációjának hatékonyságát is vizsgálták. A felmérésben részt vevő szervezetek között kilenc (teljesen vagy részben) magyar szerepelt: a baróti Elveszett Világ Barlangász, Turista és Természetvédő Egyesület; a szatmári Romániai Denevérvédő Egyesület; három marosvásárhelyi szervezet – a Rhododendron Környezetvédő és Természetvédő Egyesület, a Milvus Csoport Madárvédő és Természetvédő Egyesület, valamint a Focus Eco Group; a kolozsvári Zöld Erdély Egyesület; a szatmári Erdélyi Kárpát Egyesület; a brassói Accent Ökológiai Egyesület és a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány.
A környezetvédők úgy vélik, tevékenységüket legnagyobb mértékben az nehezíti meg, hogy a nemzetközi vállalatok vagy nem empatikusak a civil szervezetek által felvetett problémák iránt (40%), vagy pedig
saját céljaik érdekében próbálják manipulálni őket
(32%). Sokak szerint gondot jelent az is, hogy az állami hatóságok nem bíznak a civil szervezetekben (28%), illetve a média nem érdeklődik kellőképpen a környezetvédelmi kérdések iránt (34%).
Ami az önértékelést illeti, a civilek legnagyobb hiányosságuknak a professzionalizmus hiányát tartják a piac többi szereplőjével való kapcsolattartásban. Ugyanakkor gyenge pontnak tartják a rugalmasság hiányát, ami a szakmai etika terén köthető kompromisszumokat illeti, valamint az idegenkedést a nemzetközi cégekkel szemben.
Azt állítják azonban, helyi szinten jobban működnek a dolgok: ott, ahol a civil szervezetek napi tevékenységüket lebonyolítják, sokkal gyakoribb és gördülékenyebb a többi társadalmi szereplővel való kommunikáció és közreműködés. Ezen a szinten a szervezetek jól együttműködnek a lakossággal, a közigazgatással és a sajtóval is. A legtöbb szervezetet (28%) 2000 és 2004 között alapították, az utolsó évben csökkent az új környezetvédő civil szervezetek aránya.
A környezetvédő civil szervezetek többsége Erdélybe összpontosul
(43,3%), Moldvában 20,9%-uk, Bukarestben pedig 16,4%-uk tevékenykedik. Egy szervezet átlagos aktív tagsága 79 főre rúg, ami 96 szimpatizánssal és 4 tiszteletbeli taggal egészül ki. A legtöbb szervezet esetében a tagság 40-60%-át nők teszik ki. Az önkéntesek száma átlagosan 198, átlagéletkoruk 27 év.
Ehhez képest kevésnek tűnik az alkalmazottak száma: teljes, illetve részleges munkaidővel is 1,41 az átlag szervezetenként. A szervezetek 22%-ának évi költségvetése 10-50 ezer euró között mozog (az utolsó évre kiszámolva), ez az összeg a szervezetek 19%-a esetében 5-10 ezer euró között, 16%-uk esetében pedig 1-3 ezer euró között mozog.
A zöldek legfontosabb támogatói az alapítványok (a szervezetek 21%-ánál), valamint a nemzetközi és romániai közszféra (19, illetve 18%), nemzetközi alapítványok (16%) és a romániai cégek (14%). A nemzetközi cégek csupán a szervezetek 2% számára jelentenek fontos támogatási forrást.
A legtöbb szervezet (több, mint 60%) ugyanakkor a személyi jövedelemadó 2%-át jelölte meg jövedelemforrásként, ezt szorosan követi a tagok hozzájárulása és a romániai cégek, vállalatok támogatása. A környezetvédők 58,1%-a bérelt vagy ingyen rendelkezésükre bocsátott székhelyen tevékenykedik, saját székhellyel csupán 7,5%-uk rendelkezik. A szervezetek projektjei
elsősorban a gyerekeket és fiatalokat célozzák meg –
ez tízből kilenc szervezetre érvényes. Utánuk a helyi közösségek következnek (79%). A legfőbb tevékenységi területek a környezeti nevelés, a környezetvédelem és a biodiverzitás védelme. A szervezetek céljainak listáján első helyen szerepel a civil szerepvállalás (ellenőrzés, önkéntesség, lobbi, tájékoztatás). De majdnem ugyanennyire fontosak számukra a fenntartható fejlődést célzó projektek, vagy a vízforrások védelmére irányuló tevékenység.
A tiltakozási formák közül a szervezetek több, mint 60%-a a petíciót, tiltakozó levelet részesíti előnyben, ezt követi a sajtókampány, a lobbi, az utcai tüntetés, illetve a szokatlan, meghökkentő kampányok. A szervezetek vezetőinek 43%-a sikeres évnek ítéli 2008-at, 33%-uk közepes sikerről beszélt. Legsikeresebb projektjeik a biodiverzitással, a védett területekkel és a mezőgazdasági turizmussal voltak kapcsolatosak. Ezekben átlagosan 222 személy vett részt, 13 hónapig.
A legtöbb civil környezetvédő a fundraising, illetve a szervezet professzionális működtetése területén képezné tovább magát. Nem meglepő, tekintve, hogy
gondjaik listáján első a pénzhiány.
Ennek ellenére azonban a szervezetek 41,8%-a meglehetősen jónak tartja saját anyagi helyzetét. A gondok listáján egyébként a pénzhiányt szorosan követi az együttműködés hiánya, a hatékonyság és a hitelesség.
A környezetvédelemre vonatkozó romániai törvénykezést 78%-uk nagyon gyengének, legfeljebb elfogadhatónak minősíti. Úgy vélik, a legégetőbb változtatásra a törvényalkalmazásban volna szükség.
A romániai környezetvédő civil szervezetek helyzete a felmérés fényében elfogadható, ám számuk túl kicsi a romániai környezetvédelmi problémák súlyához viszonyítva. A zöld civil szféra csekély számáért a felmérés szerint az összes gazdasági, szociális, kulturális, politikai szereplő okolható, amelyek a jelenlegi romániai társadalmat meghatározzák – beleértve a lakosság gyengécske környezeti kultúráját is.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
