Kelemen Hunor az RMDSZ elnökjelöltje
S. Z. 2009. június 27. 16:53, utolsó frissítés: 2009. június 29. 12:34Bár az EP-választások kiértékelése is szerepelt az SZKT napirendjén, egyértelműen az őszi elnökválasztás volt a forró téma.
Szombati ülésén az RMDSZ miniparlamentje, az SZKT megerősítette a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) pénteki határozatát, miszerint elnökjelöltet kell állítani az őszi államelnökválasztásokon, a jelölt pedig Kelemen Hunor ügyvezető elnök legyen. A Kelemen nevét tartalmazó szavazócédulán 67 tanácstag ikszelte be az “igen” kockát, 19-en pedig nemmel szavaztak.
Az SZKT napirendjén egyébként két téma szerepelt: az egyik az EP-választások eredményeinek kiértékelése, illetve az elnökjelölt személye – utóbbi téma a héten sok vitára adott alkalmat az RMDSZ-en belül. Az egyeztetéseken négy név hangzott el – Markó Béláé, Frunda Györgyé, Borbély Lászlóé illetve Kelemen Hunoré. A marosvásárhelyi ülésen is
a jeöltállítás témája állt a figyelem középpontjában,
noha a felszólalók rendszerint az EP-választásokról is szóltak egy-két szót. Az elnökjelölés azért is váltott ki a szokásosnál nagyobb érdeklődést, mert mint kiderült, az RMDSZ Alapszabályzata nem tartalmaz kitételt az államelnökjelölt-választás mikéntjére: így – mint Szabó Ödön Bihar megyei ügyvezető elnök fogalmazott – nem tudni a jelölt milyen kritériumoknak kell megfeleljen, hol és hogyan kell jelentkezzen, illetve hogy milyen testület dönt a jelölt személyéről.
A vitára továbbá az is rányomta a bélyegét, hogy sokak szerint a 2009-es elnökválasztások kihatással lesznek a 2011-es tisztújító RMDSZ-kongresszusra: a többen is azon az állásponton vannak, hogy az elnökválasztásokon jól szereplő jelölt jó eséllyel indulhat majd az RMDSZ elnöki mandátumáért. Markó Béla azonban egyik felszólalásában erre utalva kijelentette:
szó sincsen hattyúdalról,
a Borbély László, Frunda György illetve jómaga nem szándékoznak visszavonulni a politikából. A mostani választások nincsenek összefüggésben a tisztújítással.
Ugyanakkor a várakozásokkal ellentétben az SZKT nem szavazhatott több jelöltről: a javasolt személy kiléte a SZÁT-on dőlt el, a többi jelölt pedig visszalépett Kelemen Hunor javára.
Alább az SZKT-n elhangzott fontosabb felszólalásokat ismertetjük röviden, az elnökjelölt személyével kapcsolatos mondanivalóra helyezve a hangsúlyt.
Kelemen Atilla Maros megyei RMDSZ-elnök elmondta, a szervezete azt szerette volna hogy Markó Béla induljon az elnökválasztásokon. Az elnök érveit azonban megértették, a SZÁT konszenzusos döntését elfogadják és Kelemen Hunort támogatják.
Winkler Gyula EP-képviselő úgy nyilatkozott, Markó Bélát látták volna szívesen jelöltként, azonban Kelemen Hunort ugyanolyan szívesen látják. A politikus szerint nagyon fontos, hogy az RMDSZ jelöltje a románok felé is fogalmazzon meg üzenetet, hiszen a romániai magyar közösség érdekérvényesítéséhez
szükség van román partnerekre.
Kovács Péter ügyvezető alelnök arról beszélt, hogy az utóbbi években az RMDSZ megújult, és ennek a folyamatnak kellene része legyen Kelemen Hunor jelöltsége is. Hiszen hiába a fiatalítás, hogyha a választók TV-ben, rádióban nem látnak új arcokat. Kelemen mindenki számára egyértelművé teszi a megújulást – fogalmazott.
Tánczos Barna arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre magasabb rangú román politikusok látogatják Székelyföldet: minden jel arra utal, hogy az elnökválasztási kampánynak fontos része lesz Székelyföld, és valószínű, hogy ezt az amúgy mérsékelt jelöltek is tematizálni fogják. Olyan vitáknak lehetünk majd tanúi, melyekre 10-15 éve nem volt példa – mondta – és így igen fontos, hogy az RMDSZ jelöltje kiegyensúlyozottan, de határozottan képviselje a székelyföldi magyarság álláspontját.
Borbély László szerint az erdélyi magyar közösség 1996-tól folyamatosan felmutat olyan politikusokat, akik azon túl, hogy képviselték a magyarságot, jó elnökök lettek volna. A képviselő elmandta, ő
Markót látta volna szívesen
ebben a szerepben, ugyanakkor az utóbbi hetekben sok bátorítást kapott, és ezért vállalta volna a versenyt. A politikus sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy nem az SZKT-n, szavazással dőlt el, ki legyen az államelnökjelölt.
Frunda György szenátor megköszönte mindenkinek, aki őt javasolta, és elmondta, az ő véleménye szerint Markónak kellett volna vállalnia a megmérettetést. Főként amiatt lett volna fontos ez, mert az RMDSZ-en belül meg kell tartani az egyensúlyt – már most érezhető bizonyos feszültség a székelyföldi megyék és Partium között. Frunda szerint nem lehet nem elmondani, hogy a mostani döntéssel kapcsolatban mindenki arra gondol, ki lesz a következő RMDSZ-elnök. Ilyen szempontból egy elnökválasztási megmérettetésből Kelemen Hunornak 2011-ben előnye vagy hátránya származhat, a kapott szavazatoktól függően.
Szabó Ödön Bihar megyei ügyvezető elnök élesen kritizálta az RMDSZ-t amiatt, hogy az Alapszabályzatban nincsen arra vonatkozó rendelkezés, hogy államelnök-választásokon miképpen kell kiválasztani a szervezet jelöltjét. Így nem tiszta, kell-e felsőfokú végzettsége legyen a jelöltnek, vagy hány idegen nyelvet kell tudnia. Továbbá hogy be kell-e nyújtania programot vagy sem, és az sem világos, hogy
a jelöltállítással mi az RMDSZ célja.
Mátis Jenő arra figyelmeztetett, hogy az EP-választásokon elért 9 százalék után, ha az elnökjelölt 3-4 százalékot ér el, az nagy kudarcélményt jelent majd a közösség számára. A politikus szerint meg kellene határozni egy minimális célt a jelölt számára, ami az eredményeket illeti.
Czika Tihamér a Szabadelvű Kör nevében elmondta, kérték, hogy az EMEF-be vonják be a liberálisokat – azért is lenne fontos ez, mert egy felmérés szerint az erdélyi magyarság 25 százaléka liberális elveket vall. Ennek ellenére nincsen liberális az EMEF-ben, míg a magyarországi szélsőjobbal kokettáló EMI részt vesz a megbeszéléseken – ez ellen pedig senki nem tiltakozik.
A szabadelvűek szerint egyébként nem kellene saját elnökjelöltet állítson az RMDSZ: az egyik érv az, hogy biztosan nem lehet elérni a mostani 8-9 százalékos eredményt, a román pártokkal való alkudozáskor pedig nem mindegy, hogy 9, vagy pedig 3 százalékot tud „ígérni” az RMDSZ.
Amennyiben a magyaroknak lesz államelnök-jelöltjük, a liberális Crin Antonescu biztosan nem jut be a második fordulóba – így a magyarok Traian Băsescu és Mircea Geoană közt választhatnak. Mivel biztosan tudni hogy a PSD-re nem szavaznak a magyarok, a saját jelölt egyértelműen
Băsescunak hoz majd szavazatokat.
Ugyanakkor tudni lehet, hogy a magyar közösség számára szimpatikus Crin Antonescu, ez az RMDSZ-kongresszuson is világos volt. Éppen ezért a szabadelvűek azt javasolják, hogy az elnökjelölttel kapcsolatos döntést az RMDSZ halassza szeptember-októberre, amikor letisztul a jelöltekkel kapcsolatos kép, és miután majd megkeresések érkeznek a többi párt részéről.
Markó Béla a felvetésekre válaszképp elmondta, nem igaz, hogy az elnökjelölt személyéről kulisszák mögött döntöttek: az SZKT-ra valóban csak egy jelöltet hoztak, az ő személyének kiválasztását azonban hosszas egyeztetés előzte meg. Elismerte hogy az RMDSZ szabályzata nem rögzíti az államelnök-jelölttel kapcsolatos procedúrát, és szerinte egy jelöltnek nem saját, hanem az RMDSZ programját kell felmutatnia. Markó hangsúlyozta, ez a lépés nem jelenti a „régi generáció” hattyúdalát.
Kelemen Hunor felszólalásában arról beszélt, hogy a jelöltséget ő feladatként, munkaként, nem pedig szórakozásként értelmezi. Politikában nincsenek egyéni teljesítmények, hanem csak csapatmunka – mondta, hozzátéve, ez nem Kelemen Hunor egyszemélyes kalandja, hanem
az erdélyi magyarság kalandja.
A kampányban arról kell majd beszélni, hogy az erdélyi magyarok esélyei nem egyenlőek a románokéval, hogy a magyaroknak autonómia kell: annak lehetősége, hogy ők döntsenek a saját dolgaikról. Hogy a magyarok tisztelik a román állam törvényeit és ünnepeit, de elvárják, hogy a románok is hasonlóképpen viszonyuljanak a magyar ünnepekhez.
Kelemen szerint a mostani elnökjelölés teljesen különbözik attól, amit eddig csinált az RMDSZ: hiszen ez nem százalékokról, hanem üzenetről szól majd.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
