2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Nosztalgikus visszatérés és közép-kelet-európai blues

B. D. T. B. D. T. 2009. július 16. 22:45, utolsó frissítés: 2009. július 17. 20:55

Mi köze a bálványosi kutyának a romániai átmenethez, és mit láttak a régi szervezők a merengőben? Bálványosfürdő, kihelyezett tagozat.



További adalékokat tudhatott meg Tusványos hőskoráról az az érdeklődő, aki részt vett az eredeti helyszínen, Bálványosfürdő kempingjében tartott ma délelőtti főelőadásokon. Kilenc egykori és jelenlegi szervező – Török Sándor, Gazda Zoltán, Mátis Jenő, Tárnok Mária, Bencze Tibor, Illyés Szabolcs alias Forest, Toró T. Tibor, Németh Zsolt és a moderátori szerepet betöltő Sándor Krisztina főszervező idézték fel a szabadegyetem, illetve 2000 óta szabadegyetem és diáktábor múltját, és reflektáltak a jövőre.


Természetesen mindenki úgy gondolta,

a tusványosi folyamat nem ért véget. Az elején még futárokkal kommunikáltak a bálványosi táborokban, aztán adóvevő is került, a mobiltelefonok kora már Tusnádon érte a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet. Megtudhattuk, hogy Orbán Viktor már 1993-ban is – mikor a többiek még busszal jöttek Budapestről – autóval járkált, és az első táborban, mivel éjjel érkezett, csupán tea és sült szalonna fogadta, és a gépkocsiban kellett aludnia, mert sátrat nem hozott.


1998-ban két ország titkosszolgálata szállt rá az akkori főszervező Mátis Jenőre, hiszen miniszterelnöki szintű találkozónak adott helyet a tábor – zártkörű buliból így nőtte ki magát azzá, amit ma is ismerünk. Bencze Tibor meg is jegyezte, hiányzik néha az a csendes, kis tábor, ahol az előadósátortól elcsoszoghatott az ember a sörcsapig, az a laza, családias hangulat. A bálványosi helyszínről sokáig nem tudtak érzelmi okokból lemondani, ám amikor már nemcsak utolsó nap, hanem a tábor elején azzal szembesültek, hogy eldugult a vécé, felülírta a ragaszkodást a realitás – mesélte Toró.

Felmerült az is az alapító atyák beszélgetése során, hogy Bálványosra továbbra is visszajárhatnának, zárt körű vének tanácsa keretében pihenhetnék ki a tusványosi fáradalmakat. Forest (Ilyés Szabolcs) felidézte, hogy amikor diáktáborrá vált Tusványos, hirtelen annyi ember jelent meg, hogy a recepciósok alig győzték a munkát, és a sorba beálló Deutsch Tamást – aki akkor sportminiszter volt –


néhány bazdmeg kíséretében rövid úton sörözni küldték,

hogy várjon. Az erdélyi think tankké váláshoz még szükség van további húsz évre legalább, de remélhetőleg összejön, vélte Forest, sok sikert kívánva az új szervezőcsapatnak. Remélhetőleg ismét miniszterelnököt fogadhat Tusványos hamarosan – tette hozzá.

Németh Zsolt azt fejtegette, a rendszerváltás után születő rengeteg kezdeményezés, érték közül kevés élte túl az évtizedeket, Tusványos ilyen érték. Itt született többek közt a Kárpát-medencei Autonómia Tanács koncepciója is. Ezzel kapcsolatban nemzetpolitikai csúcstalálkozót tartanak holnap, melyen Markó Béla mellett jelen lesz Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és más határon túli szervezetek képviselői – jelentette be. (Tőkés László tudomásunk szerint nem biztos, hogy részt tud venni - szerk. megj.)

Az egykori bálványosfürdői amfiteátrum helyén lévő új épíményben rengeteg érdeklődő gyűlt egyébként össze. Mintegy negyvenen busszal érkeztek Tusnádfürdőről, mások autóval, végül mintegy 150 személy hallgatta az előadókat. A szünet a találkozások, csevegések félórája volt, a vendégek megszemlélték a kézdivásárhelyi vállalkozók által felújított, újjáépített faházakat, vendéglőt, panziót.


A közép-kelet-európai blues hangjára

némileg kevesebben voltak kíváncsiak, mint az alapítók visszaemlékezésére, bár a Molnár Gusztáv geopolitikus moderálta beszélgetés rendkívül fontos és időszerű kérdéseket vetett fel. Az Erős térségpolitika? Mennyire volt sikeres a rendszerváltás a térségben? kerekasztalon Dinu Zamfirescu, Egyed Péter, Eckstein-Kovács Péter, valamint Németh Zsolt vett részt.

Molnár Gusztáv a tőle megszokott provokatív problémafelvetéssel kezdte: a rendszerváltásról már mindent elmondtak, és mindennek az ellenkezőjét is, tehát nincs egyetlen szintetikus kép, egy archimédeszi pont, ahonnan a problematikát meg lehet ragadni. Ő egy geopolitikai megközelítést választ. 1989-90-ben gyakorlatilag átrajzolódtak Európa határai. Nem államhatárról van szó, hanem civilizációs, geográfiai határokról – nyomatékosított. A kilencvenes évek legelején úgy tűnt, a szocialista blokkban van egy kiváltságosabb térség: a közép-európai régió. Három országot soroltak ide: Lengyelországot, az akkori Csehszlovákiát és Magyarországot.



Az akkori amerikai geopolitikai koncepció az volt, hogy Kelet-Európáról leválasztanak három országot, amelyeket szervesen integrálnak a NATO-ba és az EU-ba, a többieket pedig tíz-húsz éven belüli csatlakozással kecsegtetik. Clinton után a Nagy Bővítés koncepciója vált uralkodóvá; ám most ott tartunk, hogy


ez a nagy integrációs lendület kifulladt

– fejtette ki Molnár Gusztáv. Most úgy néz ki, hogy bár az integráció megtörtént, és Románia Bulgáriával immár szintén tagjai az EU-nak, mégsem a kelet-európai államok közötti határok látszanak élesnek, hanem a Nyugat-Európa és az egész Kelet-Európa közötti határok kezdenek kiélesedni. Magyarország, Csehország mintha elveszítette azt a különleges pozícióját, amellyel rendelkezett közvetlenül a rendszerváltás után. Hol állunk most, és mit tudunk kezdeni a helyzettel? Hol állnak globálisan ezek az országok húsz év után?

Dinu Zamfirescu – aki 1993 óta minden évben részt vesz a szabadegyetemen – elmondta, a román disszidensek egy csoportjának a kilencvenes évek elején közös víziója volt a budapestiekkel: egy közös egyesült Európa, ahol az államhatárok átjárhatók. Ám azt hangsúlyozta, különböző integrációs forgatókönyvek voltak különböző országok esetében, amelyeket a történelmi, értékrendbeli, vallási különbségek határoznak meg. A kommunizmussal lepaktáló ortodoxia dominált Romániában és Bulgáriában, és többek közt emiatt történt, hogy rendszerváltás után a demokratikus értékekre való áttérés kisiklott.

Mi több, ma is csak asszisztálhatunk a posztkommunista elemek hatalmon maradásához. Iliescu elnöksége alatt stagnálás volt, jött Constantinescu, ám őt követően újra erőre kaptak az olyan elemek, amelyek nem igazán mozdítják előre a demokrácia ügyét. Zamfirescu szerint az Unió az egyetlen megoldás a térség országai számára, hogy békében fejlődjenek.

Egyed Péter filozófushoz azt a kérdést intézte Molnár Gusztáv: mikor voltunk szabadabbak? Akkor, amikor nem voltunk szabadok, vagy most, amikor szabadok vagyunk? Egyed szerint a kommunizmusbeli szabadság egyszerű volt: nem létezett. Rabság volt és biztonság,


most szabadság van és bizonytalanság.

Az emberek azonban az akkori biztonságra most is pozitívumként gondolnak. Ám a kommunizmus ugyanakkor a szabadság iskolája is volt. Egy szicíliai közmondás úgy szól: a szerelem vak, a szabadság nem vak. A szabadság víziót ad, a tervezés akarását. Az egyik deficitünk pedig voltaképp az, hogy a szabadságban rejlő alkotó dimenziókat nem tudjuk kellőképpen érzékelni – vélte Egyed. A politikusainkban vajon megvan az a politikai okosság, az államférfi jellemvonása, amely létező, élhető dolgokat teremt számunkra, és nemcsak a hatalom bűvkörében él? – tette fel a kérdést.

Romániában a hatalom totalitarizálódik, képviselői tovább űzik a maguk játékait – vélte. Emiatt nekünk állandóan ugrásra késznek kell lennünk, hogy mit tesz ez a hatalom – egyik reflexünkkel továbbra is ennek kordában tartására kell koncentrálnunk, mondta Egyed. Ebben elsősorban az érelmiség szerepét látja kritikusnak, mert jelenleg a szakmaiság került előtérbe, de az értelmiség nem nagyon tudott felmutatni intuitívan is megragadható, élhető szabadságkoncepciókat, alternatívákat.

Az autonómia kérdésében pedig feladat a többség mentális korlátaink áttörése. A román többség kezelendő problémaként látja kisebbségeit, nem államalkotó tényezőként tekint rájuk, mint ahogy ezek elvárnák. Az EU azonban a maga absztrakt, közigazgatási típusú, bürokratikus módján megteremti ezt az alanyiságot, amelyben nagyon sok szabadság van. Ezt kellene közelivé, élhetővé, alkalmazhatóvá lefordítani – hangsúlyozta.

Húsz év mérlegét tekintve a szabadelvűség mint szellemi tartás és hagyománykör hogyan viszonyul a szabadelvűséghez mint politikai gyakorlathoz? – szegezte a kérdést Molnár Gusztáv Eckstein-Kovács Péternek. Eckstein a bálványosi kutyához hasonlította az átmeneti állapot utáni Romániát: erős, egészséges, a balhékban megkopott,


de alkalmazkodó és legfőképpen éhes.

Itt a rendszerváltozás úgy történt, hogy kipipálták: megvolt, a történelem nem fordul vissza, le van tudva. Ki van pipálva a többpártrendszer is, ám nagy ideológiai-értékrendbeli különbségek nincsenek a pártok között, egy polgármester megnézi, milyen a széljárás, aszerint választ pártot. A média mögött kemény pénzügyi lobbi kijárói állnak, független bíróság elméletileg szintén létezik, de vakarhatja a fejét, aki peres ügyével a bírósághoz fordul.

A szabadelvűség mindig olyan emberek gyülekezete volt, akik ragaszkodtak néhány alapelvhez, és a szél ellen tudtak fütyülni. Emiatt nem szeretik őket, de soha nem volt domináns ez a világnézet. A rendszerváltásnak mégis volt hozadéka: olyan intézmények, amelyeket kötelező volt létrehozni. Sajnos egy részük pénznyelő automatává vált, mások működnek, ám közös felelősségünk, hogy ezek az intézmények, mint amilyen a kisebbségügyi hivatal, jól működjenek – vélte Eckstein.

Molnár Gusztáv hozzátette, az a tendencia nyugaton is, hogy a pártok közt eltűnnek a különbségek, és egyre népszerűbb a szélsőségesség. Nemcsak keleten küszködik a demokrácia ezekkel a problémákkal, Nyugaton is kifulladóban, sőt az is bebizonyosodott, a demokrácia exportja más országokba csődös.

Szerinte az EU geopolitikai fordulópont előtt áll. Úgy tűnik, sikerül lezárni az alkotmányos tortúrát, összejön a lisszaboni szerződés. Ám közben a belső integrációs lendület megállt. Maga a Nyugat van bajban,


az egész EU-t marginalizálódás fenyegeti,

és lépni kell. Erre volt kitalálva Sarkozy hatosfogata, amely úgy tűnik, működni fog: a nagyok – vagyis a franciák, angolok, németek, spanyolok, olaszok – együttműködnek, és beveszik a lengyeleket. Ennek jele az is, hogy Buzeket választották meg EP-elnöknek. Ebben a kontextusban hogyan lehetséges erős térségpolitika, amikor a csehek lejáratták magukat, szlovákokról nem beszélve, Magyarország mélyponton?

Romániában viszont iszonyatos a nyüzsgés, építkezés, ingatlanvásárlás, terjeszkedés történik a Tiszáig, az álmos Kelet-Magyarország egy szép napon arra ébred, Románia van mindenütt. Persze ez a boom is lejár, de a kérdés az, mit tud ez a térség kzdeni magával?

Németh Zsolt kifejtette, nagyon jó, hogy úgy alakult, Romániát és Bulgáriát nem operálták le az EU-ról, hiszen drámai követkeményei lettek volna, ha Románia visszakerül az orosz érdekszférába. Történt egy kiegyenlítődés azóta, Magyarországról visszaáramlik a határon túli magyar munkaerő, vállalkozik, építkezik, tehát a magyarság 20 év után is tartja pozícióját a térségben – mondta. Ezt támogatja a magyar külpolitika is, a határon túli magyarok autonómiacélkitűzéseit szintén. Előrelépés, hogy Băsescu egy RMDSZ-kongresszuson az autonómiáról elmélkedik – mondta.

A kérdés az, mennyire távolodik egymástól Kelet-Közép- és Nyugat-Európa – ezért is fontos, hogy a lengyelek benne vannak a hatosfogatban. A magyar külpolitika feladata lesz ezt kihasználva erősíteni az intenzívebb térségpolitikát. Kulcsfontosságú használhatóvá tenni az EU-t is a polgárok számára, ugyanakkor rendezni a kapcsolatokat Oroszországgal, a Nyugat-Balkánnal és a keleti posztszovjet térséggel, elsősorban Ukrajnával.

A kérdés az, képesek lesznek-e a kelet-közép-európai térség országai megteremteni saját gazdasági szuverenitásukat? A rendszerváltozás ügye jól áll, és húsz év alatt páratlan fejlődés történt az összes határon túli magyar "szállásterületen". A feladat fenntartani az integrációs lendületet, figyelve arra, hogy ez alapvető európai, jogállami normáknak a kiteljesedését is jelentse, beleértve a kisebbségi autonómiákat is – zárta a fideszes politikus.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS