David Campanale: a jelenkor farizeusai kívülről fehérek
B.D.T.-K.M. 2009. augusztus 03. 10:09, utolsó frissítés: 15:48A BBC World Service újságírója az egyik kigondolója annak a konceptumnak, amit ma Bálványosi Szabadegyetem és Diáktáborként ismerünk. Vele az idei Tusványoson beszélgettünk.
Bár a szabadegyetem és diáktábor egyik kigondolója, eddig még nem volt alkalma a brit politikus-újságírónak eljönni sem a bálványosi, sem az időközben Tusnádfürdőre átkerült táborba. Nem kis meglepetés érte, hiszen egy ezelőtt 20 évvel megálmodott rendezvény közepébe csöppenhetett. A kereszénydemokrata politikusba átvedlő újságíró a kezdetekről, a kereszténységről és a brit életfelfogásról beszélt.
Németh Zsolt (a magyarországi Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke - szerk. megj.) arról beszélt, hogy ön volt egyike azon három kezdeményezőnek, aki a rendszerváltás utáni napokban aláírt egy felhívást egy szabadegyetem megszervezése érdekében. Hogyan látja ön ezt a régiót, a tábort, illetve milyen változásokat észlel?
– A tábor ténylegesen remek, nem gondoltam volna, hogy ennyire sikeres és dinamikus lesz ez a kezdeményezés 20 év elmúltával is. Egy londoni szemszögéből nézve fölöttébb izgalmas ez a kulturális és zenei kavalkád. Részt vettem egy borkóstolón, és végighallgattam egy, Európa jövőjéről és vallásos értékeiről szóló beszélgetést. Remek, hogy ezek a különféle dolgok egy szabadegyetem keretében mind megtalálják helyüket, annál is inkább, hogy nem jut eszembe egyetlen hasonló jellegű nagy-britanniai megmozdulás sem.
Húsz évvel ezelőtt milyen elképzeléssel vágtak bele ebbe a projektbe?
– Ezelőtt 20 évvel, épp a rendszerváltás után érkeztem Erdélybe. Németh Zsolttal és egy orvos barátunkkal utaztam Kézdivásárhelyre, Sepsiszentgyörgyre és Kolozsvárra. Egy új rendszer politikai ideológiájáról, új lehetőségekről értekeztünk. Például arról, hogy Románia hogyan tudná újra felfedezni önmagát, mi lenne az identitása a posztkommunista érában, melyek a köz értékei és ideáljai, és ez a beszélgetés nemcsak egy egyéves periódusról, tehát az új alaptörvény elfogadásáig vagy a választások pillanatáig terjedő időszakról, hanem egy folyamatról szólt.
Egyetértettünk abban, hogy évente újra kell gondolni, fel kell frissíteni a jövőről alkotott, a demokrácia sikerességét biztosító elképzeléseket. A beszélgetést nyitottá szerettük volna tenni, így örömmel tölt el, hogy az akkori elképzeléseink megvalósultak, az ötleteinket gyakorlatba ültették. Beszéltünk például a nemzet és az állam fogalmak közötti különbségről, a keresztény értékekről, és hogy ezek mennyire befogadó, avagy kirekesztő jellegűek. Reméltem, hogy a mai nap folyamán sikerül megszemlélnem a tábor kulturális felhozatalát, és részt vehetek néhány beszélgetésen.
Sajnos, Nagy-Britanniában ilyesmire már nincs alkalmam, a fiatal generáció immár nem tárgyal politikáról, sőt apátiával viszonyulnak a témához. Ezzel ellentétben itt ezek a kérdések komoly relevanciával bírnak, a beszégetések dinamikusak. Az itt felmerülő témák nem filozófikus kérdések, hanem nagyonis gyakorlatiasak.
Miért állítja ön azt, hogy Nagy-Britanniában a fiatalok elfordulnak a politikától?
– Úgy gondolom, hogy nem tudjuk már, hogy mit merít ki az együttélés fogalma, ilyen szempontból szemlélet-veszítés történt. A Biblia szerint, ahol nincs meglátás, az emberek megsemmisülnek. Ennek a víziónak a helyén vákuum keletkezett, amelynek feltöltése hedonista módra történt, eluralkodott az individualista életmód, kábítószer- és szexuális libertinizmussal kéz a kézben járó abortusz-kultúra váltotta fel a korábbi értékeket. A mai fiatalok önpusztításra, öngyilkosságra késztető gondolkodásbeli devianciáira nincs precedens. Úgy gondolom, hogy egy új szemléletmód kitalálása halaszthatatlan.
Hogyan került kapcsolatba Kelet-Európával, a bálványosi tábor szervező brigádjával?
– 1986-ban ismertem meg Németh Zsoltot, épp akkor fejeztem be az egyetemet. Előbb Németh Zsolt édesapjával, Németh Gézával találkoztam, aki akkoriban lelkész volt Budapesten. Bibliákat, orvosságokat csempésztünk Romániába, mert láttuk a nélkülözést, és segíteni szerettünk volna erdélyi keresztény testvéreinken. Számomra a gyengék és az elnyomottak megsegítése politikai kérdéssé vált. 1989-ben, a rendszerváltás napjaiban is szolidaritásból fakadóan jöttünk ide, Erdélybe. Nem egyszeri, hanem folyamatos segélyt szerettem volna nyújtani az itt élő rászorulóknak.
Hogyan lesz egy politikusból újságíró, hiszen ez általában fordítva szokott történni? Mi késztette arra, hogy újságírói pályára lépjen?
– Véletlenszerűen találkoztam az újságírással. Noha 20 éve vagyok újságíró, még mindig politikusként határozom meg magam. A BBC nézeteit nem keverem össze a sajátommal. Igazából az anyagiak késztettek arra, hogy újságírói pályára lépjek.
Hogyan sikerül önnek a BBC nézeteit az ön saját politikai elképzeléseitől elkülönítve tartani?
– Úgy gondolom, hogy minden egyes újságíró saját értékrendszerrel kerül a szakmába. Nagyon sok újságíró Istenben való hit nélkül éli az életét. Én nem tartozom közéjük. Többször is megesett már, hogy ezek a kollégák azt mondták nekem, hogy függetlenebbek, mint én, mivel ők nem istenhívők. De ha megkarcolod a bőrüket, ugyanúgy véreznek, mint én.
Bizonyos vélemények szerint a civil szervezeteket két csoportra lehet osztani: léteznek demokratikus, illetve antidemokratikus civil szervezetek. Itt Romániában a legtöbb vallásos, főként ortodox civil szervezet demokrácia-ellenes. Mi lehet az oka annak, hogy az antidemokratikus magatartás velejárója a vallásosságnak?
Tragikus, hogy egyesek arra használják a vallást, hogy másokat leigázzanank, és kiaknázzák a félelmet. Ez hamis vallásosság, amelyet Jézus elítélt volna. Ő maga is keményen felszólalt a kora farizeusai ellen. Ezek az emberek belül sötétek, bár kívülről fehérnek látszanak: elítélendők.
Hogyan lehet megkülönböztetni az igazi keresztény érzületű civileket a “farizeusoktól”, hiszen mindannyian ugyanazt a címkét viselik?
Kálvin volt az, aki ezelőtt éppen 500 évvel szólalt fel a népnek a vallással történő leigázása és kizsákmányolása ellen. Reformációra folyamatosan szükségünk van, nem pedig fél évezredenként egyre. A reformáció egyik legnagyobb jótéteménye pedig az, hogy kimondja: nincs szükség mediátorra, vagyis lelkészre, ha istennel akarunk találkozni. Jézussal a vallás intézményei nélkül is kapcsolatba léphetünk.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
