Băsescu: soha nem lesz területi autonómia Székelyföldön
2009. február 02. 19:44, utolsó frissítés: 20:57
Soha nem lesz területi autonómia Székelyföldön, Románia egységes nemzetállam - mondta Traian Băsescu román államfő hétfőn Budapesten, azt követően, hogy magyar partnerével tárgyalt. Sólyom László szerint Magyarország továbbra is lehetségesnek tartja az autonómiát.
Az MTI magát megnevezni nem kívánó kormányzati forrásból úgy tudja, ezen az állásponton van Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is, aki ezt el is mondta Băsescunak hétfői tárgyalásukon.
"Arra a kérdésre, hogy mikor lesz területi autonómia Székelyföldön, azt tudom válaszolni, hogy sohasem, mivel Románia egységes, szuverén nemzetállam" - hangsúlyozta Traian Băsescu az MTI kérdésére a megbeszélés után tartott sajtóértekezleten.
Románia sohasem fogja elismerni a nemzetiségi kollektív jogokat. Ugyanakkor továbbra is elismeri a nemzetiségek képviselőinek egyéni jogait, így például az anyanyelvi oktatást, a kultúra fejlesztését és a parlamenti képviseletet - tette hozzá.
Traian Băsescu egyúttal kiemelte: támogatja a politikai autonómiát, tehát a helyi közigazgatás erősítését. Minden romániai állampolgárnak nagyobb mértékű egyéni autonómiára van szüksége, a helyi közösségeknek több jogot kell adni a helyi ügyek intézésére - mondta a köztársasági elnök.
Románia úgy értékeli, hogy kisebbségi politikája megfelel az uniós standardoknak. Sok dolgot kell azonban még tenni a Romániában élő 19 kisebbségért - mondta Traian Băsescu.
Sólyom László erre reagálva kiemelte: Magyarország továbbra is támogatja a székelyföldi területi autonómiát.
"Magyarország a területi autonómiát lehetségesnek tartja. A romániai magyarság ez irányú törekvését támogatja" - hangsúlyozta a magyar államfő, rámutatva, hogy ezt csak alkotmányos keretek között lehet kivívni. Hozzátette: nem vonja kétségbe, hogy Románia nemzetiségi politikája megfelel az európai standardoknak, hiszen ezek "minimumstandardok".
A kulturális autonómiát nyilván Románia is elismeri, hiszen például megvan az anyanyelvi oktatáshoz való jog. Ezt azonban Románia egyéni jognak tekinti, annak ellenére, hogy ez nyilvánvalóan kollektív jog: egyedül nem lehet egy nyelvet beszélni, képviselni - fűzte hozzá.
A magyar alkotmány szerint a kisebbségek államalkotó tényezők, Magyarország tehát nem egységes nemzetállam. Magyarországon a nemzeti kisebbségek kollektív jogokat élveznek, jogaik a kulturális autonómia minden elemére kiterjednek - tette hozzá.
Sólyom László megerősítette: támogatja, hogy a kisebbségek parlamenti képviselethez jussanak, ami alanyi jogú képviseletet jelentene, függetlenül az adott kisebbség létszámától.
A köztársasági elnök kiemelte: a román fél szerint az, hogy az RMDSZ kikerül a kormányból, nem érinti a romániai magyarokat, mert jogaikat továbbra is garantálni fogják.
Az államfő szerint a jó együttműködés tovább folytatódik a két ország között, az, hogy bizonyos kérdésekben más-más állásponton vannak, nem zárja ki a jó kapcsolatokat.
A hétfői megbeszélésen a kisebbségi kérdések mellett tárgyaltak a pénzügyi és gazdasági válságról és az energiabiztonságról is - mutatott rá.
A két ország prioritásnak tartja, hogy összekapcsolja energiarendszereit, és fontosnak tartja a Nabucco-projekt megvalósulását. Az infrastrukturális rendszereknek egy hálózatot kell képezniük annak érdekében, hogy megszűnjön az a korábbi állapot, amikor minden vezeték párhuzamosan haladt a határ mentén - tette hozzá az államfő.
Sólyom László szerint nagy a jelentősége a magyar-román területi együttműködési program végrehajtásának, a határ menti fejlesztésnek.
A magyar államfő elmondta: környezetvédelmi kérdésekről is tárgyaltak. Kérte, hogy Románia támogassa azokat a magyar törekvéseket, hogy sikerüljön megtartani a génmódosított növények termesztésének tilalmát. Szorgalmazta, hogy ne nyissák újra a ciántechnológiával működő aranybányákat. Reményét fejezte ki, hogy a román kormányzat továbbra is elutasítja a verespataki bányanyitást - tette hozzá.
A Magyar Köztársaság elnöke felvetette azt is, hogy vontatottan halad az egyházi ingatlanok visszaadása Romániában.
Traian Băsescu szerint a két országnak nagyobb hatékonysággal kell kihasználnia a Duna-Rajna-Majna víziutat. Nemcsak az áruszállítás, de a turizmus tekintetében is jobban ki lehetne használni a folyam adta lehetőségeket - tette hozzá.
A Sapientia Egyetemmel kapcsolatban a román elnök hangsúlyozta, hogy magánegyetemek nem részesülhetnek állami finanszírozásban Romániában, ugyanakkor részt vehetnek állami és uniós pályázatokon.
A magát megnevezni nem kívánó kormányzati forrás szerint Gyurcsány Ferenc azt az álláspontot képviselte a Traian Băsescuval folytatott tárgyalásán, hogy legitim törekvés az erdélyi magyar autonómia.
A magyar miniszterelnök emlékeztetett arra is, hogy Európa több országában, Skóciától Spanyolországig létezik ez a megoldás, hangsúlyozta ugyanakkor, a kérdést Romániában kell rendezni.
Traian Basescu délután megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét, valamint az Új Köztemetőben a román hősök sírját is. Holnap látogatást tesz a gyulai Román Oktatási és Kulturális Központban, majd a Szent Miklós-katedrális püspökénél. (mti)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
