2025. december 20. szombat
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Bognár szerint a válság és a bevándorlók integrációjának elmaradása miatt erősödött a szélsőjobb

2009. június 08. 16:22, utolsó frissítés: 16:23

„Ha a végeredmény nem fog jelentősen változni az exit poll által előrejelezett eredményekhez képest, akkor ez három mandátumot jelent a Magyar Összefogás Lista számára” - mondta el Bognár Zoltán. A politikai elemző az EP-választások két évvel ezelőtti eredményeinek fényében is felvázolta a politikai pártok mostani szereplését. Elmondta, jelentős változás, hogy idén csupán 33 mandátum jutott Romániának a két évvel ezelőtti választásokhoz képes, amikor a választók 35 képviselőt küldhettek Brüsszelbe.


„Ez azért történt, mert a nizzai szerződés 732-re maximalizálta az EP mandátumok számát, amelyeket a 2004-es választáson ki is osztottak. Mivel Románia 2007-ben csatlakozott, a legutóbbi, két évvel ezelőtti EP-képviselő választáskor 785-re növelték meg a mandátumok számát. Így lehetett akkor 35 képviselői helye Romániánk. Azóta pedig 736 mandátumot osztanak szét a tagállamok között, ezért Romániának 33 mandátum jutott idén. Ez azt jelenti, hogy idén nagyobb arányú szavazatra volt szükség egy mandátum megszerzéséhez” – emlékeztet Bognár.

Elmondta, 2007-hez képest fontos változás volt, hogy a két évvel ezelőtt még külön induló PD és a Theodor Stolojan vezette PLD időközben egyesült és most közös listán indult. Viszont együttes erővel érték el azt az eredményt, amelyet 2007-ben külön-külön is sikerült: ha összeadjuk az adatokat, két évvel ezelőtt 36,59, míg most csupán 30,4 százalékot értek el.

A PSD és a Konzervatív Párt (PC) is szövetkezett egymással, azonban ők a két ével ezelőtti választásokhoz képest most sikeresen szerepeltek. A PSD-PC páros idén 31, 2007-ben pedig összesen 26,04 százalékot szerzett meg. Tehát körülbelül 4 százalékkal szereztek idén több szavazatot.

„Ugyanakkor a PRM Becalival, a PNG egykori alapítójával szövetkezett. Hogyha összeadjuk a 2007-ben a külön-külön elért szavazat arányt, akkor az 9 százalékra emelkedik. Láthatjuk, hogy idén együttesen nem érték el ezt az arányt” – mutatott rá Bognár.

A szélsőjobb támogatottságának növekedése Bognár szerint két tényezőnek tudható be: „A szélsőjobb egyrészt azért nyert teret, mert úgy tűnik, kudarcot vallott a nyugati államok bevándorlási politikája, másrészt a gazdasági válság közvetett vagy közvetlen hatásának eredménye” - mondta.

A nyugati államok által gyakorolt bevándorlás-politikáról Bognár elmondta, hosszú ideig ennek liberális formája volt érvényben, amely arra a feltételezésre és arra az elvárásra épült, hogy a bevándorlók, akik elsősorban anyagi megfontolásokból érkeztek az országba, majd mindent megtesznek annak érdekében, hogy vallási és kulturális kötődéseiktől megszabaduljanak és átvegyék az őket befogadó állam kultúráját, nyelvét, szokásait, vallásait. „Ez a gyakorlatban nem így működik.

Erre mutatott rá több olyan kutatás is, amely azt fedte fel, hogy hogyan is integrálódnak a bevándorlók, főként a látható kisebbség” - így Bognár. Példaként Nagy-Britanniát hozta fel, ahol megnőtt a már brit állampolgárként született fiataloknak a száma, akik fontosabbnak, elsődlegesnek határozzák meg muzulmán identitásukat.

„Függetlenül attól, hogy irányukban a diszkrimináció működik, tapasztalható vagy sem a befogadó államokban, az integráció nem jött létre. Annak idején, amikor dübörgött Nyugat-Európa gazdaság, szükség volt bevándorlókra: számos munkahely állt betöltetlenül.

A válság és a recesszió miatt nagyon sok munkahely megszűnt, most pedig abban a helyzetben állnak ezek az országok, hogy a saját állampolgáraik nagyobb összegekkel támogatják a bevándorlók szociális ellátását, mint amennyit maguk a bevándorlók termelnek” - mutatott rá Bognár. (hírszerk.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS