2025. december 20. szombat
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

A verespataki arany egyharmadát követeli magának egy nagyváradi férfi

2009. augusztus 26. 13:31, utolsó frissítés: 13:31

A Verespatak mellett lévő hegyek kitermelésre váró aranyának egyharmadát követeli magának egy 34 éves nagyváradi férfi, arra hivatkozva, hogy lényegében dédapja egykori tulajdonára tart igényt.


Doru Alexandru Cosma azt állítja, hogy dédapja igazgatója és részvényese volt az osztrák-magyar monarchia idején alapított helyi bányavállalatnak, amelynek tulajdonában voltak az erdélyi település "aranyhegyei" is.

Még gyerekkorában, 1983-ban jutott tudomására, hogy potenciális örökösnek számít. Annak idején nagyváradi lakásukban talált egy magyar címerrel ellátott hivatalos iratot, amely - mint mondta - dédapjának a verespataki bányában birtokolt részvényeiről tanúskodott.

A részvényesi irat azóta már eltűnt a lakásból, vélhetően az időközben elhunyt nagynénje a kommunista hatalomtól való félelme miatt megsemmisítette azt.

Cosma azonban nem hagyta annyiban a dolgot, levéltárakban és egyéb hivatalokban kezdett kutatni az egykori családi tulajdont igazoló papírok után. A dévai levéltár segítséget is nyújtott számára, öt évvel ezelőtt ugyanis egy magyar nyelvű hivatalos iratot küldött neki, amelyből kiderült: dédapja, Nicolae Cosma valóban igazgatója és részvényese volt az 1887-ben alapított verespataki bányavállalatnak. A férfi szerint a papír bizonyítja, hogy ennek tulajdonában volt a Kirnyik- és a Corna-hegy, amelyeket Európa legnagyobb aranylelőhelyeként tartanak számon.

A dédunoka azonban egyelőre sem a román belügyminisztériumtól, sem a román nemzeti banktól, sem az országos levéltártól nem kapott újabb bizonyító iratokat, mégis eltökélte, hogy jogi úton szerzi vissza egykori családi vagyonát. Most befolyásos ügyvédi irodát keres, amely felkarolná az ügyét.

Mint ismeretes, az arany kitermelésére a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) kanadai-román vegyesvállalat pályázik, amely tizenkét éve próbálja megszerezni a román államtól a földben rejlő 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelési jogát, eddig sikertelenül. A román környezetvédelmi minisztérium 2007 szeptemberében felfüggesztette a beruházás környezeti hatástanulmányának engedélyezési folyamatát.

Az RMGC által tervezett verespataki ciántechnológiás aranykitermelést környezetvédelmi okokból hevesen ellenzi számos romániai és magyarországi civil és tudományos szervezet, az egyházak is felemelték szavukat a beruházás ellen. (mti)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS