Székely: a PD-L erőt mutat fel, mert a választók ezt preferálják
2009. október 01. 16:59, utolsó frissítés: 16:59
Erdély FM: Milyen lehetséges forgatókönyvek vannak a kormányzásra az elnökválasztás előtt?
Székely István: – Itt három kérdésről van szó: az egyik, hogy miért bomlott fel a kormánykoalíció, a másik kérdés, hogy miért éppen a belügyi tárca volt elsődlegesen a feszültségek forrása? Harmadik kérdés pedig, hogy alkotmányjogilag egészen a választásokig milyen alternatívák képzelhetőek el.
Világos az, hogy egy elnökválasztási kampány kellős közepén vagyunk. Az elnökválasztás, mint tudjuk, Romániában kiemelt fontosságú: igaz, hogy a 2003-as alkotmánymódosítás óta az elnöknek kisebb a szerepe, de azért látjuk azt, hogy informálisan az ország első embereként viselkedik, a végrehajtó hatalom tekintetében is.
Már a 2008-as kormánykoalíció megalakulásánál is a legfontosabb szempont a 2009-es elnökválasztás kimenetele volt: az, hogy milyen koalíció kell ahhoz, hogy Băsescu nagyobb valószínűséggel újítsa meg a mandátumát? Az volt az elképzelés, hogy ha a PSD-t bevonják a kormányba, akkor nem tud kormányzati pozícióból felépíteni egy ellenjelöltet az elnökválasztásokra. Nem tudja támadni azt a kormányt, aminek ő is tagja, nem tudja hitelesen támadni azt a Băsescut, aki tulajdonképpen úgy viselkedik, mint a kormány első embere.
A PSD megértette, hogy amennyiben Băsescu egy újabb mandátumot szerez, akkor nagy valószínűséggel búcsút kell vegyen a kormányzati szereptől, mert hát ez a kormányzati szerepe tulajdonképpen csak a Băsescu következő mandátumáig szól. Ettől kezdve mindent egy lapra tettek fel, mindenféleképpen nyerni kell az elnökválasztáson: ettől a pillanattól kezdve úgy viselkednek, mintha ellenzékben lennének.
Frontálisan támadják a kormányt és ennek elég nagy sajtóháttere is van a PSD mögött levő vállalkozói csoportok által uralt médiában. Ennek következtében a kormány nem működik, nincs egy világos parlamenti többség. Ebben a helyzetben a PD-L véleményem szerint úgy ítélte meg, hogy erőt kell felmutatni. Meg kell mutatni, hogy ki irányítja Romániában a politikai folyamatokat, meg kell mutatni, hogy ki az ország ura. Ez a választások szempontjából is jó, hiszen a választók szeretnek az erősre, a győztesre szavazni. Ettől kezdve az alapkérdés az volt, hogyan mutassa meg a PD-L, hogy ennek a koalíciónak ő a vezető ereje, és azt a PSD-t, amelyik nem vesz tudomást a saját kormányzati szerepéről és ellenzéki politikát folytat, tegye ki a kormányból.
A második kérdés az, hogy miért épp a belügyi tárca kapcsán éleződtek ki a koalíciós ellentétek? A belügyi tárcának igen fontos szerepe van a választások megszervezésében. Dan Nica belügyminiszter elkezdte kivizsgálni az EP-választásokon tapasztalt visszásságokat, és ezzel párhuzamosan összeállított egy olyan jogszabálycsomagot, mely ezek elkerülését célozza.
Ebben benne van, hogy el lehet kobozni azokat az autóbuszokat, melyeket a választási turizmus során használnak, hiszen sokan éltek a gyanúperrel, hogy különböző választói csoportokat szervezett formában több helyen is leszavaztattak. Javasolta a szavazóhelyiségek bekamerázását, egyedi bélyegzőt csináltatna az egyes szavazókörzeteknek, illetve egy nyilatkozatot kívánt aláíratni azokkal, akik nem a saját lakóhelyükön szavaznak.
A másik fontos kérdés, hogy a belügyi tárca partner lesz-e a választások közben megszervezett népszavazás lebonyolításában? Ugye tudjuk, hogy Băsescu, elsősorban azért, hogy javítsa a saját újraválasztásának esélyét, a választások napjára kiírt egy népszavazást a 300 fős, egykamarás parlament létrehozásáról.
Ez egy népszerű téma és úgy gondolta, hogy ha összeköti a saját saját mandátumának a megszerzését ezzel, akkor nagyobb valószínűséggel szavaznak rá. Igen ám, de a belügyminiszter bejelentette, hogy véleménye szerint ennek igen nagy többletköltségei lennének, ugyanakkor 2007-hez hasonlóan ő úgy gondolja, hogy az elnökválasztás és a referendum különböző szavazóhelyiségekben kellene történjen. Ez pedig lenullázná Băsescunak azt az igyekezetét, hogy profitáljon a népszerű témában kiírt népszavazásból.
Ami a várható forgatókönyvet illeti: világos, hogy a PD-L-nek egymagában nincs parlamenti többsége, és teljesen természetes, hogy sem a PSD, sem a Liberális Párt, sem az RMDSZ egy elnökválasztási kampány kellős közepén nem fog megszavazni egy PD-L-s, egyszínű kormányt. Annak sincs esélye, hogy 2 hónappal a választások előtt kormányzati szerepet vállaljanak. Hiszen ezzel teljesen lenulláznák a saját elnökjelöltjüknek az esélyeit.
Erre azonban nincs is szükség: létezik egy olyan közjogi megoldás, hogy a PSD-s miniszterek lemondása kapcsán megürült mandátumokat szétosztják a demokrata-párti miniszterek között, akiknek lehetőségük van 15+45 napig egyféle helyettesítésre. Ez a 2 hónap pedig elegendő arra, hogy áthidalják az elnökválasztásokig hátramaradt időt. Tehát én azt gondolom, hogy ezt a megoldást fogja a Demokrata Párt használni a következő 2 hónapban.
Erdély FM: Tehet-e valamit az ellenzék a kormány megbuktatására? Lenne ennek tétje?
– Bizalmatlansági indítványt lehet benyújtani a kormány ellen, de láthatjuk, hogy a bizalmatlansági indítványok megszavazásának esélye elég kicsi. Volt egy bizalmatlansági indítvány a múlt héten is, és ott is láttuk, hogy különböző trükkökkel el lehet kerülni a kormány bukását. Lehet, hogy az ellenzék kezdeményezni fog egy bizalmatlansági indítványt, azonban ennek elfogadása kétséges.
Erdély FM: Visszatérve a belügyminiszter kérdésére: miért éppen Vasile Blagát szerette volna Emil Boc erre a tisztségre?
– Blaga volt már belügyminiszter. Egy tehetséges, igen jó képességű, nagy tapasztalattal rendelkező politikusról van szó, akinek a társadalmi megítélése is igen kedvező. Egy ilyen helyzetben csak egy megkérdőjelezhetetlen, nagy társadalmi elismertségnek örvendő politikust lehet javasolni, és nem egy olyan valakit, akinek a nevével csak akkor ismerkedne a választó.
Erdély FM: Hogyan látják azt az emberek, hogy a Szociáldemokrata Párt kivonul a kormányzásból?
– Én azt hiszem, hogy a kivonulásnak a PSD elnökjelöltje szempontjából előnyei és hátrányai is vannak. Hátrányként azt említettem, hogy nem lehet folyamatosan támadni azt a kormányt, aminek tagja a PSD is. Azonban amint ezt az utóbbi 2 hónapban láttuk, ez nem akadályozta meg a PSD-t abban, hogy egy klasszikus értelemben vett ellenzéki politizálást folytasson.
Ugyanakkor ezt az előnyt le tudja nullázni az a kisugárzás, ami azért a kormány teljes egészének és Romániában a folyamatok erős pártjának a PD-t tételezi. A PSD-nek nem igazán volt más választása, mint hogy visszavonja a minisztereit ebből a kormányból. Hiszen hogyha ezt nem teszi meg, akkor egyértelműen megalkuvónak, gyengének tűnt volna fel, akire nem érdemes szavazni.
Úgy gondolom, ilyen szempontból az elmúlt 1 hónap PSD-s bizonytalanságai, amivel újabb és újabb érvet talált ki arra, hogy továbbra is néhány hétig a kormányon maradjon, sokat ártottak a párt megítélésének.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
