2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Kelemen szerint a németek kedvező megítélése miatt fogadta el a románság Johannist

2009. november 13. 14:26, utolsó frissítés: 14:26

Szász városvezető tudna mit kezdeni Nagyszebennel, amelyet a románság megörökölt az egykoron szász többségű lakosságtól – erre a következtetésre jutott a többségi lakosság a szászföldi városban. Változott-e a többségi közérzet és volt-e nyereség a kisebbségi jogok terén azáltal, hogy Klaus Johannis a szász hagyományok szellemében vezette Nagyszebent? Lehet-e párhuzamot vonni a magyarság és a szászság helyzete között – kérdezte Kelemen Hunortól Kolozsváron, Többségi közérzet és kisebbségi jogok című esti beszélgetésen Tibori Szabó Zoltán újságíró.


Az RMDSZ államelnökjelöltje szerint nem lehet egyértelmű párhuzamba helyezni a két hazai nemzeti közösség helyzetét, ugyanakkor Nagyszeben példa arra, hová nem szabad jutnia a magyarságnak Romániában. „Könnyű az 1,4 százaléknyi szászságot értékelni, hiszen csak mutatóban él még az egykori szász városban. Másfelől azt is hozzá kell tennünk, hogy a szászok nem önszántukból vándoroltak ki Németországba, kiárusították őket a kommunizmus idején” – fogalmazott Kelemen Hunor.

„A többségi közérzetet két nagy cél határozta meg a ’90-es években, amikor elkezdett jól viselkedni a kisebbségekkel, jogokat adott nekik, amelyeket nagyon nehezen asszimilált, talán máig sem építette be a saját tudatába.

A magyarsággal a többségi lakosság a mai napig is aszerint viselkedik, hogy hol találkozik vele: a parlamentben, az utcán vagy a kocsmában. És az is fontos, hogy milyen kérdések merülnek fel ilyenkor. Egységes kép nem alakítható ki erről a viszonyról, de látom a változás kitapintható jeleit, másként viszonyulnak hozzánk, mint a 90-es években” – jelentette ki Kelemen Hunor, aki továbbá úgy vélte, a nagyszebeni polgármester többségi elfogadásában a németséggel társított pozitív előítéletek is sokat számítanak. „A pontosság, a rend, az adott szó betartása, a jó vezetői készség a társadalom igénylistáján mind szerepel. Mindezt pedig egy német ember tudja megtestesíteni, aki nem arról híres, hogy sokat beszél, hogy nem tartja be ígéreteit. S ha már a román politikusok csődöt vallottak, hátha ő legalább tud kezdeni valamit ezzel az országgal. Ezzel magyarázom én Klaus Johannis elfogadását” – állapította meg Kelemen Hunor.

Az RMDSZ államelnökjelöltje szerint a mentalitásváltás elkezdődött Romániában, s bár lassú a folyamat, a kisebbségi jogokat már nem kötik olyan szorosan az ország feltételezett területi veszteségéhez, egyre többen megértik azt, hogy természetes, ha a kisebbség félti és védi nemzeti identitását. (hírszerk.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS