2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Bakk Miklós: Băsescu máris a Johannis-koalíció szétmarásán fáradozik

2009. november 23. 00:13, utolsó frissítés: 00:13

Az exit-poll végeredményben az eddigi jóslatokat erősítette meg: szoros versenyű második fordulóra kerül sor Traian Băsescu és Mircea Geoană között. Ennek kimenetele pedig nagymértékben attól függ, hogy sikerül-e Băsescunak szétmarnia a PDL-t elszigetelni kívánó, Johannis fedőnevű koalíciót – kommentált Bakk Miklós.


A politológus szerint a szándék erre egyértelmű, már Băsescu első nyilatkozatából kiderült, hogy jobboldali kormányt szeretne a liberálisokkal, mint ahogy az is nyilvánvaló Markó Béla első nyilatkozataiból, hogy az RMDSZ sem zárkózna el egy ilyen fordulattól. Viszont a Johannis-koalíció feladása Băsescu stratégiai győzelmét jelentené, azaz nemcsak biztossá tenné győzelmét a második fordulóban a mostani 2-3 százalékosnak tűnő előnye alapján, hanem a román politikai rendszer prezidenciális fordulatát is megerősítené.

A „Johannis-koalíció” bukása egyben a parlamentáris köztársaságot megerősítő stratégia feladását jelentené, mivel egyértelművé tenné, hogy a kormányalakításban nem a parlamenti pártok szabad megegyezésének, hanem az államfői akaratnak van meghatározó szerepe. Ezzel pedig a félprezidenciális rendszer szokásjogi alapja jönne létre, amelyhez majd alkotmányos biztosítékok is kerestetni fognak.

Ez komoly dilemma az RMDSZ számára is, hiszen a „természetesként” indokolható jobboldali koalícióba való belépése egyben az immár stratégiai céllá vált parlamentáris köztársaság feladását jelentené a közeli kormányzati pozíciók fejében.

Dilemmákat jelent az RMDSZ számára Kelemen Hunor eredménye is. Hiszen – amennyiben az exit-poll előrejelzések pontosak – a mostani 3,6-4,9 százalék kevesebb mint Frunda korábbi eredményei (ezek 6 százalék fölöttiek voltak), illetve mint Markó 2004-es eredménye az 5,10%. A lényeg persze még sem a számokban van, hanem két további körülményben.

Az egyik: világossá vált, hogy az „összefogás” stratégiája, annak felemás – hegemonisztikus elemeket is tartalmazó – koncepciója nem volt alkalmas a székelyföldi választók mobilizálására. A másik: az államfő-választások leválasztása a parlamentiről hátrányos helyzetet teremtett az RMDSZ számára. Ugyanis jóval kiélezettebbé és perszonalizáltabbá tette az elnökválasztást, amely korábban kissé ráfolyt a pártok parlamenti versenyére.

Viszont ebben a perszonalizált és konfliktus-kombinációra épülő versenyben az RMDSZ-politikusok hátrányban vannak, hiszen a szervezeten belül nem az éles és nyilvános verseny közegében szocializálódtak és választódtak ki. És ehhez még hozzászámítandó az is, hogy az egyetlen kérdés, amely révén éles, napirend-meghatározó konfliktust tudnak generálni, az éppen az „etnikai kérdés”, amelyet – más összefüggésben – „megoldani” és nem élezni kívánnak.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS