2026. október 18. vasárnap
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Mintegy 10 ezren vettek részt az RMDSZ központi rendezvényén, Marosvásárhelyen

2010. március 15. 18:52, utolsó frissítés: 18:52

Március 15-e a magyar nemzet egyik legfényesebb, legtisztább pillanata: ma vissza kell gondolni nemcsak az 1848 óta eltelt százhatvankét esztendőre, hanem egy másik évfordulóra, arra, ami húsz évvel ezelőtt történt Marosvásárhelyen. Az is szabadságharc volt, mondjuk ki végre világosan: 1990. február 10-től, a gyertyás, könyves tüntetéstől kezdve március 20-ig zajlott a marosvásárhelyi magyarok szabadságharca, nekünk ma erre a szabadságharcra is emlékeznünk kell – hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes hétfőn, Marosvásárhelyen, az RMDSZ március 15-i, országos központi ünnepségén, a Postaréten.


Az idén mintegy tízezren gyűltek össze a Székely Vértanúk Emlékművénél leróni kegyeletüket a magyar forradalom hőseinek emléke előtt.

Beszédében az RMDSZ elnöke úgy fogalmazott: jó érzés magyarnak lenni, különösen ilyenkor, március 15-én, amikor Kossuth Lajosék, Petőfi Sándorék végtelen szabadságszeretetére gondolunk. "Olyan hatalmas, olyan végtelen szabadságot akartak ők itt Európának ezen a részén, hogy abból jutott volna bőven minden nemzetnek, és ha megvalósul az ő álmuk, senki sem lett volna híjával a szabadságnak errefelé. Akkor nem sikerült. De büszkék vagyunk rájuk, mert a magyar nemzet legszebb, legjobb énjét mutatták fel együtt, szolidárisan" – mondta a szövetségi elnök, aki leszögezte: ma vissza kell gondolni a húsz évvel ezelőtt lezajlott másik szabadságharcra is, amikor a magyarság nem hagyta szétverni, megalázni magát, és ennek köszönhetően mára számos jogát sikerült kivívnia. "Ha akkor otthon maradnak a marosvásárhelyi és környékbeli magyarok, Ernyétől Szovátáig, és ha nem állnak mellénk a cigányok, a romák, ahogy ma mondanánk, ma szétvert, megalázott közösség lennénk. Így pedig azóta is itt vagyunk, magyarok vagyunk, számos jogunkat kivívtuk, és amit eddig nem sikerült, azt ezután ki fogjuk vívni. Köszönet a húsz évvel ezelőtti magyaroknak, akik közül sokan ma is itt vannak velünk, köszönet a cigányoknak is, köszönet azoknak a románoknak is, akik minden nacionalista nyomás ellenére megértették a mi követeléseinket. Köszönet a húsz évvel ezelőtti szabadságharc áldozatainak, halottainak, sebesültjeinek. Köszönet Sütő Andrásnak, aki már nincs közöttünk, köszönet a többieknek. Békés küzdelem volt ez a részünkről, és végig az maradt volna, ha a régi rend haszonélvezői ránk nem uszítják a félrevezetett, botokkal felfegyverzett falusi románokat, akik nem tudták, hogy az ő szabadságuk attól nem lesz kevesebb, ha a magyarok is szabadon használhatják anyanyelvüket" – hangsúlyozta az elnök, aki szerint a mai nemzedékek feladata, hogy ne hagyják annyiban a múltat, feltárják mindazt, ami történt 1990 márciusában, mert ez érdeke ez minden becsületes embernek, magyarnak, románnak egyaránt. "Az igazságot ki kell deríteni! Kérjük, hogy az 1990 március 19-ével és 20-ával kapcsolatos dokumentumokat is tegyék hozzáférhetővé, szüntessék meg a titkosságukat. Jogunk van tudni, hogy kik a bűnösök. Érdeke ez minden becsületes embernek, magyarnak, románnak egyaránt, mert ha tudjuk, mi történt, el tudjuk kerülni, hogy valaha ismét megtörténhessen" – mondta.

Arra emlékeztetett: ezelőtt húsz évvel egyetlen magyar szó, hogy „gyógyszertár”, egyetlen magyar felirat képes volt felkorbácsolni a gyűlöletet, az értetlenséget, ma azonban már a magyar egészségügyi minisztertől várja a gyógyszert magyar és román egyaránt. "Bele kell gondolnom abba is, hogy akkor egyetlen felirattal volt annyi baj, ma már azért támadnak történetesen engem, hogy a román kormány miniszterelnök-helyetteseként, hivatalos bukaresti kormányfejléccel magyarul küldtem levelet magyar embereknek. Megnyugtatok mindenkit, ezután is magyarul fogok írni azoknak, akik magyarul írnak nekem. Ezt a jogot mára kivívtuk ebben az országban, akárki akármit mondjon. Legyünk erre is büszkék" – fogalmazott Markó Béla, aki szerint az elért eredmények megőrzése mellett a magyarságnak tovább kell haladnia a politikai jogérvényesítés útján. "Mi is megbecsüljük azokat, akikkel együtt élünk, a jó ügy érdekében összefogunk velük, együtt kormányzunk, amikor szükség van ránk, tudásunkat, képességeinket megmozdítjuk az ország, a megye, a város, legszebb szülőföldünk, Erdély érdekében, de nem tűrjük, hogy valaki is ismét száműzni próbálja a magyar nyelvet a nyilvános életből. Éppenhogy nem elég az sem, ami van, tovább kell mennünk előre a magyar nyelvhasználat kiterjesztésében, a magyar iskolarendszer bővítésében, a különböző autonómia-formák megteremtésében" – szögezte le a miniszterelnök-helyettes.

"Kossuth Lajos a világ egyik legnagyobb demokratája volt, akinek kell legyen utcája Marosvásárhelyen" – jelentette ki Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, aki a jelenlévők éljenzése közepette nyilvánosan felszólította a megye román prefektusát: tegyen meg mindent azért, hogy végre elháruljanak az akadályok a Kossuth-utca visszaállítását célzó jogos közösségi igény elől. A politikus ugyanakkor Magyarország nagykövetét arra kérte, ne importálják a magyarországi megosztó politikát Erdélybe, mert az itt élő magyarság ereje éppen az egységben, az összefogásban rejlik – hangoztatta.

Traian Băsescu államelnök üdvözletét Marius Paşcan, Maros megye prefektusa, Bajnai Gordon magyar miniszterelnök ünnepi köszöntőjét Füzes Oszkár, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Emil Boc miniszterelnök köszöntőjét pedig Bárczi Győző, Maros megye alprefektusa tolmácsolta.

A rendezvényen közreműködtek Györffy András és Sebestyén Aba színművészek, valamint Madaras Ildikó és Sándor Árpád előadóművészek, a műsorvezető Nagy István színművész volt. (rmdsz tájékoztató)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS