2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Takács ismét elérzékenyült, majd Bethlen Gábor domborművet ajándékozott Markónak

2011. február 26. 14:46, utolsó frissítés: 14:48

"Az RMDSZ 10 kongresszusa itt, Nagyváradon nem csak négy évet értékel és zár le, ennél sokkal többre hivatott: egy korszakra, pontosabban 18 évre tekint vissza" - kezdte Takács Csaba ügyvezető elnök kongresszusi beszédét.


Szerinte a Markó Béla 18 éves mandátuma nem volt más, mint egy örökös küzdelem az erdélyi magyarság felemelkedéséért.

"Ha a visszatekintést az elmúlt 18, vagy az RMDSZ 21 éves múltjára irányítjuk, elmondhatjuk azt, hogy ebben a történetben nincs semmi újszerűség. Hiszen a szülőföldön való megmaradás ezeréves dilemmáját éltük át újra Erdélyben, miszerint mindent vagy semmit, mindent, amit lehet, avagy valamit valamiért elv határozza meg a magyarság fennmaradásáért folytatott küzdelmet a honfoglalástól napjainkig. Hogy mikor melyik irányzat kerekedett időnként felül, mikor melyik utat választották elődeink a nehéz időkben, és milyen sikerrel, része viharvert történelmi örökségünknek. Nem volt ez másként 1989 után sem. Trianont, a kommunizmust, az egész XX. századot túlélni hivatott magyarság e korszak végén újra a talpra állás, a fejlődés útjára léphetett" - mondta Takács, elcsukló hangon.

Szerinte az, ami húsz évvel ezelőtt elkezdődött, az egy álom, amit mindannyian RMDSZ-nek hívtunk, és ez a szabadságba vetett hitet, a magyar feltámadást Erdélyben, a reményt jelentette. Elmondta, minden magyart átölelt ez a szervezet, védett, bátorított, büszkeséget, dacot és konokságot, elismerést és megbecsülést, időnként csalódást, de mindig biztonságot talált benne az erdélyi magyar.

"Markó Béla a mostani viszonyok között, amelyek nyilván több száz év távlatából mások, de politikai értelemben nem könnyebbek, az erdélyi magyarság javára tudta fordítani azt a politikai egységet, amelyet az RMDSZ ebben az országban, ebben a térségben jelent. Markó Béla nem pártokhoz, hanem elvekhez és értékeink, céljaink érvényesítéséhez kötötte az erdélyi magyar politika kapcsolatrendszerét. Az RMDSZ politikát az erdélyiség jellemezte, az egyenlő közelség elve Magyarországgal, a politikában, a kormányközi kapcsolatokban, a kultúrában, a demokratikus értékek jegyében itthon és Európában egyaránt.

Ma már alig van olyan, aki ne hallotta volna hitvallását, azt, hogy az RMDSZ csak az erdélyi magyaroknak tett fogadalmat, nekik tartozik hűséggel, nekik és senki másnak. Szövetségi elnökként soha nem tért le, és nem engedte letérni erről az útról az RMDSZ-t. De tudta, és tudtuk nagyon sokan, hogy egyedül haladni ezen az úton elszigetelten vagy egyoldalúan nem lehet, nem vezet eredményre. Markó Béla elnökként a politikai partnerség kultúráját, a kölcsönös tiszteletet, a bizalom erősítését, az érdekérvényesítés eszköztáraként olyan magas színvonalra emelte, amely példátlan térségünk politikai életében. Miért sikerült ez? Megítélésem szerint azért, mert Markó Béla soha, de soha, semmilyen körülmények között nem viselt álarcot. Ha tárgyalóasztalhoz ült, ha vitába szállt képviseletünkben, ha felszólalt a parlamentben a vele szemben ülő tudta, érezte, hogy mögötte sok százezer hiteles arc sorakozik fel, és azok egytől egyig mi vagyunk erdélyi, romániai magyarok. Céljaink megvalósításának elengedhetetlen egységében.

Takács színpadra szólította Markó Béla szövetségi elnököt és Bethlen Gábor Erdély fejedelmének domborművét ajándékozta neki, mondván, a nagy előd szellemisége meggyőződése szerint Markó munkáját is meghatározta. (hírszerk.)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS