2026. október 17. szombat
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Miért tanuljon olyat a diák, amit nem használ majd? A minőségbiztosító felmérte az iskolákat

2011. július 08. 18:59, utolsó frissítés: 19:19

Farkas Zoltán, a Romániai Közoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség szakértője a marosfői EU-táborban tartott előadásában elmondta, hogy a tavalyi érettségit követően minden olyan iskolába ellátogattak, ahol 30% alatt volt az átmenési arány. Így 340 intézményben vizsgálták meg azokat a problémákat, amelyek a gyenge eredményekhez vezettek. Felmérésük eredményéről jelentést készítettek, amelyet benyújtottak az oktatási minisztériumhoz.





Megállapították, a legnagyobb gondot az alacsony motiváció jelentette, amely mind a gyerekek, mind a tanárok munkáját hátráltatja. Másik fontos dolog a tartalmi szempont, ugyanis az oktatás véleménye szerint inkább a kulcskompetenciák köré kéne épüljön.

A gyenge eredményeknél közrejátszott, hogy a diákok úgy lépnek a kilencedik osztályba, hogy nem tudják, milyen tantárgyakból fognak majd érettségizni. A problémás iskolákban továbbá gyakran teljesen felborult az esti és nappali szakok aránya, sok helyen az előbbi formában tanuló diákok alkotják a jelentős többséget. A szaklíceumok alacsony teljesítménye pedig egyszerűen oda vezethető vissza, hogy sokan kényszerből választották ezt a megoldást, mert megszűntek a szakmunkásképzők. Emellett


az iskola menedzsmentje sem volt mindenhol hatékony.

A fenti problémák idei lecsapódásáról kérdeztük az oktatási szakértőt, aki szerint a magas bukási arány „valamilyen szinten a rendszer bukását” is jelenti.

„A motiváció hiánya főleg ott érződik, hogy nehezen lehet rávenni egy diákot arra, hogy egy olyan tantárgyat tanuljon, amiről úgy érzi, hogy nincs rá szüksége. Nem elég, hogy miután megszüntettük a szakmunkásképzőket, bekényszerítettük őket a szakközépiskolába, utána még azt is mondtuk, hogy egészen a 10. osztályig kötelező iskolába járni.

Ezután sokan már inkább továbbmentek, mert ennyivel nem tudtak volna elhelyezkedni. Ha egy gyermek mondjuk villanyszerelő, szakács vagy pincér akar lenni, miért kell integrálszámítást tanuljon? Nem helytálló, hogy ha egy ilyen gyermek megbukik matekből a mátrix-számolásnál, már kijelentjük, hogy semmire sem jó. Kérdés, hogy mi a cél: az, hogy a gyermekek 60%-át buktassuk meg?” – fejtette ki a szakértő.

Véleménye szerint olyan követelményrendszert kell felállítani, amelyben a gyermek tud teljesíteni.


Ne kényszerítsük olyan dolog tanulására,

amelynek nem csak ő, de mondjuk a szülei sem látják értelmét. „Ismerek olyan embert, aki boldogan leélte az életét úgy, hogy nem ismerte a negatív számokat” – tette hozzá tréfásan Farkas Zoltán.

„Minden gyermekben van valamilyen érték. Meg kéne találni, majd fejleszteni ezeket. Nem dobhatjuk ki az ifjúság 60%-át azért, mert nem sikerült valamilyen tantárgyból az érettségije. Ha az volt a cél, hogy bebizonyítsuk, hogy az ifjúság 60%-a hülye, akkor bravó, ez sikerült. De valószínűleg ez senki számára sem lehet reális cél”.

Arra a kérdésre, hogy mi haszna volt a problémák feltérképezésének, ha tavaly óta nem sikerült rajtuk javítani, Farkas elmondta, hogy az okokat mindenképp fel kell térképezni. Hozzátette, hogy sajnos ezeken csak a minisztérium tud változtatni, mert ebben a „szupercentralizált rendszerben


a minisztérium minden iskolára rákényszeríti az akaratát”,

így hiába vannak tisztázva a problémák, azokon iskolák szintjén nem lehet javítani. „Az egyetemről importálták azt a tudományos szintet, amelyre nem biztos, hogy szüksége van mindenkinek. A minisztériumnak is rá kéne jönnie, hogy a piacgazdasághoz igazodóan képezzen embereket”.

A kétszintű érettségi bevezetésének lehetőségéről Farkas Zoltán elmondta, hogy nem az a kérdés, hogy jobb lenne-e, mert ez biztos, inkább az, hogy miként lehet megvalósítani. „Az egyetemi oktatásnak azaz érdeke, hogy minél többen érettségizzenek, mert így annál többen fognak egyetemre is felvételizni”.

Farkas Zoltán elmondta, a jelentést továbbították a minisztériumhoz, amelynek a tanfelügyelőség mellett joga van felelősségre vonni a rendszer szereplőit a keletkezett hibákért. A jelentés azonban a tavalyi érettségiről csak 1-2 hete került a minisztérium asztalára, az iskolák látogatásához januárban kezdtek hozzá, a terepmunka áprilisig tartott. Valószínűleg idén is lesz tömeges kiküldetés, amely sokkal több iskolát fog érinteni, ezért előreláthatóan nagyobb munka lesz. A szakértői gárda meg van ehhez, a kritériumrendszer pedig hasonló lesz a tavalyihoz, így ennyivel könnyebb lesz idén a munka.

Farkas Zoltán szerint egyébként a rendszer problémáinak orvoslására inkább politikai akaratra, mintsem pénzre lenne szükség. „Nem annyira sok pénz, hogy ne érje meg. Ha a jövőbe nem akarunk befektetni, akkor mibe szeretnénk? A költségvetésből 6%-ot kapott az oktatási minisztérium, de ez a valóságban alig éri el a 3%-ot.

Tavaly az én iskolámban a fejkvótát sem adták meg. Ennek politikai vonzata is van: két iskola ugyanannyi diákkal eltérő mennyiségű pénzt kap, erről ugyanis a helyi tanács szavazással dönt. Van olyan iskola, amely a tanároknak az ingázópénzt sem fizette ki, pedig erre a törvény kötelezi” – fejtette ki a szakember. (tudósítónktól)

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS