Népszámlálási kerekasztalt tartottak Marosvásárhelyen
2011. október 03. 10:32, utolsó frissítés: 15:22
A népszámlálás eredménye, „sikeressége” rendkívül fontos az erdélyi magyarság közérzete szempontjából, de ennek a szimbolikus üzeneten túl konkrét, jogi tétje is van: a magyar közösség valós számától függ ugyanis több, az anyanyelvhasználathoz kapcsolódó alapvető jog is – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes pénteken, Marosvásárhelyen tartott kerekasztal beszélgetésen. A Kós Károly Akadémia Alapítvány és az Erdélyi Magyar Televízió által közösen szervezett eseményen Markó Béla miniszterelnök-helyettes, a Kós Károly Akadémia Alapítvány elnöke, Székely István politológus, valamint Kapitány Balázs, a magyarországi Népességtudományi Kutatóintézet tudományos titkára tartott előadást a népszámlálással kapcsolatos kérdésekről. Moderátor Ungvári Zrinyi Imre egyetemi tanár volt.
A miniszterelnök-helyettes kifejtette: a népszámlálás fontosságát jelzi, hogy az RMDSZ az előző népszámlálásokhoz képest lényegesen nagyobb és átfogóbb mozgósító kampányt indított, amelynek célja, hogy mindenki bátran vállalja nemzeti hovatartozását. Mint mondta, nem híve a szimbolikus gesztusoknak, cselekedeteknek, az azonban tény, hogy a „hányan vagyunk” kérdésnek fontos jelképes üzenete van, amely befolyásolja az egész közösség közérzetét, jövőképét.
Markó úgy látja, a nemzeti identitás megőrzését szolgáló eszközöknek elvileg nem kellene az adott közösség számától függniük, ez jelenleg mégis számos kisebbségi jog esetében igaz: ilyen az anyanyelvhasználattal kapcsolatos húsz százalékos küszöb, amelyet az RMDSZ-nek hosszas politikai küzdelmek nyomán sikerült elérnie 1999-ben. Ennek értelmében, azokon a településeken, ahol a magyarság aránya eléri a 20%-ot, ott kötelező módon biztosítani kell a magyar nyelv használatát a közintézményekben, a közigazgatásban. A törvény ezt nem zárja ki a 20% alatti népességarány esetében sem, ám ez már a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozik.
Ennek kapcsán bejelentette: az RMDSZ célként fogalmazza meg a nyelvhasználati küszöb 10%-ra való csökkentését. A népszámláláson való részvétel és a nemzeti identitás megvallása bizonyos értelemben egy szolidaritási aktus is, hiszen a nemzeti hovatartozás kinyilvánítása meghatározza nemcsak a magunk, hanem a nemzettársaink jogi helyzetét, kilátásait is – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Székely István politológus rámutatott, hogy amióta Románia az EU tagja, bizonyos játékszabályokat be kell tartania. Felhívta a figyelmet, hogy minden olyan településen, ahol a magyarság aránya eléri a 20%-ot, a kérdezőbiztosnál van magyar űrlap, amelyik az internetről is letölthető a www.nepszamlalas.ro honlapról. Székely elmondta, hogy az állam által szervezett hivatalos kommunikációnak is van magyar összetevője.
A politológus szerint az erdélyi magyarság jelenleg demográfiai szempontból „nem áll rosszul”, a felmérések ugyanis már évek óta azt mutatják, hogy az erdélyi magyarok demográfiai tendenciái általánosságban pozitívak, szemben a román nemzetiségűek negatív mutatóival. A szakember rámutatott: a 2007-es európai uniós csatlakozást követően megugrott a románok külföldi munkavállalása, ebben a folyamatban azonban a romániai magyarok jelentősen alulreprezentáltak. Mindez arra enged következtetni, hogy - bár abszolút számokban lesz csökkenés-, az erdélyi magyar közösség az országon belül tartani tudja eddigi számarányát. Hangsúlyozta, hogy a népszámlálás során két szintű kódolással összesítik az eredményeket: azok, akik székelynek vagy „ungurnak” vallották magukat, azokat a második kódolásnál mind magyaroknak nyilvánítják. A csángók esetében ezt nehezebb lenne elérni, ezért aki csángónak vallja magát, az „egyéb” rovatba kerül.
Kapitány Balázs egy átfogó körképet adott a népszámlálás európai gyakorlatát illetően. Előadását a szlovákiai tapasztalat bemutatásával kezdte, ahol a nyelvhasználat jogát 20%-ról 15%-ra csökkentették, de csak a következő népszámlálás után, vagyis 10 év múlva vezetik be. A népszámlálás kérdésében is vannak európai standardok, van egy keretrendszer, ám az Unió számos kérdésben szabad kezet ad a tagországoknak, nem várja el például, hogy a nemzetiségekről adatokat gyűjtsenek, minden ország szabadon dönti el, hogyan és mit kérdez.
A szakember elmondta, Magyarországon a következő két hétben zajlik a népszámlálás, a kérdezett interneten töltheti ki a kérdőívet, majd két hét után eljön a biztos. Szlovákiában és Bulgáriában interneten is ki lehetett tölteni a kérdőíveket, míg Ausztriában október 31-én az ország összes adatbázisát összekapcsolják, és csak azoknak kell az önkormányzatokhoz bemenniük, akik esetében hibákat, nagyobb eltéréseket észleltek az összesítés során. (hírszerk.)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
