Összevont választások: kiszivárgott az Alkotmánybíróság indoklása
2012. február 03. 11:00, utolsó frissítés: 12:39
Elkészült az Alkotmánybíróság indoklása, amely megmagyarázza a január 25-én hozott döntését, mely szerint alkotmányellenes a parlamenti és helyhatósági választások összevonása. A kiszivárgott indoklást az Evenimentul Zilei tette közzé.
A helyhatósági és parlamenti választások összevonása sérti az állampolgárok választásokon való indulásának jogát, a gazdaságossági érvek nem elegendőek az elfogadásához, a helyi vezetők mandátumának meghosszabbítása nem indokolt, állapította meg az Alkotmánybíróság. A bírák ugyanakkor rámutattak: a kormány felelősségvállalása, amellyel a törvényt érvényesítették, nem szegi meg az alaptörvényt, tekintettel arra, hogy a választásokig rövid idő van hátra.
Az alkotmánybírák az európai joggyakorlatot vették alapul és arra a következtetésre jutottak, hogy a választások megszervezése kapcsán minden bonyodalom a választási jog sérüléséhez vezet.
A parlamenti és a helyhatósági választások egyidejűleg történő megszervezése esetén a választópolgároknak hat különböző választási lapot kellene lepecsételniük. A választási időt exponenciálisan növekedne minden egyes választópolgár esetében: hosszabb időbe telne a választási lapok kiosztása, ezeknek a fülkében történő lepecsételése, és a három urnába való bedobása" - áll az Alkotmánybíróság indoklásában. A taláros testület tagjai szerint a választási idő megnövekedése miatt urnazárásig nem lesz lehetősége minden választani kívánó állampolgárnak szavazni.
Másfelől az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az önkormányzati és parlamenti választások egyidejű megszervezése a megválasztáshoz való jog megsértését eredményezheti, amelyet az alkotmány 37. cikkelye biztosít. Ha valaki nem szerzett mandátumot az önkormányzati választásokon, indulhat a parlamentin is – de ez csak akkor történhet meg, ha ezeket nem egyidőben szervezik – emeli ki az Alkotmánybíróság.
Az Alkotmánybíróság egyetért a kormány azon érvelésével, miszerint az összevont választásokkal közpénzeket lehet spórolni, de továbbra is úgy véli, hogy ezt nem lehet jog- vagy szabadságkorlátozással járó intézkedések útján elérni.
A helyhatósági vezetők mandátumának meghosszabbítására van ugyan törvényes lehetőség, de ez csak meghatározott esetekben, például mozgósítási állapot, háború, ostrom, szükségállapot vagy súlyos természeti csapás esetén hajtható végre. A testület szerint jelen esetben semmilyen vészhelyzet nem indokolja a meghosszabbítást.
Az összevont választások törvénye megsérti a választások periodicitásának és a visszamenőleg nem hatályos törvényesség elvét – emeli még ki az Alkotmánybíróság. Emellett a kormány által említett precedenseket sem fogadja el: az 1992-es, valamint a 2004-es összevont választások idején nem léteztek még az azóta elfogadott szabályok, amelyek most nem teszik lehetővé az összevonást.
Az Alkotmánybíróság a kormánynak az egyéni választókerületek újrarajzolásával kapcsolatos elképzelését sem tartja az alaptörvény elveivel megegyezőnek. Az alkotmánybírák szerint a kormány olyan ügyben döntene, amely a parlament hatáskörébe tartozik: a törvényhozó testület dolga ugyanis dönteni a választókerületek újrarajzolását végző parlamenti bizottság hatásköréről és összetételéről. (evz)
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
